Egész évben brutális hajtás ment a munkában, de ma befejeztük idénre, úgyhogy beszabadultam a konyhába, ami mostanában az Otthonkás Ételkritikus felségterülete.
Végre megint csináltam kovászos kenyereket (sima fehéret, félbarnát, tökmagosat, meg talán még majd diósat is) és elkészítettem 3 tepsi tradícionális zserbót is. Kell a három: egy anyuékhoz, egy Karcsi papához és egy itthonra is.
A zserbó gyártása közben jutott eszembe, hogy hátha van olyan user, aki csak azért nem csinál ilyen rétegelt sütit, mert hozzám hasonlóan bénázik a vékony tésztarétegekkel. Emiatt készült ez a sütőpapíros trükköt bemutató videó:
2 éve hazaköltöztünk és a fiaimmal közös céget kezdtünk el építeni – ez lett a Három Kutya Kft. A cég KNX épületautomatizálással, villanyszereléssel és napelemes rendszerek telepítésével foglalkozik.
Már 1999-ben megcsináltam egy KNX kurzust Budapesten – igaz, akkor még EIB-nek hívták:
Akkor borzasztó drágának tűnt, de imádtam a decentralizáltságát és azt a mérnöki zsenialitást, ahogy anno a német mérnökök mindezt összerakták.
Sajnos az ára miatt el kellett anno ezt engedni, de az automatika nevű gépszíj azért elkapott.
Az amerikai X10-zel kezdődött, ami az erősáramú vezetékre modulálva kommunikált. Erről viszonylag gyorsan lejöttem, mert több sebből is vérzett, de legfőképpen rettentő instabilnak bizonyult.
A következő lépés már saját szoftver lett. Találtam egy magyar hardvergyártót, akik RS485 alapú eszközöket gyártottak. Ezekhez írtam egy kliens-server architektúrát. A server ANSI C-ben készült és Linux alatt futott, a kliens Macromedia (később Adobe) Flash alkalmazás volt, amiben az Actionscript motort használtam a dinamikus kontent készítéséhez:
Imádtam ebben a toolban a dinamikus minimap-eket, amik azóta is hiányoznak:
Annyira szerettem ezt, hogy összeálltunk a hardvergyártóval és kb. 30 épületre el is adtuk az egészet.
Egy idő után ez is abbamaradt, majd ern0 cimborámmal elkezdtünk dumálni valami coding problémáról (ha jól emlékszem, akkor a mutexekkel küzdöttem talán). Ez oda vezetett, hogy nekiálltunk egy új homeaut szoftveres megoldást készíteni.
Amit kitaláltunk, abból egy prototípus megoldás lett, 2 projektet fejeztünk be vele, aztán elmúlt. Pedig micsoda gyöngyszemet alkottunk:
Ilyen doksiból van vagy 200 oldalnyi 🙂
A prototípus dataflow architektúrára épült, minimális hardverigényű volt, redundáns servereket lehetett benne definiálni és könnyen lehetett hozzáadni tetszőleges protokoll támogatást, illetve nagyjából bármit, amit csak szerettünk volna.
A szűk egy évnyi melóból kétszer is tartottunk meetup előadást – ha eléggé nerd vagy hozzá, akkor itt és itt vannak.
Summa summarum, a home automationt régóta kerülgetem – olvashattál róla itt a blogon eleget. Az EIB időközben KNX lett, én meg még Hollandiában élve gondoltam egyet és átmentem Belgiumba megcsinálni a KNX basic és KNX advanced kurzusokat, végül pedig itthon Nagytarcsán a KNX HVAC traininget is. Már csak az oktatóit lehetne elvégezni, de ahhoz training centert kellene építenünk.
Szóval jött a mára már megfizethetőbb KNX, ilyen szép vasakkal:
Nekiálltunk hát automatizálás specialista villanyszerelő céget építeni a fiúkkal. Ez tart 2 éve és minden percet elvisz – de ma változik valami.
Mától a háromkutya.hu blog fogja kicsit jobban tolni a kontentot – legalábbis a munkával kapcsolatosat. Ha idejártál olvasni, lehet, hogy ez is tetszeni fog. Igyekszünk mindenről írni, amit mi megtapasztalunk és megtanulunk.
Elkezdtük nézni az NCIS Sydney-t. Nem igazán a krimi miatt, sokkal inkább a lokáció vonzott, így nagyjából pár másodpercenként meg-megállítva “versenyeztünk” Erával, hogy ki mikor ismer fel egy-egy helyszínt.
