Author Archives: eFi

Doris, pig, water!

doris-pig-water Doris ma volt állatorvosnál. A doki azt mondta, a kutyus álterhes és remélhetjük, hogy ez az állapota minden extra beavatkozás nélkül elmúlik. Ákos mesélt az orvosnak a gumidisznóról, akihez Doris oly hihetetlenül ragaszkodik – az orvos szerint nagy eséllyel őt tekinti gyereknek a blöki. A mai 38 fokos hőségre tekintettel készítettem egy szemléltető videot erről az önzetlen anyai szeretetről:

Doris, pig, water! from Gabor Penoff on Vimeo.

]]>

Ilyet ne főzz!

Csodás hajú Miss Dahl baromi jól tolta: a kaja fantasztikusan nézett ki, egy hal addiktnak ez akár perfekt reggeli is lehetne… aztán jöttem én, és tönkretettem az eredeti formájában valószínűleg mesés kreációt. Nézzük, hogy sikerült totálisan elrontani!

Így nem szabad HOWTO

Mindenekelőtt ott indult, hogy a brit fish’n’chips etalon haddock helyett valami mást kellett szereznem. A tegnapi lé nyersanyagából rekviráltam hát harcsát, filéztem, kockáztam. Ha már így elkapott az improvizatív gépszíj, akkor adtam nekik fokhagymát, hadd aludjanak reggelig abban, aztán reggel némi füstölt szalonnán chilivel és újhagymával kisütöttem az egészet: harcsakocka Drága Miss Dahl fantáziáját tovább degradálva egy jó adag vajjal és egy tűzforró serpenyővel meg kilenc nagy tojással rittyentettem kanyargós omlettet (kanyargós omlett = olyan omlett, ami a sok vaj és hő miatt letapadás nélkül “kanyarog” a serpenyőjében), aztán annak a közepe megkapta a lesütött harcsakockákat, majd az egészet összecsuktam a la calzone és lefedve még vártam egy kicsit, hogy mérséklődjön a szaft.

Tanulságok

A tojás sajnos teljesen elnyomja a simulós harcsa amúgy csodás ízét. A lesütött halkockákat önmagában kellett volna inkább betolni az arcba, vagy esetleg visszaengedni őket még időben a tegnapi lébe, mindannak teljes tudatában, hogy a harcsának optimális esetben pörköltben a helye a tányéron, a túrós csusza tetején. Valószínűleg a sokkal karakteresebb ízű haddock (és az általam még kihagyott egyéb Miss Dahl tuningok) helyretették volna ezt a reggelit, de következő alkalommal a bajszos állat inkább borgrácsban végzi, a tojás meg kolbásszal és papaszalonnálval lesz pároztatva, ahogy az errefelé illik.]]>

Licenc flame

10 éves VBA coder múlttal nem vagyok meggyőzhető az ellenkezőjéről). Ebből adódóan virtuális gépben futtatott Windowson dolgozom VBA-ban. A nagy asztali gépen ma reggel megszólalt az Excel 2010, hogy őt bizony nem aktiváltam még. Valóban, csak a notebookos verzió ment eddig keresztül a telefonos aktiváló tortúrán – megnéztem hát a termék dobozán, hogy hogyan tudok két gépes licencre upgradálni. A dobozon csak az van rajta, hogy a product key card verzió csak egy user egy gépes licencét biztosítja, viszont a hagyományos DVD terjesztés ad plusz egy gépnyi licencjogot. Nosza felhívtam az Office csomag viszonteladóját, hogy hogyan tudnám az egyik csomagot a másikra cserélni: az eredmény a SEHOGY. Vegyél még egy ugyanilyet, vagy vettél volna már eleve 2 licencest – mondja az MS. Na jó, de előre nem tudtam, hogy 3/4 év múlva lesz még egy gépem. Summa summarum, upgrade nincs, még egy 55000 HUF licenc és már használhatom is a második gépen a terméket. És most a flamethrower: Mac platform, 2011: Megveszem az operációs rendszert ugyanilyen digitálisan letölthető formában, 6500 HUF értékben, az összes gépemre. Megveszem az Apple által írt és terjesztett bármely alkalmazást egy összegben és használom a háztartás minden számítógépén. Megveszem a 3rd partyk által OS X-re írt, Apple által központilag terjesztett alkalmazást egy összegben és használom a háztartás minden számítógépén. *.fizetős platform: lehet überelni. ]]>

