Alfa biztosító válasza egy villámkár kárrendezési panasz threadben:
Tájékoztatjuk továbbá, hogy a szóban forgó eszközök pótlási (anyag)költségeit kárszakértőnk nettó értéken számolta el jelenleg, ezt egészítette ki a szakvéleményekben megjelölt munkadíjakkal, ez okozza az eltérést.
Az ÁFA összegének megtérítésére a biztosító kizárólag annak tényleges felmerülése esetén vállalhat kötelezettséget, amelyet számlával szükséges igazolni. Számlák hiányában nem állapítható meg hitelt érdemlően, hogy a helyreállítás megtörtént-e, illetve milyen összegű
ÁFA került megfizetésre. Erre tekintettel a kártérítés ilyen esetben nettó értéken kerül megállapításra. A helyreállítás költségeit igazoló számlák utólagos benyújtása esetén a szerződési feltételek alapján az ÁFA megtérítésének lehetősége ismételten megvizsgálható.
Lefordítom:
a biztosító a meghibásodott műszaki eszközök bevizsgálásához nem javasol szakembert, hanem veled kerestet
a bevizsgáló elvégzi a munkát, amit neked kell kifizetned
a bevizsgáló megállapítja a totálkárt
a biztosító a bevizsgáló által megállapított beszerzési árakból a nettó értéket fizeti ki – ÁFÁ-t csak akkor fog, ha majd újra beszerezted az eszközöket, azaz azt elegánsan elfelejti, hogy a káresemény során tönkrement eszközök ÁFÁját te már egyszer kifizetted
csak hab a tortán, hogy a bevizsgáló által végzett munkadíj ÁFÁ-ját sem fizették meg
fura mód ez a kifogás / ÁFA nem fizetés csak a 100000 HUF feletti kárértékű eszközöknél jelentett nekik problémát, a 100kHUF alatti halott hálózati eszközök ellenértékét és a bevizsgálásuk bruttó számlájának ellenértékét kérdés nélkül azonnal elutalta
A történet ettől jóval tovább burjánzik – alulbiztosítottságra hivatkozva csak 40%-át fizetik a 100kHUF feletti kárnak úgy, hogy a biztosítás megkötésekor nem én mértem fel az ingatlant, hanem a saját szakértőjük.
Ennyi elég is ahhoz, hogy többet a közelébe ne menjek az ALFÁ-nak.
Józsiék küldtek egy 31 kérdéses felmérést a Printables közösségnek. Még mindig szívügyem ez a nyomtatósdi, rendszeresen gyártunk eszközöket a céges munkánkhoz is és úgy érzem támogatni kell őket, hogy EU gyártóként ne söpörje el őket a kínai kínálat, úgyhogy rászántam az időt és kitöltöttem.
Pár éve, a Core One előtt sokkal pozitívabb válaszokat adtam volna. Utolsó kérdésként egy texbox várt, oda leírtam nekik ami aktuálisan fáj – gondoltam iderakom a többi 3D print kontent közé:
I don’t know what happened, guys.
I’ve been a loyal customer since the very first Prusa nozzle. I’ve owned an MK2, MK3, MK3S, MK4, MK4S, Mini, and now a Core One. But with the Core One, I’m starting to lose my faith.
All I want is a reliable workhorse. I don’t want to tweak the hardware, and I don’t want to become a magician just to keep my printer running reliably.
When the PINDA probe came out, I was thrilled. Finally, bed leveling became easier than ever.
When the load cell was introduced, I was as excited as a little kid on Christmas morning (and I’m a 57-year-old guy with two granddaughters 🙂). I ordered the Core One immediately.
I’ve assembled all of my printers myself and spent thousands of hours improving and maintaining them. Because of that, I’d rather read the assembly instructions three times than make one painful mistake. I approached the Core One exactly the same way.
Unfortunately, my Core One fails—and it fails a lot. Especially when I print multiple objects on the same bed. I could show you photos of spaghetti monsters and terrible print failures. Honestly, I have no idea why it happens. Sometimes the prints are absolutely perfect, and sometimes they look like someone’s very first attempt at 3D printing.
