A feladat a szokásos: virtuális sörért kitalálni, mit hegesztek már megint:

A méretek mm-ben vannak megadva. A rejtvény talán most sem egyszerű – egyelőre nem segítek, lássuk mire juttok ennyiből:

A feladat a szokásos: virtuális sörért kitalálni, mit hegesztek már megint:

A méretek mm-ben vannak megadva. A rejtvény talán most sem egyszerű – egyelőre nem segítek, lássuk mire juttok ennyiből:

A feladat a szokásos: virtuális sörért kitalálni, mit hegesztek már megint:



A méretek mm-ben vannak megadva. Nem egyszerű, de egyelőre nem segítek, lássuk mire juttok ennyiből!-)
A 3D print közösségben rengeteg az önzetlen ember, a rohadék járvány pedig ezt csak még jobban kidomborítja. A védőfelszerelések hiánya egy csomó designerbe beletette a boogie-t és sorra jönnek elő a szükséghelyzetben a hiányzó eszközöket pótolni képes megoldások.
Prusáék a szemet és az arcot védő PET pajzsot terveztek:

Az alsó és felső Prusa-narancs csík a nyomtatott elem, az átlátszó rész egy 0.5-1.0 mm vastagságú műanyag film. Ők a 0.5 mm vastag Covestro Vivak PETG lemezt használták, amit lézervágóval vágnak ki, de a merevítő kerethez passzoló lyukakat eleve úgy tervezték, hogy azok a mezei irodai lyukasztóval is előállíthatóak legyenek. Sőt, átlátszó lapnak egy kiterített 2 literes PET palack is megteszi!
Józsiék designja az RC3 kiadásnál jár – van belőle archoz közelibb és attól távolabb álló változat is. Josef 1000+ printerből álló gyára folyamatosan készíti a kereteket – már 12000 leadott példánynál járnak és még 90000 darabra kaptak igényt.
Az arcmaszk design komplett dedikált weboldalt kapott, összeszerelési és sterilizálási útmutatóval. A gyártás mellé komplett sterilizáló kamrát terveztek és gyártottak:

Erre aztán rámozdult a közösség és Máltától az USÁ-ig mindenhol orrba-szájba gyártják az arcmaszkokat:

Az SLA printereiről híres magyar Formlabs amerikai oldala is gyorsan beszállt a csatába, mintavevő pálcikákat, lélegeztető gépek T elosztóit, arcmaszkokat és lélegeztető maszkokat próbálnak meg a több, mint 1500 önkéntesből összeverbuvált printfarmmal gyártatni.
Gui Calavanti osztotta meg március 11-én a Facebookon az általuk tervezett, 3D nyomtatható, nyílt forrású lélegeztetőgép prototípusát, melyet az Ír Egészségügyi Hatósággal vizsgáltatnak be.
Dr. Dusty Richardson, Dr. Spencer Zaugg és Colton Zaugg álltak elő a 3D nyomtatható, cserélhető filterbetétes maszk ötletével. A maszkba való betét kompatibilis a standard N95 szűrőbetéttel, illetve egy hagyományos sebészmaszkot 6 darabba vágva ugyanúgy készíthető hozzá filter. A maszk nem helyettesíti a standard N95-ös eszközöket, de szükségmegoldásként a semminél sokkal jobb.
A dokik maszkjából azóta több iteráció is készült.

Az ajtónyitást karral lehetővé tevő segédeszközökből is csilliót iterált már a közösség – csak a Thingiverse-en több, mint 20 féle design van fent.
Az olcsó egész arcos búvármaszkhoz tervezett az olasz ISINNOVA egy adaptert, ami C-PAP (Continuous Positive Airway Pressure) lélegeztető eszközökkel kompatibilis maszkokká alakítja azokat:
Az ISINNOVA designereinek köszönhető az a lélegeztetőgéphez való Venturi szelep replikája, amely úgy készült, hogy az eredeti gyártó nem tudott eleget szállítani, mire a tervezőik csináltak egy klónt, hogy a kórházaik minél előbb kaphassanak belőle:

A Hewlett Packard is beszállt a saját 3D printer flottájával a küzdelembe: kéz nélküli ajtónyitókat, maszkokat és egyéb, 3D nyomtatható kiegészítők gyárásának álltak neki.