"Nincs időm" guacamole

guacamole Adott a helyzet, miszerint van egy túlérett avokádód. Ezt villával összetöröd, megy bele egy közepes, apróra vágott paradicsom, egy fej szintén apróra vágott lilahagyma, pici só, fél lime leve, sok kakukkfű – ez utóbbi lehetne koriander, de az nem nő a kertben. Még férne bele friss chili is, vagy valami magyar módra erős zöldpaprika, de azt meg elhasználtam a kacsába reggel, úgyhogy ez most így maradt. Majdnem ugyanígy készíti a csodás hajától babaarcú Miss Dahl is: ]]>

"Nincs időm" kacsa

tajine-t. A tajine egy cseréptál, nagy, kúpos fedővel: tajine Ennek az aljába megágyazunk kb. így: kacsa tajine-ban BEFORE Aztán megsütjük benne nagyjából nulla odefigyeléssel kb. ilyenre: kacsa tajine-ban  AFTER A rétegrendet az épp otthon található zöldségek definiálják. Ebben az installációban alul két szelet papaszalonna, sok salátakrumpli, egy nagy fej szálasra vágott hagyma, erőspaprika, sárgarépa, paradicsom és egy trükkös sárgabarack laktak. Az ágy kap egy kis sót, rákerül a sózott-borsozott hús, arra sok rozmaring és egy fej fokhagyma hosszában felezett gerezdjei, az aljába egy kevéske víz (csak pár evőkanálnyi), aztán becsukjuk, rátesszük a tűzhelyre a lehető legkisebb hőleadó felületre és 30 percesre állítva a timerünket néha megszúrjuk, hogy puha-e már. Ha puha, akkor sütő izzít, 180-190 fok 5-10 perc pirosra süt, hús fordít, még 5 perc a másik oldal pirosságáért. A tajine gőzforgató hatalmának köszönhetően elronthatatlan, közel nulla törődést igénylő pompás pecsenye. Tajine-t kapsz az IKEÁban, ami ugyan nem cserépből van, de attól még jó. Ha viszolyognál az IKEÁs teflonos öntöttvasas verziótól, akkor érdemes fazekasoknál körbenézni, lesz tajine itt, Magyarhonban is, nem csak a távoli Marokkó piacain. ]]>

Gemenc, 2011 nyár


Nagyobb térképre váltás Ez annak rendje és módja szerint meg is történt. A túrát némileg nehezítette az elmúlt egy hét esőzése, de a kutyák örömmel vették az akadályt (nem úgy a kocsi, ami holnap megy ezért a mosóba): Gemenc Mindenkinek csak ajánlani tudjuk a sétát a Gemencben: a nyakig saras túrán egyetlen vérszívóval nem találkoztunk – fantasztikus érzés volt így sétálni a nyári erdő közepén! ]]>

Nick Denton tortája

eFi-ajandeka Végig akarták főzni, amikkel én szoktam őket etetni, de a receptek vagy csak fejben vannak, vagy a frigón kallódnak, legjobb esetben pedig online itt a blogon – egy szó, mint száz, nincsenek egy kupacban. A macis notesz pont jó lesz arra, hogy belegyűjtsem nekik az infot. Az ajándék mellé jött egy kérés is mindjárt: ha már Nati erre jár, kezdjük is el a receptgyűjtő munkát mindjárt azzal a sűrű csokitortával, amit a múltkor készített nekünk. A sütink neve Nick Denton tortája és így néz ki: Nick-tortaja A recept bekerült a gyűjtőbe, íme neked is a velős, férfiembernek redukált HOWTO:

