Egy ügyfél családi házában jött szembe velünk egy padlófűtés osztó gyűjtő körén az alábbi felirat:
A bal oldali újmagyart természetesen értem, de a fotó jobb oldalán levővel nem boldogultam.
Aztán eszembe jutott, hogy van nekünk ingyen ez a dobozba zárt csaj, úgyhogy megkérdeztem tőle is:
Egy osztó gyűjtőn ez egy zóna megnevezése akar lenni egy családi házban, de fogalmam nincs, “mire gondolt a költő”. Szerinted mit jelenthet a felirat a körön / egyáltalán mi van odaírva?
A néni az alábbi választ adta:
A felirat „Gerokon.” vagy valami nagyon hasonló.
Lehetséges jelentések:
1. Gerokon = Garázs + Kondenzáció?
• Ha a házban van egy garázs vagy valamilyen kondenzációs helyiség (kazánház, gépészeti tér), akkor ez lehet annak a zónája.
2. Gerokon = Gerinc kör?
• Ha a házban van egy gerincvezeték, amin keresztül az osztó-gyűjtő kapja a vizet, lehet, hogy ezt akarták jelölni.
3. Elírás vagy rövidítés?
• Lehet, hogy egy rosszul olvasható kézírás vagy rövidítés, például:
• „Gépkocsi” (garázs)
• „Gerenda kör” (ha egy padlórétegen belül van egy külön kör)
Ha tudsz valami extra infót a ház zónáiról (pl. mit fűt ez a kör), az segíthet megfejteni!
Mi fiúk 15 percig néztük, aztán megmutattuk Erának, aki azonnal megmondta. Jöhetnek commentben a tippek!
Egész évben brutális hajtás ment a munkában, de ma befejeztük idénre, úgyhogy beszabadultam a konyhába, ami mostanában az Otthonkás Ételkritikus felségterülete.
Végre megint csináltam kovászos kenyereket (sima fehéret, félbarnát, tökmagosat, meg talán még majd diósat is) és elkészítettem 3 tepsi tradícionális zserbót is. Kell a három: egy anyuékhoz, egy Karcsi papához és egy itthonra is.
A zserbó gyártása közben jutott eszembe, hogy hátha van olyan user, aki csak azért nem csinál ilyen rétegelt sütit, mert hozzám hasonlóan bénázik a vékony tésztarétegekkel. Emiatt készült ez a sütőpapíros trükköt bemutató videó:
2 éve hazaköltöztünk és a fiaimmal közös céget kezdtünk el építeni – ez lett a Három Kutya Kft. A cég KNX épületautomatizálással, villanyszereléssel és napelemes rendszerek telepítésével foglalkozik.
Már 1999-ben megcsináltam egy KNX kurzust Budapesten – igaz, akkor még EIB-nek hívták:
Akkor borzasztó drágának tűnt, de imádtam a decentralizáltságát és azt a mérnöki zsenialitást, ahogy anno a német mérnökök mindezt összerakták.
Sajnos az ára miatt el kellett anno ezt engedni, de az automatika nevű gépszíj azért elkapott.
Az amerikai X10-zel kezdődött, ami az erősáramú vezetékre modulálva kommunikált. Erről viszonylag gyorsan lejöttem, mert több sebből is vérzett, de legfőképpen rettentő instabilnak bizonyult.
A következő lépés már saját szoftver lett. Találtam egy magyar hardvergyártót, akik RS485 alapú eszközöket gyártottak. Ezekhez írtam egy kliens-server architektúrát. A server ANSI C-ben készült és Linux alatt futott, a kliens Macromedia (később Adobe) Flash alkalmazás volt, amiben az Actionscript motort használtam a dinamikus kontent készítéséhez:
Imádtam ebben a toolban a dinamikus minimap-eket, amik azóta is hiányoznak:
Annyira szerettem ezt, hogy összeálltunk a hardvergyártóval és kb. 30 épületre el is adtuk az egészet.