Az első évad első epizódja az ausztrál haditengerészeti bázis körül forgolódik. A bázis mellett, Woolloomoolo Wharfon lakott Kati barátnőnk, sok kellemes emlék köt ide. Woolloomoolo-t nem volt nehéz kiszúrni:
Így nézett ki 2019 június 29-én, az utolsó reggelen amit Ausztráliában töltöttünk:
Aztán 20 perc körül jött egy jelenet, ami a Navy Walsh Bay-beli raktárában játszódik:
A bal szélső lépcsőt nem találtuk ugyan, de meglett ez a lokáció is:
Erről eszembe jutott, hogy bő egy héttel indulás előtt bicajoztam erre és fel is vettem az egészet, majd vágtam belőle egy videót a városban futókról. Három perccel később meg is lett a helyszín a saját archívumból:
Forrest 2003-ban került hozzánk, Forrest Gumpról kapta a nevét (3 kutyánk volt akkoriban). 2003-ban még nem tudtam mi az a Mac, nem voltak okostelefonok és talán pár évvel azelőtt láttunk először internetet. Na ilyen kort élt meg Forrest cica, túlélve pár másik cicát és 5 kutyusunkat is.
Már biztosan megint Dormi kergeti őt a cicamenyországban, ahogy idelent tette mindig.
Erával mostanában esténként megnézünk egy-egy hosszabb tudományos ismeretterjesztő videót. Így került elénk ma Bor Zsolt lézerfizikus 2003-as előadása a Mindentudás Egyeteméről. Bő 48 perc, de nagyon megéri, nézzétek meg ti is:
Az előadás végén van szó a lézerek orvosi alkalmazásáról a szemészetben. Az előadó a PRK, Lasik és IntraLASIK technikákat magyarázta, én meg döbbenten ülve néztem, ahogy bemutatja azt a magyar csapatot, akiknek nagy eséllyel a 2003 februári sikeres lézeres szemműtétem köszönhetem.
Preface: ez egy hirdetés poszt. Ha nem akarsz épp DSLR-t venni de fotós geek vagy, akkor is érdekes lehet végigmenni rajta, hátha tudok némi inspirációt adni.
Nem gondoltam, hogy egyszer meg akarok válni ettől a géptől és a hozzá való dolgoktól, annyira szeretem. Ha épp DSLR-t vennél, érdemes elgondolkodni ezen a csomagon, mert belepakolok mindent, amiből a nekem tökéletes kitet megépítettem. Mutatom mi van benne:
Itt van pár tétel kicsit más szögből is:
Hogy mesélni tudjak a sokmindenről, beszámoztam a tételeket:
1. Nikon D750 váz
A D750 2014-ben jelent meg. A kameráról nálam sokkal többet / okosabban elmond a DPReview tesztje, illetve ez a 2023-as videós vélemény:
Én inkább arról mesélnék, én mit szeretek nagyon benne:
51 pontos, nagyon gyors és precíz autofókusz, tűéles képek
beépített digitális vízmérték
fel/le hajtogatható LCD
dupla SD kártya foglalat
alaposan átgondolt és a végletekig testreszabható UI
A vázban 15842 expó van.
2. Sigma 35 mm f1.4 ART objektív
Már a Canon 5D Mark II-höz is egy fix 35 mm-es obit használtam. A 35 mm-es fixről Árkossy Zsolti barátom győzött meg szuper egyszerűen. Azt mondta, nyissam meg a Lightroomot és nézzem meg, hogy milyen gyújtótávolsággal készült a képek nagy százaléka, majd vegyem meg abból a fix obiból a létező legnagyobb fényerejűt. Nálam 80% felett volt 35 mm körüli kép, így lett a Canon fix 35-ös obija a Canon 5D Mark II állandó társa, majd később a D750 Nikonon ez a Sigma.
Szakavatott review a Sigma 35 mm f1.4 ART-ról is van a DPReview-től, a videóban pedig Josh Winarski mesél róla:
Amit én imádok ebben az obiban:
borzasztó gyors és precíz az autofókusz
szinte teljesen hangtalan
az f1.4-gyel koromsötétben is van nálad egy használható DSLR pakk
és persze gyönyörű rajzú
Extrák
A nagy Nikont és a Sigma obit még akkor vettem, amikor Lengyelországban éltünk. Rengeteget cipeltem mindenhova és idővel a többi fotós geekhez hasonlóan a kitet elláttam jópár kiegészítővel – ezek jönnek most.
A srácok a Really Right Stufftól elmagyarázzák, miért is jó az L plate:
Örök kedvencem az Arca Swiss gyorscseretalp rendszer: szinte minden fotós cuccom ilyen és egy csomó Arca Swiss kompatibilis 3D nyomtatható kiegészítőt terveztem és tervezek a mai napig hozzá:
A Really Right Stuff L plate-je Arca Swiss kompatibilis. Ezen túl villámgyors portrait / landscape átállást tesz lehetővé egy állványon és két oldalról védi is a kamera vázát.
Ha a poszt 2. képén jobban megnézed az RRS L-plate jobb oldalát, akkor feltűnhet, hogy azon van egy látszólag értelmetlenül nagy lyuk. Well, az a lyuk a 13. tétellel függ össze, lejjebb mindjárt mesélek róla!
A Spider Holster SpiderPro [7] övcsatja arra jó, hogy a kamerát az övedre akasztva tudd cipelni. Az utólagos upgrade-ként árult Arca Swiss adapterrel pedig oldható módon lehetett az Arca Swiss talppal ellátott kamerát Spider Holster kompatibilissé tenni.