Az SLS printereket gyártó vállalat lélegeztető gépek venturi szelepeit gyártja.
És ez csak az, ami szembejött a napokban. Egész biztosan van még egy csomó hasonló kezdeményezés. Így talán már nem is látszik annyira játekszernek az egész 3D nyomtatás.
A dolog úgy kezdődött, hogy felszereltem egy Raspberry Pi-t a Prusa MINI 30×30-as alumínium profilból készült Z oszlopára. Ha nem tudod, mi az a 30 mm-es aluprofil, mutatom:


A RPi-t és a Prusa MINIt egy mikro-USB kábel köti össze, ami persze nem pont akkora, mint amekkorára szükség van, így csak útban van belőle a maradék. Persze foghattam volna egy gyorskötözőt és a feltekert vezetéket 3 másodperc alatt összekötegelhettem volna vele – de akkor miből lett volna ez a post?-)
A probléma ezt a megoldást szülte:



Ezt a racsnit már elég rég csináltam, most csak hozzájött az ötlet, hogy mi lenne, ha ráapplikálnék a talpára egy olyan T anyát, ami egyúttal befogja a profil hornyába. Ebből az ötletből aztán három verzió is kerekedett:

Az alsó T anya nélküli verzió azoknak készült, akik mégis inkább fém T anyával rögzítenék a racsnit. Mivel a 30 mm-es aluprofilba való anyák M4-es furattal készülnek, így ebben a változatban M4-es csavarhoz való lyuk van.
A kis nyomi racsnikat látva joggal merülhet fel, hogy mi a rákért kellett ebből ötvenkettőt iterálni. Első ránézésre talán nem látszik rajtuk, de az alábbi dolgokra kellett odafigyelni:

Ezen felül került bele még menet közben pár apróság:




Ha szükséged van a cuccra, az egészet szokás szerint szedheted a youmagine.com-ról.
A feladat a szokásos: virtuális sörért kitalálni, mit hegesztek már megint:

A méretek mm-ben vannak ezúttal is:

Az Auckland – Jakarta tengely sok szeretettel ajánlja fel népgazdasági hasznosításra az alábbi szettet:

Ez kérem szépen egy sütidominó gyár, amit hardcore iskolás csajszik és egy szuperapuka teszteltek Új Zéland északi részén:

A mézeskalács dominók ultracukker Frédi-Bénisre sülnek. Hát mi ez, ha nem tökéletes ajándék egy kisgyereknek Karácsonyra?!
A modelleket szokás szerint szedheted a youmagine.com-ról… azonban most Pappito jóvoltából a mézeskalács recept is jön mellé:
Lisztet, porcukrot, fűszereket és szódabikarbónát keverjük össze. A mézbe kockázzuk bele a vajat és a mikróban melegítsük fel, majd keverjük el az olvadt vajat a mézben. Ezt a híg keveréket öntsük a száraz cuccokra, üssük rá a tojást és gyúrjuk össze. Nem kell túl keményre gyúrni, ha nagyon összeáll, akkor kis langyos vízzel lazítható.
Ha egyben van minden, akkor 3 réteg folpackba tekerjük be és hagyjuk állni egy napot de minimum 12 órát (hosszabb pihentetés: szebb süti).
Másnap nyújtsuk ki kb. fél-egy cm vastagra (előtte lisztezzük be az asztalt, mert ragadni fog a tészta), vágjuk ki a formákat és 150 ℃-ra előmelegített sütőben süssük meg ~15 percig.
Sütés után a kész figurákat hagyjuk a tepsiben pihenni pár percig. Díszítéshez várjunk legalább 1-2 napot a figurákkal.
Verjük fel félig a tojásfehérjét a pár csepp ecettel, majd lassan, kiskanalanként adagoljuk hozzá a porcukrot addig, amíg habzsák kompatibilis konzisztenciájú masszát nem kapunk (a massza akkor jó állagú, ha lassan válik el a kanálról). Töltsük meg a habzsákot és firkáljuk össze a nyomi sütijeinket.
Amikor megyünk a víz alá, viszünk magunkkal szép színes bólyát. A búvárbólya egyrészt arra jó, hogy a felszínen jelezze a hajósoknak, hogy alul búvároznak emberek, másrészt meg a felszínen segít láthatóvá tenni a búvárt (=50 centis hullámban már akkor sem látszol, ha az uszonyoddal integetsz!).
Szóval a bólya jó dolog és életet menthet, úgyhogy sose merülj nélküle. Ott a jacket zsebe, tessék beletenni és máris mindig nálad van.
Ha a bólyát a felszín alól engedjük fel (=alatta merülünk, vagy a merülés végén csináljuk a biztonsági megállót), akkor az úgy történik, hogy a bólya talpára kötünk egy madzagot, megtöltjük levegővel, a bólya felrohan, mi meg sétáltatjuk a pórázzal. A madzagot spulnin jó tárolni – ilyet csináltam most magamnak. Olyat szerettem volna, ami:




Ilyen két darabos, könnyen nyomtatható lett. Szárazon nagyon tetszik – majd nyilatkozom, ha kipróbáltam a víz alatt is. A modellt szokás szerint szedheted a youmagine.com-ról.
A bumeráng alakú búvározós kamera mounthoz akartam feltölteni egy GoPro gyorscseretalp foglalattal ellátott verziót a youmagine.com-ra, amikor meglepve vettem észre, hogy az ott ketyegő download counter több, mint 100000 letöltést mutat már:

Ebből az alkalomból végignéztem az oda feltöltött modelleket és összeszedtem ebbe a bejegyzésbe azokat, amik kiállták az idő próbáját és valóban hasznosnak bizonyultak hosszútávon is. A szöveg kicsit Hunglish lesz, mert néha nehezen találtam a megfelelő magyar kifejezést. Voila:

A mai napig valahányszor LED csíkot kell felrakni, ebből a modellből nyomtatunk egy marékkal. Ragasztható, vagy 1 db süllyesztett fejű csavarral felfúrható bárhova pillanatok alatt.


Ez a két babapiskóta alakú műanyagdarab, két M5-ös csavar, két önzáró M5-ös anya, pár 5 mm-es belső átmérőjű O gyűrű és a kulcsaid, plusz 15 perc arra, hogy összeszereld az egészet. Innentől kezdve a kulcsok nem szurkálják a zsebed és nem csörögnek többet.

A feltöltött akksikat ebbe dobálva alul mindig a legrégebben töltöttet fogod tudni kiszedni. Ebből készült vagy 3 iteráció már, az aktuális egy darabban nyomtatható, support nélkül, megáll a talpán vagy falra akasztható / ragasztható. Van belőle AA, AAA és 18650-es verzió is.

A gadgetpolc oldalán lakott Sydneyben, a mindenféle töltőkábeleket tartotta a helyén. Egy darabban nyomtatható az egész, csavarozható vagy akár ragasztható is. Az ozziknál két darab 3M Command Tape tépőzár foga oda a polchoz – nagyon szerettem.

Nem nehéz kitalálni, mire használom. Azóta készült belőle egy olyan változat, aminek a jobb szélén van egy sor foglalat USB kulcsok számára.

Búvársípnak készült, 2 szólamú, jó idegesítő hangú. Minden táskámban szinte mindig van belőle 1-2 darab. Gyerekeknek szoktam ész nélkül osztogatni, mint valami vén pedo – apu/anyu kevésbé örül neki általában, de a kicsik nagyon 🙂

Az Arca Swiss egy fotós gyorscseretalp, az összes fotós kütyüm Arca Swiss kompatibilis. Ennek a kis bigyónak a közepébe kell betekerni egy ilyen állványcsavart és már fel is tudod szerelni a mini, Arca Swiss kompatibilis talpat a bármi aljára.


Rengeteg bitet tartok ezekben. 3 darab ilyen áll egymás mellett a fiókban.

Benyomod egy szellőzőrostélyba, a másik oldalába meg a töltőkábelt és többet nem áll szanaszéjjel.

Stabilan tartja a nedves fenőkövet a mosogató felett, amíg azon dolgozol. 4 db M6-os csavar, 4 darab M6-os alátét, 4 szárnyas anya és némi 22 mm-es PVC cső kell csak hozzá. Imádom.



Adná magát, hogy ez elsősorban villanyász szekrényekhez készült – ahova a DIN railt tervezték. Én Baján használom villamos szekrényben is, ám ha a kalapsínt az asztalod aljára rögzíted, akkor ezek a kis bigyók oldható kábelkötegelőként tudnak funkcionálni.



Épp most készül belőle a 8. iteráció, miután a sós víz a 7. verzióból kizabálta az állványcsavart. Az új változat az 1/4″-os UNC menet mellett kapott egy GoPro gyorscseretalp foglalatot.

30×15 mm-es ovális szekrénysínhez optimalizált horog, a sín levétele nélkül egy mozdulattal felpakolható. Kompatibilis az IKEA STUGVIK sorozatban létezett tapadókorongos sínnel. Én a gardróbszekrényekben és a konyhában használom őket.