I’ve tuned the belts countless times, tried every bit of magic I could think of, but in most cases the only thing that consistently helps is printing a single object instead of several at once.
Still, I haven’t given up.
When I saw the first announcement about the INDX, I ordered it immediately. This time, though, I chose the four-head version. Do you know why?
Because I’m starting to lose my faith.
Fingers crossed that with INDX version it will come back.
2026-05-06 08_39 CET
- Jó napot kívánok, **** Adrienn vagyok, ez ilyen villanyszerelő Kft.?
- Igen, parancsoljon, miben segíthetek?
- Építkezésekről maradt kábeleket vásárolok.
- Nem adunk el kábelt, kibontjuk és újrahasznosítjuk őket.
- De ilyen dirib-darabokat is?
- Igen.
- Köszönöm, viszonthallásra.
Tegnap lejöttem erről a galériáról – létra nélkül:
A lyukba egy motoros létra/lépcső van tervezve. A burkoló ezt valami miatt mégis leburkolta egy 5 mm-es greslappal (az egész galériát ugyanaz a lap fedi), továbbá senkinek nem jutott eszébe, hogy figyelmeztető jelzést tegyen ki oda, miszerint
Ennek megfelelően jobb lábbal előre beleléptem és az illusztráción látható tekintélyes méretű lyukat sikerült készíteni.
Szerencsére nincs nagy baj, pár hét és elmúlik a nyoma. A baleseti sebész azt mondta, bő 3 méterről ő még senkit nem látott ilyen simán lejönni.
Soma az esés utáni robajt követően már csak azt látta, hogy véres kézzel ülök a földön és én sem emlékszem nagyon arra, hogy pontosan mi történt.
Ekkor jutott eszembe, hogy megkérdezzük ChatGPT Rozit a dologról, hátha a sérülések alapján ő képes lesz modellezni, hogy történhetett a pusztítás. Íme a prompt és Rozi válasza:
Írd le, hogy történhetett az esés. A sérülések listája:
bal kéz gyűrűsujján van egy nyílt seb
jobb kézen a tenyéren kicsit lejött a bőr és zúzódásos a környéke
jobb kéz mutatóujján van egy nyílt seb
bal könyök belső oldalán zúzódás
jobb hónaljon belül kb 10-15 cm hosszan nagyobb zúzódás
bal sípcsont bal oldalán kisebb zúzódás
jobb saroknál zúzódás, sarokcsot kinövésen enyhe repedés (Achilles ép)
jobb fenéken egy kisebb és egy tenyérnyi zúzódás
Az egész nagyon gyorsan történt, mintha leléptem volna a földszintre. A kabátom háta is poros lett.
⸻
Köszönöm a részletes leírást – ezek alapján egész jó becslést lehet adni arra, hogyan eshettél le és hogyan érhettél földet. Az alábbiak egy nem hivatalos, de biomechanikailag valószínűsíthető rekonstrukció elemei:
Zuhanás lehetséges lefolyása – kb. 3 m magasról, jobb lábbal előre
Kezdeti mozdulat: jobb láb lelép • Mivel a jobb lábad lépett előre, azzal a jobb oldalad nyílt a mélység felé. • A greslap alatt nem volt tartás, így egy pillanat alatt eltűnt a támasz, nem volt idő egyensúlyozni.
Testhelyzet a zuhanás közben • A súlypontod hirtelen előre és lefelé mozdult, a jobb oldalad „vezetett”. • Ez gyors rotációt is okozhatott: jobbra előre dőlés, enyhe csavarodással. • A bal kar valószínűleg reflexszerűen oldalra vagy előre lendült a tompítás próbájára, ezért is lehetett ott egy nyílt seb a bal gyűrűsujjon. • A jobb kéz aktívabban próbált tompítani – ennek jele: • a tenyér bőrsérülése és zúzódása, • valamint a mutatóujj nyílt sebe.
