Emerald of Equator: yet another Jakarta sunset
Leave a reply
Towel day 2020
3D nyomtatás: COVID-19
A 3D print közösségben rengeteg az önzetlen ember, a rohadék járvány pedig ezt csak még jobban kidomborítja. A védőfelszerelések hiánya egy csomó designerbe beletette a boogie-t és sorra jönnek elő a szükséghelyzetben a hiányzó eszközöket pótolni képes megoldások.
Prusa protective face shield
Prusáék a szemet és az arcot védő PET pajzsot terveztek:
Az alsó és felső Prusa-narancs csík a nyomtatott elem, az átlátszó rész egy 0.5-1.0 mm vastagságú műanyag film. Ők a 0.5 mm vastag Covestro Vivak PETG lemezt használták, amit lézervágóval vágnak ki, de a merevítő kerethez passzoló lyukakat eleve úgy tervezték, hogy azok a mezei irodai lyukasztóval is előállíthatóak legyenek. Sőt, átlátszó lapnak egy kiterített 2 literes PET palack is megteszi!
Józsiék designja az RC3 kiadásnál jár – van belőle archoz közelibb és attól távolabb álló változat is. Josef 1000+ printerből álló gyára folyamatosan készíti a kereteket – már 12000 leadott példánynál járnak és még 90000 darabra kaptak igényt.
Az arcmaszk design komplett dedikált weboldalt kapott, összeszerelési és sterilizálási útmutatóval. A gyártás mellé komplett sterilizáló kamrát terveztek és gyártottak:
Erre aztán rámozdult a közösség és Máltától az USÁ-ig mindenhol orrba-szájba gyártják az arcmaszkokat:
Formlabs
Az SLA printereiről híres magyar Formlabs amerikai oldala is gyorsan beszállt a csatába, mintavevő pálcikákat, lélegeztető gépek T elosztóit, arcmaszkokat és lélegeztető maszkokat próbálnak meg a több, mint 1500 önkéntesből összeverbuvált printfarmmal gyártatni.
OpenLung BVM Ventillator
Gui Calavanti osztotta meg március 11-én a Facebookon az általuk tervezett, 3D nyomtatható, nyílt forrású lélegeztetőgép prototípusát, melyet az Ír Egészségügyi Hatósággal vizsgáltatnak be.
Montana mask
Dr. Dusty Richardson, Dr. Spencer Zaugg és Colton Zaugg álltak elő a 3D nyomtatható, cserélhető filterbetétes maszk ötletével. A maszkba való betét kompatibilis a standard N95 szűrőbetéttel, illetve egy hagyományos sebészmaszkot 6 darabba vágva ugyanúgy készíthető hozzá filter. A maszk nem helyettesíti a standard N95-ös eszközöket, de szükségmegoldásként a semminél sokkal jobb.
A dokik maszkjából azóta több iteráció is készült.
Kéz nélküli ajtónyitók
Az ajtónyitást karral lehetővé tevő segédeszközökből is csilliót iterált már a közösség – csak a Thingiverse-en több, mint 20 féle design van fent.
ISINNOVA emergency mask
Az olcsó egész arcos búvármaszkhoz tervezett az olasz ISINNOVA egy adaptert, ami C-PAP (Continuous Positive Airway Pressure) lélegeztető eszközökkel kompatibilis maszkokká alakítja azokat:
Az ISINNOVA designereinek köszönhető az a lélegeztetőgéphez való Venturi szelep replikája, amely úgy készült, hogy az eredeti gyártó nem tudott eleget szállítani, mire a tervezőik csináltak egy klónt, hogy a kórházaik minél előbb kaphassanak belőle:
A Hewlett Packard is beszállt a saját 3D printer flottájával a küzdelembe: kéz nélküli ajtónyitókat, maszkokat és egyéb, 3D nyomtatható kiegészítők gyárásának álltak neki.
3D Systems
Az SLS printereket gyártó vállalat lélegeztető gépek venturi szelepeit gyártja.
És ez csak az, ami szembejött a napokban. Egész biztosan van még egy csomó hasonló kezdeményezés. Így talán már nem is látszik annyira játekszernek az egész 3D nyomtatás.
Emerald of Equator: COVID-19
Az Indonéziában élésről régóta nem írtam semmit. Ennek nem a lustaság vagy az időhiány az oka – egyszerűen csak gyűjtöm a mesélnivalót, aztán majd egyszerre megkapjátok ömlesztve.
A mai bejegyzés a koronavírus következtében kialakult helyi állapotokról próbál tájékoztatni. Előre szólok, hogy van benne pár részlet, ami bármennyire tárgyilagos is, mégis sokkolóan hat.