Az 5.11 Rush hátizsákokhoz készült, de nagy eséllyel minden MOLLE szabványú, kompressziós szíjjal szerelt hátizsákhoz jó. Arra való, hogy a használaton kívül levő szíjak ne lógjanak szana-széjjel és ne akadályozzák a hátizsák ki/becipzározását.


A porszívóval együtt hurcolhatod a gyakran használt tartozékokat. Én két ilyet használok.


Egyszer már jártam úgy, hogy egy GoPro gyorscseretalp meglazult és kijött a foglalatból. Ez a változat kapott egy reteszt, így eggyel kisebb az esélye, hogy a baj megtörténjen. A retesz és a talp egy modell, egyben nyomtatható.


A kovászos kenyér bemetszéséhez használom. A penge ebben lakik, biztonságosabb és könnyebb vele a munka. 2 darab M5-ös csavar és anya kell az összerakásához.

Sokan nem tudják, hogy a festők által használt maszkolószalag az egyik leghasznosabb konyhai cucc. A szalagok egyrészt léteznek egy csomóféle színben, másrészt alkoholos filccel írható a felületük, végül pedig a fagyasztóba pakolt élelmiszerek dobozára / tasakjára ragasztva nem válnak el a -18 ℃-ban sem. 24 mm-es szalagokhoz csináltam, hármat is használok belőlük jelenleg.


A Baratza Sette 270 kávédarálóhoz méretezve készült. Csökkenti az őrlemény szóródását.




A Baratza Sette 270 egy csodás kávédaráló, ám a tetejére valami miatt csak vödör méretű kávébab adagolót terveztek. Én minden alkalommal kimérem a 20 gramm kávébabot, így nem akarom a daráló tetején tárolni azt, ezért terveztem hozzá egy mini adagolótölcsért és ahhoz való zárókupakot is. Kb. fél éve használom, tökéletesen bevált.



Ezekből van mindenféle méret. Eredetileg 25 mm-es átmérőre terveztem őket, hogy a gyengeáramú drótoknak legyen valami gyorsan oldható / zárható kötegelője, de azóta az élet igazolta, hogy pont ugyanolyan jók ezek akár egy slaghoz is.

Egy ausztrál malom által forgalmazott liszt dobozához van méretezve – amióta ez megvan, azóta nem öntöm mellé a semmit sem 🙂

A Wago picoMAX csatlakozósorozata 2 és 4 eres lengő változatainak szerelését könnyíti meg azáltal, hogy a csatikat nem kell kézben fogva bedrótozni, hanem ebbe a kis talpba illesztve stabilan állhatnak az asztalon szerelés közben.

Mikor elköltöztünk Ausztráliából, elajándékoztam a próbadarabokat, Chris nagyon örült neki. Februárban egy újságíró megtalálta, kitette a fabbaloo.com-ra és ettől kicsit meglódult a download counter.



A hátizsákjaim vállszíján van egy-egy gyorscseretalp csatlakozó, amibe kamerát lehet túrázás közben akasztani. A Spider Holster cucca Arca Swiss kompatibilis, így a 750D Nikont éppúgy bele tudom suvasztani, mint egy kis akciókamerát.









Ebből szinte mindenhol van a lakásban: a nappalitól a konyhán át a dolgozó és a hálószobáig vagy 6-7 darab van belőlük szanaszét. A 10.5″-os iPadig megtart minden mobileszközt. Az első iteráció még 60-60°-osra készült, de az aktuális verziók már 45-60°-os szögűek, mert a 45° sokszor jobban kézreáll a konyhában. Rengeteget ajándékoztam már el belőle, mindenki nagyon szereti.






Állványcsavaros – Arca Swiss talpas süt-főz-mosogat típusú foglalat a gimbalos DJI kamera rádiós adapteréhez.