A Peak Design Capture mount szintén Arca Swiss kompatibilis talpat használ, amit a kamera aljára (vagy bármi más hurcolandó dologra, amin állványmenet van) lehet felcsavarozni. A Capture övre vagy akár a hátizsák vállszíjára is rögzíthető.
Az ND szűrők arra valók, hogy csökkenteni tudd a lencsébe bejutó fény mennyiségét és így hosszabb expozíciós időt használva tudj fotózni. A variable density ND filterekben két polárszűrőt fordítanak egymással szembe és ezeket egymáson elforgatva tudod állítani a sötétítés mértékét.
A Sigma 35 mm f1.4 ART obi 67 mm-es, én anno 77-mm-es vari ND szűrőt találtam és tekertem rá egy 77-67 mm-es szűkítőt, így téve kompatibilissé a 35-ös Sigma objektívvel.
Ez egy szilikon lencsesapka, ami jó az obi elejére/hátuljára, víz és porálló, soha le nem esik magától és valamennyire az ütéstől is védi az objektíved.
Rengeteg fotós táskát kipróbáltam és ezt szerettem a legjobban. A Nikon+Sigma combo és egy csomó apró köcölék tökéletesen fittel bele, ráadásul ha egy hosszabb teleobjektívvel kellene hurcolni a Nikont, csak ki kell zipzározni az alsó objektív hosszabbító részét és így akár a 70-200-as tele is elfér benne a vázon.
Erre a szíjra közel negyed évet vadásztam. Rengeteget kerestem azt a vállszíjat, aminek a végén szabadon foroghat a kamera, de ugyanakkor egy mozdulattal leválaszthatom róla és ehhez nem kell szíjakat kibefűzögetni.
Minden továbbit elmagyaráz ez a video:
A szíjat eredetileg a fentebb emlegetett Really Right Stuffnál találtam, akik szintén rájöttek, hogy milyen jó ötlet, ha a saját L plate-ik aljában implementálják a MagPul MS4 rugós csatlakozójával kompatibilis lyukat. Megcsinálták és kész is volt a tökéletes kameraszíj!
A kamera és Nikon kompatibilis távvezérlők összekötésére való kábel. Én az Edelkrone slidereivel használtam. Anno véletlenül 2 db került a rendelésbe, így az eFi DSLR gigapackban is mindkettő benne van.
A PinOut egy japán csapat által tervezett Bluetooth LE alapú kis kiegészítő, ami a kamera adatportjából kapja a tápot. A hozzá való mobil alkalmazással távirányíthatod a kamerát, de ami nekem sokkal fontosabb volt, hogy a kamera a benne levő GPS-t használva azonnal geotaggeli a készített képeket.
16. Sigma / Nikon váz sapkák és egy extra sárga meglepetés
A két sapka a D750 vázzal és a Sigma objektívvel érkezett, az alattuk levő sárga izét viszont én terveztem és nyomtattam:
Amikor terepen fotózol, a lencsesapka van útban leginkább. Persze elrakhatod a fotós táskába is, de mennyire praktikus lenne, ha egy mozdulattal fel lehetne csíptetni mondjuk a kamera szíjára?
A nyomtatott, 67 mm-es sapkához való kis gadget pont erre szolgál.
17. Finom fókuszállító eszköz
A neve elmond mindent: felhúzod az objektív fókuszgyűrűjére és a két hosszú lábánál fogva egész finoman tudsz fókuszt állítani. Videózáshoz találtam ki.
18. Amik lemaradtak a fotókról
Természetesen a pack része a kamerával szállított standard Nikon akksi, akksitöltő és a töltőhöz való borotvazsinór, továbbá 2 db 90 MB/s sebességű 64 GB-os SanDisk Extreme SD kártya is.
Mennyi, hogyan?
A komponensek mai ára kb így néz ki (amit megtaláltam használtban, annak használt ára van feltüntetve):
Nikon D750 váz használt: ~240.000 – 315.000 Ft
Sigma 35 mm f1.4 ART lencse használt: ~240.000 – 300.000 Ft
B+W XS-Pro MRC nano 67mm UV szűrő: ~19.000 Ft
Peak Design Clutch handstrap: 21.900 Ft
Really Right Stuff BD750-L L-Plate: ~58.000 Ft
Spider Holster SpiderPro mount és Arca Swiss adapter: ~45.000 Ft
Peak Design Capture: ~35.000 Ft
Hoya Variable Density ND filter: ~50.000 Ft
LensPen kit: 8.990 Ft
KUVRD univerzális szilikon lencsesapka: ~7.200 Ft
Think Tank Digital Holster 20 kameratáska: 34.990 Ft
Magpul Gen 2 MS4 Dual QD Sling szíj: 46.900 Ft
Nikon MC-DC2 távkioldó kábel: ~3.000 Ft
PinOut remote/GPS: ~24.000 Ft
Ez ~834.000 Ft mindösszesen.
A gigapack csak egyben eladó, 579.000 Ft-ért. Ha érdekel, kommentelj!