  1. Veszel legalább 20 deka jó minőségű étcsokit, 20 deka vajat, negyed kiló kristálycukrot, 5 tojást és egy evőkanál lisztet.
  2. Mielőtt elkezdenél a csokiból zabálni, bekapcsolod a sütőt és 190 fokra állítod, hogy előmelegedjen, mire kész a belerakni való.
  3. Nagy edénybe forró víz, forró vízbe kisebb edény (=akkora, hogy elférjen benne az előbb felsorolt cucc), kis edényben összeolvaszt csoki és vaj.
  4. Ha olvasztás kész, cukor olvadásig belekever.
  5. Kivesz kis edény a vízfürdőből, tojások egyesével, egészben belekever a masszába. Habverővel kevered, minden tojásnál szép egyenletesre. Kb. a 2.-3. tojásnál a massza fura darabos állagra vált, aztán ha ezt kisimítod a keveréssel, akkor a 4.-5. tojásnál megint szép lesz és könnyebben el lehet majd oszlatni a tojást.
  6. Végül hozzákevered az egy evőkanál lisztet is.
  7. Kivajazol egy kis tepsit – ennyihez egy kb 15x25x4 centis elég lesz -, belisztezed, beleöntöd a masszát és betolod a sütőbe. Elvileg 30 perc sütés kell neki, de sütőtől függően lehet, hogy kevesebb is elég. A lényeg, hogy a közepe picit folyós maradjon. Persze ez ilyen csajos definíció, úgyhogy egyszerűsítsük: látod, hogy picit repedezős kérge lesz a süti tetejének – ha ez megvan, lekapcsolod a sütőt és hagyod kihűlni. Ha nem érted, akkor klikkoljál a fenti képre, hogy nagyobb legyen és nézd meg a süti állagát – teljesen átsült a kérge és kicsit szaftos a közepe. Ez a target.
A süti Nati receptje, önmagában is cyberbrutal de luxe, de én adtam neki egy kis 5% cukortartalmú sárgabaracklekvárt, hadd szokja.]]>

Nati kalácsa

népcsoport nevének elírása, hanem a tészta elkészülésének mikéntje miatt szerepel, így ma éjjel 01:39-ig szivattuk magunkat a projecttel – íme az eredmény: Nati-kalacs A tésztát előbb egy robotgép, majd Péter, Nati és jómagam masszíroztuk, a 6 rúd összefonását Nati intézte (az életben meg nem tanulom, hogy ez hogy megy). Az eredmény kívűlről tetszetős, belül azonban kicsit sűrű (át kellett volna még gyúrni kelés után az egészet, de már majd meghaltunk az álmosságtól), így ma a rögtönítélő bíróság határozata értelmében aranygaluskaként végzi. ]]>

USA 2011/06 – final summárium

Közlekedés Debil módon alacsony sebességhatárok, mindenhol, beleértve a Death Valley embertelen hosszú egyenes, 10km-re belátható útjait is. A sebességkorlátozást ennek ellenére rajtunk kívül alig akadt, aki betartotta, holott mindenütt ott a speed controlled by radar | aircraft tábla. Több rendőr által leállított autót láttunk, de ilyen police típusú személyes tapasztalatunk nem volt (btw náluk nem állíthat meg csak úgy a szerv igazoltatni). Az európaitól eltérő közlekedési szabályaik elsőre furcsák, de így 3600 km után mind szimpatikusak. Autópályán bármely irányból előzni egyrészt jó dolog, mert tempósabb a forgalom tőle, másrészt meg jobban belekényszerít abba, hogy folyamatosan körbe-körbe körültekintő legyél. Furcsák az all way stop kereszteződéseik, ahol minden irányból érkezőnek kötelező megállnia (3 másodpercre) és a továbbhaladás érkezési sorrendben történik – ennek ellenére működik a dolog, mert a minden irányból megálló járművek nem rohannak olyan könnyen egymásba. Szintén baromi jó az útjaik közepén levő kanyarodó sáv, ahol csak a kanyarodás miatt tartózkodhatsz, viszont cserébe nem tartod fel a forgalmat. A legkedvencebb szabályunk azonban a piros lámpánál is kanyarodhatsz kis ívben jobbra szabály – ha nem akadályozol senkit, miért ne tehetnéd? Baromi sokat gyorsít a forgalmon ez is, nagy élvezettel használtuk. A soksávos autópályáik és a rengeteg nagyvárosi spagetti junction ellenére az útjaik szarok – ugyanaz a tré minőség, mint itthon. Autó: amint azt már meséltem, egy Jeep Grand Cherokee-t béreltünk. Erről mindenkit lebeszélnénk, borzalmas szar, kényelmetlen, lomha benzinfaló egy dög.