Indonézia ~260 millió lakosával a világ 4. legnépesebb országa, Java pedig az 1117 fő / km² népsűrűségével a bolygó legsűrűbben lakott szigete. Jakartában, a fővárosban több, mint 10 millióan élnek, valamint >+20 millió ember az azt körülvevő agglomerációban – ezzel a város Tokió után a második legsűrűbben lakott település. Ha belenagyítasz a Google Maps műholdas nézetében Java szigetébe, megdöbbenve látod majd, hogy a meredek heggyoldalak és a vulkáni kráterek kivételével szinte minden talpalatnyi földön utak és házak vannak. Na ebbe képzeld bele a koronavírust.
Indonéziában a mai adatok alapján 893 regisztrált pozitív eset van, amiből 515 jut Jakartára – a pozitívak ~9%-a már elhunyt. Arról sehol semmi adat nincs, hogy az ország mennyit tesztel. Nagy eséllyel több tízezer fertőzöttnél járthatnak már.
A kormányzat nem titkolja a pozitív tesztek lokációját – a jakartai állapotot részletes térkép mutatja, valamint publikálják az azonosított pozitív esetek visszakövetett mozgását is.
A városban még nincs kijárási tilalom. Az iskolák 2 hete zárva és home office-ra buzdítás itt is van. Ennek következményeképp az egyetlen óriási közlekedési dugóból álló város levegője hihetetlen mértékben tisztult, ráadásul az esős évszak végére csak egyre több eső érkezett/érkezik, ami tovább csökkenti a légszennyezést.
A városban számos dedikált karantén kórház létesült, az egészségügyi dolgozóknak a város által üzemeltetett hotelek adnak a kórházakhoz közeli szálláslehetőséget, hogy könnyítsék az életüket valamelyest.
A napokban Jakartában 1000 darab utcai fertőtlenítő kamrát installáltak. Ez lényegében egy átlátszó kamra, ami 360 fokban körbepermetezi a benne állót egy olyan fertőtlenítőszerrel, ami nem irritálja sem a bőrt, sem a szemet (Jakartában minden nap ugyanolyan idő van: éjjel 27 ℃, nappal 34 ℃, így itt az, hogy a ruhád nedves lesz, nem igazán probléma).
Ezen próbálj meg nem sírni: a szociális ügyek minisztériuma a több, mint 15 millió (!) szegényszégben élő indonéz család élelmiszersegélyét augusztusig havi (!) 12 USD-val (!) emelte meg, valamint rizst oszt a rászorulóknak.
A Jakartában elhunytakat 4 órán belül eltemetik. A holttestet légmentesen záró fóliába csomagolják, így kerül egy fakoporsóba, majd a koporsót is fóliázzák és a külső fóliaréteget fertőtlenítőszerrel körbepermerezik. Az elhunytakat két dedikált temetőbe temetik.
Indonézia muszlim ország, az emberek rendszeresen imádkoznak együtt mecsetekben. Az indonéz muszlim tanács kiadott egy fatwát, ameny értelmében a péntek déli közös mecsetben imádkozást mostantól otthon kell elvégezni. Ennek ellenére persze számos hívő nem törődik ezzel és egy kupacba gyűlik a tiltás ellenére.
Minderre jön április 23-ától a Ramadan, majd május 24-25-én az Idul Fitri, amikor mindenki hazatér a szülőföldjére. A kormány igyekszik erre előre készülni.
Hirtelen ennyi. Mi jól vagyunk, Era két hete, én 20 éve home office-ból nyomjuk a melót (persze az a 20 év nem pont ugyanígy nézett ki, mint az elmúlt két hét).
Merüljünk érdekes adatokba: az emu
TL;DR: a címben emlegetett emu egy böszme nagy madár, ami így néz ki:
Ez a csodálatos állat egy csomó érdekes dolgot tud – sorolom:
- Ausztráliában őshonos és az ausztrálok az I. Világháború után még csatáztak is velük. Annak ellenére, hogy a hadsereget vetették be a szerencsétlen madarak ellen, a komplett “emuháborúban” csak 12 állatot pusztított el akkor az ember.
- Ausztrália egyik címerállata és az 50 centesre is emut nyomnak
- az ozzi farmerek nincsenek nagyon oda értük. Ennek az az oka, hogy ha nem találnak kaját, akár több tízezres csapatokba összeverődve mászkálnak táplálékot keresve.