13×18 cm-es IKEA képkeretből és egy Qi töltőből rejtett drót nélküli töltőállomást csinálhatsz vele.
TL;DR: vegyél!
Most hétvégén megy a marylandi Bel Airben, Baltimore és Philadelphia között a 2019-es East Coast RepRap Festival, ahol Prusáék elképesztő printerrel jelentkeztek. A kis dög a Prusa MINI nevet kapta:
Ha a videójuk után még meg kell, hogy győzzelek, akkor itt az én szakzsargon konverterem a specifikációhoz:
A Prusa MINI a nagytesóhoz képest a direct drive-ot, a multimaterial printinget nem kapja meg és a gyártó nem szállítja ki összeszerelve – nagy eséllyel azért, mert a 3 komponens összecsavarozása messze nem rocket science. Ha printert keresel, ne kérdezz semmi más egzotikumról, hanem menjél és vegyed ezt, mert ár / teljesítmény + minőség viszonyban megint sikerült olyat alkotniuk, amit jelenleg senki más nem tud a piacon.
2017 februárjában járunk, amikor eFi jót röhög – vagy az is lehet, hogy grumpy módon inkább morog – embereken, akik túlterveznek egy-egy terméket. Ki is találja, hogy megméri, hogy áll ez a szemlélet a 3D printet használók körében, úgyhogy gyorsan megtervezi és publikálja ezt:

A kis műanyag bizbasz első ránézésre akár csudajó dolognak is tűnhet: arra való, hogy a mobil hard drive mellé cipelendő kábelünket mindig a drive-on tarthassuk. Semmi más nem kell hozzá, mint a műanyag mount és egy befőttesgumi.
Na várjál: ha a befőttesgumit eleve rácuppantod a diszkre, akkor miért nem tuszkolod be alá a kábelt, minek még az a műanyag izé is?
Ugye?
Hiszed vagy nem, a bő 2 év alatt eddig 230 embernek kellett ez a cucc, akiből ráadásul 67-en úgy gondolták, hogy ez tök jó ötlet:

Az ember ilyenkor jót röhög, miközben azt hiszi, hogy ez őt soha nem éri majd utol.
Épp lassan csomagoljuk össze a cuccainkat, és nekem – mint minden rendes geeknek – tonnaszám van mindenféle kábelem, amik különböző kendácsolt módon vannak összefogva felketert állapotukban. Mivel a nyomtató csomagolódik el utoljára, adta is magát a feladat, így nekiálltam valami univerzális vezetékkötegelőn agyalni, amiből ez sült ki:

Ez két külön darabból nyomtatható szerkezet, két egymásba forduló gyűrű. A vágás pont úgy áll, hogy a két gyűrű egyetlen ponton, mindenféle feszítés nélkül tud szépen egymásba illeszkedni, és pár mm-nyi fordítás után már csúsznak is egymáson. Természetesen a design most is paraméteres: állítgathatod a belső átmérőt és a piros gyűrű aljának – tetejének, illetve a sárga gyűrűnek a vastagságát, a többit meg kimatekozza a Fusion 360.
A print után csak annyi dolgod van, hogy belehajtogatod a drótot, majd a külső sárga gyűrűt elfordítod és kész is vagy:

Annyira örültem a megoldásnak, hogy ki is tettem rögtön Twitterre, hátha majd másnak is hasznos lesz. Nem kellett sok idő az első véleményig, ami @csy kollégától érkezett:

És tényleg: egy komplett bolygó hálás 1941 óta a svájci George de Mestralnak, aki kutyasétáltatás után a blöki bundájából bojtorjánt szedegetve kitalálta a tépőzárat. Ez szinte bárhol van a boltban, sőt, pár gyártó pakol is a vezetékeire, plusz azt hagyhatod hosszabbra és akkor bármekkora lehet a kábelköteg. Na de hogy rögzíted utólag a kábelre?

A kérdésre nem jött válasz, de ugye ez minket nem ijeszt el egy kis további overengineeringtől, úgyhogy feltaláltam az extrudált C betűt:

A C betű belsejébe megy a drót, a drót köré a tépőzár, a tépőzár köré meg a C betű belseje. Használaton kívül a tépőzárat fel lehet tekerni a C betű köré és nem fog lifegni / nem lesz útban, ráadásul az aprócska C betű nem lesz nagyobb átmérőjű, mint egy USB-A csatlakozó vagy egy zajszűrő mag az adatkábelen:

Ha pedig a vezetéket kell egyben tartani csak letekered a C betűről és áttekered a vezetékkötegen:

Persze bemetszhettem volna hosszában a tépőzár végét, átbújtatva a másik véget rajta és csak simán ráhurkolva a vezetékkötegre:

De akkor mi a francból lett volna ez az overengineering post?-)
Na jó, azért feltöltöttem 2 darab másfél megás C betűt is a youmagine.com-ra a paraméteres designnal együtt – vigyed, ha kell!-)