Talajfogás • Jobb sarokkal vagy talpélen érkezhettél először, ennek eredménye a zúzódás és repedés a sarokcsonton. • Az ütés nem állt meg itt – valószínűleg hátra- és jobbra dőltél, ezért: • a jobb fenékzúzódás (csúszás vagy puffanás), • a jobb hónalj alatti nagyobb zúzódás – ez utalhat tompítási próbára vagy a test oldalirányú leérkezésére. • A bal könyök és a bal lábszár zúzódása pedig azt mutatja, hogy a bal oldalad is érintkezett a padlóval, talán oldalra gurulás vagy testforgatás miatt.
Következmények • A kabát háta poros lett: valószínűleg háton fejeződött be az esés, akár egy hátra csúszás formájában. • A „mintha csak leléptem volna a földszintre” érzés is azt erősíti, hogy nem volt idő semmilyen izomreakcióra, teljesen váratlan volt a zuhanás.
Összegzés (valószínű sorrend) 1. Jobb lábbal előreléptél – a greslap leszakadt. 2. Jobb oldal előre dőlt, test súlypontja gyorsan zuhant. 3. Reflexszerűen a kezeiddel próbáltál tompítani. 4. Jobb sarok érkezett elsőként, majd comb, fenék, jobb hónalj. 5. Végül a hátad érintkezett a padlóval.
⸻
Mit gondolsz lehet a szerencsés kimenetel oka, hogy korábban aikidoztam vagy ennek már nyomát nem látni az esésen?
⸻
Ez nagyon jó kérdés — és bár egy balesetnél sokszor a szerencsén is múlik, hogy mi hogyan történik, az aikidós múltad valószínűleg segített, még ha nem is tudatosan.
Amit az aikido adhat ilyen helyzetben:
Reflexszerű eséskezelés – az aikidóban rengeteg időt töltesz ukemi-val (eséstechnika), ami beépül az izommemóriába, és automatikusan előjöhet vészhelyzetben, akkor is, ha rég nem gyakoroltad.
Testtudat – még ha kontrollálni nem is tudtad teljesen az esést, lehet, hogy jobban „engedted” magad leesni, nem feszülten estél, ami csökkenti a sérülés súlyát.
Tompítás a kezekkel – a jobb tenyér és mutatóujj sérülése utalhat arra, hogy ösztönösen tompítottál (bár nem feltétlenül a legideálisabb módon – de mégis: jobb, mintha fejre vagy merev testtel zuhansz).
Amit a sérülések mutatnak:
A jobb sarok és farizom zúzódása + a kabát hátának porossága arra utal, hogy valószínűleg nem „torpedószerűen”, hanem valamennyire „hátra tompítva” értél földet, amit az aikido taníthat.
Az, hogy nem lett komolyabb törésed vagy gerincsérülésed, 3 méterről esve, önmagában szerencsés, de lehet, hogy a testtartásod mentett meg.
Összefoglalva:
Igen, nagyon is lehet, hogy az aikidós múltad csökkentette a sérülésed mértékét – lehet, hogy nem „szép” ukemi volt, de ösztönösen jól mozdultál. Ezek a reflexek ilyenkor jelenthetnek különbséget súlyos és közepes kimenetel között.
Forrest 2003-ban került hozzánk, Forrest Gumpról kapta a nevét (3 kutyánk volt akkoriban). 2003-ban még nem tudtam mi az a Mac, nem voltak okostelefonok és talán pár évvel azelőtt láttunk először internetet. Na ilyen kort élt meg Forrest cica, túlélve pár másik cicát és 5 kutyusunkat is.
Már biztosan megint Dormi kergeti őt a cicamenyországban, ahogy idelent tette mindig.
Erával mostanában esténként megnézünk egy-egy hosszabb tudományos ismeretterjesztő videót. Így került elénk ma Bor Zsolt lézerfizikus 2003-as előadása a Mindentudás Egyeteméről. Bő 48 perc, de nagyon megéri, nézzétek meg ti is:
Az előadás végén van szó a lézerek orvosi alkalmazásáról a szemészetben. Az előadó a PRK, Lasik és IntraLASIK technikákat magyarázta, én meg döbbenten ülve néztem, ahogy bemutatja azt a magyar csapatot, akiknek nagy eséllyel a 2003 februári sikeres lézeres szemműtétem köszönhetem.