- az emu kb. úgy mászkál, ahogy én kocogok: 7 km/h a standard tempójuk
- ha kiegyenesedik, jó 2 méter magas, ehhez képest relatíve könnyű, 30-60 kg
- a nőstény egyedek nagyobbak, mint a hímek
- repülni nem tud, viszont 50 km/h-val fut és nagyon jól úszik. Szeretnek fürdeni.
- doboló, röfögő és sziszegő hangot is ki tudnak adni – ezt javarészt párzási időszakban csinálják olyan hangosan, hogy jó 2 km-re is elhallatszik.
- a dobolásuk tényleg eszement hangos, egyszer hallottam élőben, sokáig fogalmam nem volt, miből jön ilyen erővel ilyen hang
- zömmel növényeket esznek és néha rovarokat. Az emésztés segítéséhez letolnak a gyomorba pár kavicsot is
- nagyon meleg napokon a tüdejüket párologtató hűtőként használva képesek a testhőmérsékletük megfelelő szinten tartására
- kilégzéskor az orrukban kicsapják a kilélegzett gázkeverékből a vizet és az újrahasznosítják
- nincs természetes ellenségük, viszont a kicsiket és a tojásokat a dingók vadásszák
- 8-10 sötétzöld tojást raknak egyszerre a hím által készített lapos fészekbe:
- a tojások 10-15 centisek, 400-600 grammosak, a héjuk kb. 1 mm vastag
- ugyanúgy mint a cassowaryknál, amint a nőstény lerakta a tojásokat, a hím nekiáll kikölteni őket. A csaj emu vagy tovább őrzi a nem kis területet, de az is előfordul, hogy új hímet keresnek
- a költési időszak 8 hét. Ezalatt a hím nem eszik és nem szarik, csak költ. Inni azt a lecsapódott harmatot issza, amit elér a fészekből kimozdulás nélkül. Napi 10 alkalommal átforgatják a tojásokat.
- a hímek a költési időszak alatt a testsúlyuk kb. 1/3-át elvesztik
- minden kis emucsirke csíkosan születik, majd a csíkos minta a 3. hónapra eltűnik róluk
- a hím fél-másfél évig a kicsik mellett marad és nekimegy bárminek, amitől fenyegetve érzi magukat – az embert is beleértve
- a kicsikből 2-3 éves korukra lesz ivarérett, 10-20 évet élnek meg vadon, fogságban többet
- az ozzik tenyésztik őket és a boltokban vehetsz tojást és emuhúst is kolbász vagy burger formájában
“Can’t innovate anymore my ass!”
Pappitoval beszélgettünk reggel. Mutattam neki az új Dyson lámpát:
Csini mi? Dysonék sajna aranyárban mérik – de most nem ez a lényeg, ugorgyunk!
Elkezdjük nézni a “Getting started” videót. Érdemes, nézd meg te is:
Ugye neked is feltűntek az alábbiak:
- ahogy kinyitod a dobozt, a fedél feléd eső részén ott van az összeszerelési utasítás, nem kell újabb papírokon keresgélni és biztosan látni fogod – nem megy a kukába a manual anélkül, hogy tudomást vennél róla
- a csomagolás segít összeszerelni a lámpát – megtartja függőlegesben a nehéz talpat amíg te rögzíted benne a rudat
- a tápkábelt takaró kartonok szakítás nélkül, egyben lehúzhatóak a vezetékekről
- ugyanígy tépés nélkül bontható le a lámpatestet védő csomagolás is
…és akkor el is érkeztünk a britek által kreált brutális méretű villásdugóig. Ahogy Pappito mondja:
egy ötös hosszabító akkora mint egy pianínó
Kétségtelenül a briteké a legeslegnagyobb vadállat villásdugó – de nem ok nélkül. Mutatom:
Szóval Tom Scott videójából az alábbiakat tudhatjuk meg a brit dugóról:
- a villásdugóban van egy beépített biztosíték
- a föld tüske azért hosszabb, mint a többi, mert az nyitja a delejt tartalmazó lyukakat védő reteszt
- a fázist továbbító tüskék töve azért műanyag, mert így félig kihúzott dugónál nem férsz hozzá a fázist tartalmazó részhez
- a földvezetéket azért hagyjuk hosszabbra a dugóban, mert ha meg is tépjük a kábelt és így leszakad a fázisos ér, a földvezeték szakadhat el utoljára
- a fázisvezeték azért barna, mert ilyen színű lesz a gatyád, amikor hozzáérsz, ha áram alatt van 🙂
Végül Tomtól megtudjuk azt is, hogy a tepsi méretű dugóban van azért egy borzalmas tervezési hiba: minden alkalommal tüskékkel felfele esik a talajra és nem annyira jó rálépni. És ebből már gurult is tovább a chat.