Egy idő után ez is abbamaradt, majd ern0 cimborámmal elkezdtünk dumálni valami coding problémáról (ha jól emlékszem, akkor a mutexekkel küzdöttem talán). Ez oda vezetett, hogy nekiálltunk egy új homeaut szoftveres megoldást készíteni.
Amit kitaláltunk, abból egy prototípus megoldás lett, 2 projektet fejeztünk be vele, aztán elmúlt. Pedig micsoda gyöngyszemet alkottunk:
Ilyen doksiból van vagy 200 oldalnyi
A prototípus dataflow architektúrára épült, minimális hardverigényű volt, redundáns servereket lehetett benne definiálni és könnyen lehetett hozzáadni tetszőleges protokoll támogatást, illetve nagyjából bármit, amit csak szerettünk volna.
A szűk egy évnyi melóból kétszer is tartottunk meetup előadást – ha eléggé nerd vagy hozzá, akkor itt és itt vannak.
Summa summarum, a home automationt régóta kerülgetem – olvashattál róla itt a blogon eleget. Az EIB időközben KNX lett, én meg még Hollandiában élve gondoltam egyet és átmentem Belgiumba megcsinálni a KNX basic és KNX advanced kurzusokat, végül pedig itthon Nagytarcsán a KNX HVAC traininget is. Már csak az oktatóit lehetne elvégezni, de ahhoz training centert kellene építenünk.
Szóval jött a mára már megfizethetőbb KNX, ilyen szép vasakkal:
Nekiálltunk hát automatizálás specialista villanyszerelő céget építeni a fiúkkal. Ez tart 2 éve és minden percet elvisz – de ma változik valami.
Mától a háromkutya.hu blog fogja kicsit jobban tolni a kontentot – legalábbis a munkával kapcsolatosat. Ha idejártál olvasni, lehet, hogy ez is tetszeni fog. Igyekszünk mindenről írni, amit mi megtapasztalunk és megtanulunk.
Elkezdtük nézni az NCIS Sydney-t. Nem igazán a krimi miatt, sokkal inkább a lokáció vonzott, így nagyjából pár másodpercenként meg-megállítva “versenyeztünk” Erával, hogy ki mikor ismer fel egy-egy helyszínt.
Az első évad első epizódja az ausztrál haditengerészeti bázis körül forgolódik. A bázis mellett, Woolloomoolo Wharfon lakott Kati barátnőnk, sok kellemes emlék köt ide. Woolloomoolo-t nem volt nehéz kiszúrni:
Így nézett ki 2019 június 29-én, az utolsó reggelen amit Ausztráliában töltöttünk:
Aztán 20 perc körül jött egy jelenet, ami a Navy Walsh Bay-beli raktárában játszódik:
A bal szélső lépcsőt nem találtuk ugyan, de meglett ez a lokáció is:
Erről eszembe jutott, hogy bő egy héttel indulás előtt bicajoztam erre és fel is vettem az egészet, majd vágtam belőle egy videót a városban futókról. Három perccel később meg is lett a helyszín a saját archívumból:
Forrest 2003-ban került hozzánk, Forrest Gumpról kapta a nevét (3 kutyánk volt akkoriban). 2003-ban még nem tudtam mi az a Mac, nem voltak okostelefonok és talán pár évvel azelőtt láttunk először internetet. Na ilyen kort élt meg Forrest cica, túlélve pár másik cicát és 5 kutyusunkat is.
Már biztosan megint Dormi kergeti őt a cicamenyországban, ahogy idelent tette mindig.
Erával mostanában esténként megnézünk egy-egy hosszabb tudományos ismeretterjesztő videót. Így került elénk ma Bor Zsolt lézerfizikus 2003-as előadása a Mindentudás Egyeteméről. Bő 48 perc, de nagyon megéri, nézzétek meg ti is:
Az előadás végén van szó a lézerek orvosi alkalmazásáról a szemészetben. Az előadó a PRK, Lasik és IntraLASIK technikákat magyarázta, én meg döbbenten ülve néztem, ahogy bemutatja azt a magyar csapatot, akiknek nagy eséllyel a 2003 februári sikeres lézeres szemműtétem köszönhetem.