Preface: ez egy hirdetés poszt. Ha nem akarsz épp DSLR-t venni de fotós geek vagy, akkor is érdekes lehet végigmenni rajta, hátha tudok némi inspirációt adni.
Nem gondoltam, hogy egyszer meg akarok válni ettől a géptől és a hozzá való dolgoktól, annyira szeretem. Ha épp DSLR-t vennél, érdemes elgondolkodni ezen a csomagon, mert belepakolok mindent, amiből a nekem tökéletes kitet megépítettem. Mutatom mi van benne:
Itt van pár tétel kicsit más szögből is:
Hogy mesélni tudjak a sokmindenről, beszámoztam a tételeket:
1. Nikon D750 váz
A D750 2014-ben jelent meg. A kameráról nálam sokkal többet / okosabban elmond a DPReview tesztje, illetve ez a 2023-as videós vélemény:
Én inkább arról mesélnék, én mit szeretek nagyon benne:
51 pontos, nagyon gyors és precíz autofókusz, tűéles képek
beépített digitális vízmérték
fel/le hajtogatható LCD
dupla SD kártya foglalat
alaposan átgondolt és a végletekig testreszabható UI
A vázban 15842 expó van.
2. Sigma 35 mm f1.4 ART objektív
Már a Canon 5D Mark II-höz is egy fix 35 mm-es obit használtam. A 35 mm-es fixről Árkossy Zsolti barátom győzött meg szuper egyszerűen. Azt mondta, nyissam meg a Lightroomot és nézzem meg, hogy milyen gyújtótávolsággal készült a képek nagy százaléka, majd vegyem meg abból a fix obiból a létező legnagyobb fényerejűt. Nálam 80% felett volt 35 mm körüli kép, így lett a Canon fix 35-ös obija a Canon 5D Mark II állandó társa, majd később a D750 Nikonon ez a Sigma.
Szakavatott review a Sigma 35 mm f1.4 ART-ról is van a DPReview-től, a videóban pedig Josh Winarski mesél róla:
Amit én imádok ebben az obiban:
borzasztó gyors és precíz az autofókusz
szinte teljesen hangtalan
az f1.4-gyel koromsötétben is van nálad egy használható DSLR pakk
és persze gyönyörű rajzú
Extrák
A nagy Nikont és a Sigma obit még akkor vettem, amikor Lengyelországban éltünk. Rengeteget cipeltem mindenhova és idővel a többi fotós geekhez hasonlóan a kitet elláttam jópár kiegészítővel – ezek jönnek most.
A srácok a Really Right Stufftól elmagyarázzák, miért is jó az L plate:
Örök kedvencem az Arca Swiss gyorscseretalp rendszer: szinte minden fotós cuccom ilyen és egy csomó Arca Swiss kompatibilis 3D nyomtatható kiegészítőt terveztem és tervezek a mai napig hozzá:
A Really Right Stuff L plate-je Arca Swiss kompatibilis. Ezen túl villámgyors portrait / landscape átállást tesz lehetővé egy állványon és két oldalról védi is a kamera vázát.
Ha a poszt 2. képén jobban megnézed az RRS L-plate jobb oldalát, akkor feltűnhet, hogy azon van egy látszólag értelmetlenül nagy lyuk. Well, az a lyuk a 13. tétellel függ össze, lejjebb mindjárt mesélek róla!
A Spider Holster SpiderPro [7] övcsatja arra jó, hogy a kamerát az övedre akasztva tudd cipelni. Az utólagos upgrade-ként árult Arca Swiss adapterrel pedig oldható módon lehetett az Arca Swiss talppal ellátott kamerát Spider Holster kompatibilissé tenni.