Egy csomó cég nekiállt ugyanis a brutál méretű brit dugón mindenféle innovatív megoldásokkal segíteni.
A Mu One pl. elforgatva összehajtja a dugót – viszont a föld tüskéből kispórolják a fémet:
A Flip nevű crowdfunding cucc ugyanezt csinálta – ők másképp hajtogattak, de a fém föld tüske itt is kimaradt:
Az Apple is gondolkodott a problémán és úgy tűnik, anno nekik sikerült megoldani, hogy a dugó összehajtható legyen és a földtüske is megmaradjon fémnek:
Sajnos ez a fajta innovatív szemlélet kihalni látszik az Apple-ből és velük együtt számos más vállalatból is.
A poszt címét adó “can’t innovate anymore my ass!” mondat Phil Schillertől, az Apple marketing igazgatójától származik az Apple 2013 szeptember 8-án tartott keynote-járól, amikor a cég bemutatta az új “kiskuka” Mac Pro-t:
A kis kompakt vadállat tényleg csodálatos szerkezet – leszámítva, hogy
- borzasztó a vezetékezése
- a mozdításra világítva megjelenő csatlakozó piktogrammok csak parasztvakításnak jók, ugyanis az épp csak a fekete gépház fekete csatlakozóit nem világítja meg
- a Thunderbolt 2 csatlakozók instabilak
- a 3×2 db Thunderbolt pár párosítása nincs jelölve a csatlakozók helyén
- amikor beporosodik, azt csinálja, hogy a ventillátort feltekeri 100%-ra, a CPU órajelét leveszi a minimumra és az Apple Hardware Test a “There may be an issue with the System Management Controller. Reference code: PFM006” szöveggel képes megijeszteni ahelyett, hogy azt mondaná: mi lenne, ha kifújnád belőlem a port, bébi?
Szóval tényleg, hova lett ez a minden részlettel törődés, Apple?
Szerencsére néha jön egy Min-Kyu Choi és megmutatja, hogy hogyan is lehetne másképpen:
3D nyomtatás: a dagadt csirke
A dolog úgy kezdődött, hogy felszereltem egy Raspberry Pi-t a Prusa MINI 30×30-as alumínium profilból készült Z oszlopára. Ha nem tudod, mi az a 30 mm-es aluprofil, mutatom:
Forrás: haluminium.com 
A RPi-t és a Prusa MINIt egy mikro-USB kábel köti össze, ami persze nem pont akkora, mint amekkorára szükség van, így csak útban van belőle a maradék. Persze foghattam volna egy gyorskötözőt és a feltekert vezetéket 3 másodperc alatt összekötegelhettem volna vele – de akkor miből lett volna ez a post?-)
A probléma ezt a megoldást szülte:
Ezt a racsnit már elég rég csináltam, most csak hozzájött az ötlet, hogy mi lenne, ha ráapplikálnék a talpára egy olyan T anyát, ami egyúttal befogja a profil hornyába. Ebből az ötletből aztán három verzió is kerekedett:
Az alsó T anya nélküli verzió azoknak készült, akik mégis inkább fém T anyával rögzítenék a racsnit. Mivel a 30 mm-es aluprofilba való anyák M4-es furattal készülnek, így ebben a változatban M4-es csavarhoz való lyuk van.
A kis nyomi racsnikat látva joggal merülhet fel, hogy mi a rákért kellett ebből ötvenkettőt iterálni. Első ránézésre talán nem látszik rajtuk, de az alábbi dolgokra kellett odafigyelni:
- A racsni egyik oldala ne lógjon túl a 30 mm-es aluprofil szélén, mert ha arra már felszereltek mondjuk egy akril lapot, akkor nem tudod beforgatni a horonyba a kis dögöt
- A T anya a horonyban csak egy irányban forduljon el, a másik irányba ne tudjon körbe-körbe forogni. Ez ad némi stabilitást extra csavar használata nélkül is a horonyba fordított racsninak.
- Gondolni kell azokra is, akik mégis fixen szeretnék egy pozícióban rögzíteni a horonyban a racsnit, ezért bele kellett tervezni egy üreget, ami egy M3-as csavart befogad és egy másik üreget is, ami egy M3-as anyának ad helyet. Persze az nem elég, hogy a csavar befér a racsniba és az anya a racsnival együtt a horonyba, hanem arra is oda kell figyelni, hogy az imbuszkulcsnak / csavarhúzónak se legyen útban semmi, amikor a user a csavart molesztálja. Kis extra adalék: a 30×30-as aluprofilba való fém T anyákban ugyan M4-es menet van, ám az M4-es anya nem férne be a horonyba, ezért terveztem bele M3-as csavart és anyát.