Kaja

A junk food borzalmas. Az édes túl édes, általában nyakonöntve a fehér minden ízt elnyomó cukormázzal, a sült* pedig rengeteg zsiradékkal készül. Az ízviláguk is elég távol áll tőlünk. Nálam kivételt képezett az In’n’out burger, valamint valamelyik utoljára kóstolt csirkés junk food lánc kajája. A legjobbat San Franciscoban ettük a parton, frissen sütött tengeri cuccokból. Az élelmiszerboltjaikban a választék nem csak elképesztően széles, hanem hihetetlenül mély is. Itt vásárolva nagyon könnyen kapsz egészséges kaját – hogy mást ne mondjak, snack méretűre vágott friss sárgarépa és zellerszár szinte minden általunk látogatott boltban volt. Ha egy-egy top ételt és italt kellene kiemelnünk, akkor az a fantasztikus friss avocadojuk és a préselt, nem koncentrátumból higított rózsaszín grapefruit juice-uk volt (ez utóbbi hiányzott hazaérve a legjobban, vettünk is az itthon kaphatóból – förtelem ahhoz képest, amit náluk ittunk).

Táj

Káprázat. Kamasz koromban egyszerűen nem értettem, hogy miért van az, hogy állítólag az amerikaiak nagy része sosem váltja ki az útlevelét. Egyszerűen annyi látnivaló van az országukban és az olyan lenyűgöző, hogy nem kevés időbe telik, míg az ember ezt megismeri. 2004-ben dolgoztam egy kicsit Floridában, az is maga volt a paradicsom – most, a nyugati parton sem gondoltuk másként.

Árak, szállás

Ami nagyon olcsó, az a geek cucc és a ruházat. Sok ismerősünk javasolta, hogy vigyünk két váltás ruhát és öltözzünk fel ott – igazuk volt. A jó minőségű éttermi kajának megkérik az árát – a junk food nagyjából magyar árban van. A benzin ~210 HUF/l árban volt, szállást is nagyjából magyar panzió árban találtunk. Ja igen: Las Vegasban szállodában _kell_ lakni, mert az ottani hotelek az aljukba épített kaszinókból élnek, nem pedig a szállások árából, így relatíve jó áron pazar szállodákat próbálhatsz ki. Mindenhol máshol moteleket választottunk. A motelekkel általában nem volt probléma: a személyzet szinte mindig kedves volt (csak Montereyben kaptunk ki az érkezés estéjén egy menstruáló barnát), a szobák mindig tiszták. Reggelire minden ilyen helyen a standard müzlis fánkos cucc van, amit mi zömmel kihagytunk. Az összes szállást online foglaltuk, félve attól, hogy a suliszünet megkezdésével a családok kirajzanak majd az általunk kiszemelt site-okra – és ez be is jött, szinte mindenhol majdnem tele voltak a motelek. A helloturiszt csúcsot Yosemite belsejében éltük át egy gigadugóban – de erről már meséltem.

Emberek

Bárhol, bárkivel találkoztunk, mindig mindenki maximálisan kedves és segítőkész volt. Ezt tapasztaltam anno 2004-ben és 2005-ben is és jó volt újra átélni. Minden velünk kommunikáló félnek volt egy kedves szava, egy mosolya, amitől az ember egész egyszerűen jól, jobban érzi magát. Ebből kellene vírust szintetizálni és beoltani vele pár rezisztenst.

Jó volt?

Summa summarum: nagyon. Élveztük, minden percét. Már az idejét sem tudom, mikor töltött a család 2 hetet együtt, főleg úgy, hogy a munkától mindketten el vagyunk zárva. Nagy pihenés volt és nagy kaland. Ezúton szeretnénk mindenkinek megköszönni, aki tanácsával segítette az utunkat. Végezetül álljon itt négy kép a kocafotósokról olyan backstage stílusban, akik a utinaplóhoz gyártották a képi kontentot, hogy Te is velünk utazhass egy kicsit a monitorod mögül: 20110629-6265 20110621-4341 20110701-6511 20110623-00346 ]]>