A Peak Design Capture mount szintén Arca Swiss kompatibilis talpat használ, amit a kamera aljára (vagy bármi más hurcolandó dologra, amin állványmenet van) lehet felcsavarozni. A Capture övre vagy akár a hátizsák vállszíjára is rögzíthető.
Az ND szűrők arra valók, hogy csökkenteni tudd a lencsébe bejutó fény mennyiségét és így hosszabb expozíciós időt használva tudj fotózni. A variable density ND filterekben két polárszűrőt fordítanak egymással szembe és ezeket egymáson elforgatva tudod állítani a sötétítés mértékét.
A Sigma 35 mm f1.4 ART obi 67 mm-es, én anno 77-mm-es vari ND szűrőt találtam és tekertem rá egy 77-67 mm-es szűkítőt, így téve kompatibilissé a 35-ös Sigma objektívvel.
Ez egy szilikon lencsesapka, ami jó az obi elejére/hátuljára, víz és porálló, soha le nem esik magától és valamennyire az ütéstől is védi az objektíved.
Rengeteg fotós táskát kipróbáltam és ezt szerettem a legjobban. A Nikon+Sigma combo és egy csomó apró köcölék tökéletesen fittel bele, ráadásul ha egy hosszabb teleobjektívvel kellene hurcolni a Nikont, csak ki kell zipzározni az alsó objektív hosszabbító részét és így akár a 70-200-as tele is elfér benne a vázon.
Erre a szíjra közel negyed évet vadásztam. Rengeteget kerestem azt a vállszíjat, aminek a végén szabadon foroghat a kamera, de ugyanakkor egy mozdulattal leválaszthatom róla és ehhez nem kell szíjakat kibefűzögetni.
Minden továbbit elmagyaráz ez a video:
A szíjat eredetileg a fentebb emlegetett Really Right Stuffnál találtam, akik szintén rájöttek, hogy milyen jó ötlet, ha a saját L plate-ik aljában implementálják a MagPul MS4 rugós csatlakozójával kompatibilis lyukat. Megcsinálták és kész is volt a tökéletes kameraszíj!
A kamera és Nikon kompatibilis távvezérlők összekötésére való kábel. Én az Edelkrone slidereivel használtam. Anno véletlenül 2 db került a rendelésbe, így az eFi DSLR gigapackban is mindkettő benne van.
A PinOut egy japán csapat által tervezett Bluetooth LE alapú kis kiegészítő, ami a kamera adatportjából kapja a tápot. A hozzá való mobil alkalmazással távirányíthatod a kamerát, de ami nekem sokkal fontosabb volt, hogy a kamera a benne levő GPS-t használva azonnal geotaggeli a készített képeket.
16. Sigma / Nikon váz sapkák és egy extra sárga meglepetés
A két sapka a D750 vázzal és a Sigma objektívvel érkezett, az alattuk levő sárga izét viszont én terveztem és nyomtattam:
Amikor terepen fotózol, a lencsesapka van útban leginkább. Persze elrakhatod a fotós táskába is, de mennyire praktikus lenne, ha egy mozdulattal fel lehetne csíptetni mondjuk a kamera szíjára?
A nyomtatott, 67 mm-es sapkához való kis gadget pont erre szolgál.
17. Finom fókuszállító eszköz
A neve elmond mindent: felhúzod az objektív fókuszgyűrűjére és a két hosszú lábánál fogva egész finoman tudsz fókuszt állítani. Videózáshoz találtam ki.
18. Amik lemaradtak a fotókról
Természetesen a pack része a kamerával szállított standard Nikon akksi, akksitöltő és a töltőhöz való borotvazsinór, továbbá 2 db 90 MB/s sebességű 64 GB-os SanDisk Extreme SD kártya is.
Mennyi, hogyan?