- Ha a racsni talpába bekerül az azt rögzíteni képes csavar és anya, akkor pár fogat ki kell hagyni, viszont előfordulhat olyan eset, amikor a lehető legszorosabban kell rögzíteni a racsniba pakolt vezetékeket. Erre való a csavartól jobbra levő 3 extra fog.
Ezen felül került bele még menet közben pár apróság:
Ha szükséged van a cuccra, az egészet szokás szerint szedheted a youmagine.com-ról.
3D nyomtatás: naEzMi #30?
A feladat a szokásos: virtuális sörért kitalálni, mit hegesztek már megint:
A méretek mm-ben vannak ezúttal is:
Emerald of Equator: Yoga
Yoga egy 30 éves indonéz srác Lampungból, egy 8 éves kislánya és 6 hónapos terhes felesége van.
Ő a sofőrünk, mi alkalmazzuk. Indonéziában sem a magyar, sem az ausztrál jogosítvánnyal nem vezethetünk és a helyi viszonyok miatt ez nem is ajánlott.
Tegnap reggel Jakartában annyi eső esett, hogy délelőttre Yoga házában egy méter magasan állt a víz:
Az ő kerületükben kikapcsolták az áramot, és persze ezzel megszűnt minden szolgáltatás, amihez elektromos áram kell (Jakartában éjjel 26, nappal 34 C a hőmérséklet minden nap). A család átköltözött egy ideiglenes táborba.
Yoga a motorjával jár hozzánk minden reggel dolgozni, a motor viszont tegnap óta egy méteres vízben áll. Ma 5:30-ra jött, hogy kihozzon a reptérre. Hogy eljusson a lakásunkig, átúszta az árvizet, majd 5:30-kor a kocsinknál várt vasalt tradícionális batik ingben és hosszúnadrágban, patyolat tisztán, mintha csak egy divatlapból lépett volna elő.
Yoga jó ember és számíthat ránk bármikor.
3D nyomtatás: cookie domino, csak most ajándék recepttel!
Az Auckland – Jakarta tengely sok szeretettel ajánlja fel népgazdasági hasznosításra az alábbi szettet:
Ez kérem szépen egy sütidominó gyár, amit hardcore iskolás csajszik és egy szuperapuka teszteltek Új Zéland északi részén:
A mézeskalács dominók ultracukker Frédi-Bénisre sülnek. Hát mi ez, ha nem tökéletes ajándék egy kisgyereknek Karácsonyra?!
A modelleket szokás szerint szedheted a youmagine.com-ról… azonban most Pappito jóvoltából a mézeskalács recept is jön mellé:
Mézeskalács – pappito
- 500 g liszt
- 150 g porcukor
- 250 g méz
- 50 g vaj
- 1 teáskanál fahéj
- 1 teáskanál szegfűszeg
- 2 teáskanál szódabikarbóna
- 1 tojás
Lisztet, porcukrot, fűszereket és szódabikarbónát keverjük össze. A mézbe kockázzuk bele a vajat és a mikróban melegítsük fel, majd keverjük el az olvadt vajat a mézben. Ezt a híg keveréket öntsük a száraz cuccokra, üssük rá a tojást és gyúrjuk össze. Nem kell túl keményre gyúrni, ha nagyon összeáll, akkor kis langyos vízzel lazítható.
Ha egyben van minden, akkor 3 réteg folpackba tekerjük be és hagyjuk állni egy napot de minimum 12 órát (hosszabb pihentetés: szebb süti).
Másnap nyújtsuk ki kb. fél-egy cm vastagra (előtte lisztezzük be az asztalt, mert ragadni fog a tészta), vágjuk ki a formákat és 150 ℃-ra előmelegített sütőben süssük meg ~15 percig.
Sütés után a kész figurákat hagyjuk a tepsiben pihenni pár percig. Díszítéshez várjunk legalább 1-2 napot a figurákkal.
Máz
- 1 tojásfehérje
- 150-200 g porcukor
- 8 csepp ecet
Verjük fel félig a tojásfehérjét a pár csepp ecettel, majd lassan, kiskanalanként adagoljuk hozzá a porcukrot addig, amíg habzsák kompatibilis konzisztenciájú masszát nem kapunk (a massza akkor jó állagú, ha lassan válik el a kanálról). Töltsük meg a habzsákot és firkáljuk össze a nyomi sütijeinket.