A komponensek mai ára kb így néz ki (amit megtaláltam használtban, annak használt ára van feltüntetve):
Nikon D750 váz használt: ~240.000 – 315.000 Ft
Sigma 35 mm f1.4 ART lencse használt: ~240.000 – 300.000 Ft
B+W XS-Pro MRC nano 67mm UV szűrő: ~19.000 Ft
Peak Design Clutch handstrap: 21.900 Ft
Really Right Stuff BD750-L L-Plate: ~58.000 Ft
Spider Holster SpiderPro mount és Arca Swiss adapter: ~45.000 Ft
Peak Design Capture: ~35.000 Ft
Hoya Variable Density ND filter: ~50.000 Ft
LensPen kit: 8.990 Ft
KUVRD univerzális szilikon lencsesapka: ~7.200 Ft
Think Tank Digital Holster 20 kameratáska: 34.990 Ft
Magpul Gen 2 MS4 Dual QD Sling szíj: 46.900 Ft
Nikon MC-DC2 távkioldó kábel: ~3.000 Ft
PinOut remote/GPS: ~24.000 Ft
Ez ~834.000 Ft mindösszesen.
A gigapack csak egyben eladó, 579.000 Ft-ért. Ha érdekel, kommentelj!
Bajai vagyok. Egy olyan magyar kisvárosban születtem, ahol 36 kg hal az egy főre jutó éves halfogyasztás, miközben a magyar alig eszik halat. 36 kg/fő akkora mennyiség, hogy abban a statisztikában, amiben ezt láttam csak egy okinawai halászfalu verte meg Baját.
A bajaiak átlagban hetente – két hetente főznek egy halat:
A halat megpucolják, irdalják, darabolják és sózzák. 1.2 liter vizet öntenek egy kiló halra, és egy nagy vöröshagymát vágnak apróra bele. Kantűzön főzik (ha lehet, akkor fán, de ha nem lehet, az nem akadályozza meg a bajait, hogy levet egyen), ami fontos, hogy a zubogva forrás kinyerje a csontenyvet. Forráskor egy nagy evőkanál rendes őrölt piros paprika megy bele, a széteső hústól tartók löttyintenek bele vörösbort, aztán 35-40 perc zubogás után leszedik és megeszik.
Az átlag fél kiló hallal számol személyenként, én simán veszek közel egy kilót per koponya, mert sosincs olyan, hogy ki kellene dobni a maradékot.
A bajai tésztával eszi a halat:
A tésztát feltesszük főni, ahogy megforrt a lé. A száraztészta általában Stranszki Julitól jön, vagy ha az ember épp nem lusta, akkor fog 10 deka liszthez egy tojást meg egy csipet sót, jól összegyúrja, aztán gyufa méretű darabokra vágja.
Nincs ebben semmi titok vagy mágia. Sok halbolt él meg a harmicezres kisvárosban abból, hogy attól a pillanattól, hogy a bajai megkívánta a levet, 30 perc múlva eladja neki a tisztított, irdalt, sózott, darabolt halat, amit a bajai hazavisz és 50 perc múlva halászlé formájában már meg is eszi.
A bajainak nem kell Baján lenni ahhoz, hogy halat főzzön. Én készítettem már a Dunán a homokban, Krakkóban egy Novotel szálloda tetején, Sydneyben egy toronyház teraszán, Rotterdamban egy kertvárosi kertben meg még ki tudja hány helyen.
Főtt már a hal uszadékfán, akácon, gázon, indukciós lapon. Nem mindig lesz ugyanolyan jó, de mindig megesszük.
Magyarországon nagy divat utálni dolgokat – nekem ez sosem ment. Én imádom a szegedi halat – ha megfőzi valaki és megkínál vele, nagy örömmel eszem belőle. Igaziból egyetlen halételtől sem idegenkedek, sőt, állat jó seafood chowdert csinálok a családom szerint.
Na jó, az előző állítás alól egy kivétel van: az indonéz gurame nem megy le a torkomon azóta, amióta tudom / láttam, hogy lehet azért büdös egy kicsit, mert fekáliás tóban tenyésztik több helyen.
Summa summarum, a halászlé jó dolog és mi bajaiak tésztával szeretjük. Én és a családom sem veti meg sem a szegedit, sem a bármelyik másikat, de nyilván a ~6 éves korunk óta pár heti rendszerességgel fogyasztott halászlé adja a standardot az agyunkban.
