Jack kérdezte az egyik 3dprint poszt kommentjében tőlem:

Egy kerdes, Neked hogy kezdodott ez a 3D dolog? Konkretan arra gondolok, hogy volt egy allapotod, amikor meg nem ismerted a 3D szerkesztoket, miert kezdted el, es hogy tanultad meg ilyen szinten?

A 3D mindig is érdekelt – már kamaszkölyök koromban toltuk Amigán az Imagine-t meg a Lightwave-et. Az én agyam járása azonban sokkal inkább numerikus, mint absztrakt, így jött a 3D nyomtatással együtt a CAD világa.

Vas

Az egész 3D printesdi úgy indult, hogy kitaláltuk a gyerekekkel, hogy mi lenne, ha az iPad minihez gyártanánk olyan dokkot, amivel az autós 2 DIN keretbe lehetne bepattintani és a kocsiban all-in-one eszközként használni. Azóta persze már tudom, hogy az ötletben rengeteg a buktató, de azért nekimentünk a dolognak és így lett a 1st gen fa Ultimaker, amit már szénné hackeltem, de egyelőre jobb híján jelenleg is nyüstölöm.

CAD

A CAD, illetve a szilárdtest-modellező iparág úgy indult anno, hogy Solidworks / Autodesk* és utánuk mindenki más. Se Solidworks, se Autodesk Inventor nem volt OS X alá (Solidworks most sincs), így elkezdtem más megoldások után kutatni. Ennek az eredménye lett előbb a ViaCAD, aztán az OpenSCAD, majd az Autodesk Inventor Fusion Technological Preview, amiből kinőtte magát a ma már kizárólagosan használt Autodesk Fusion 360. A Fusion nagyon szerethető és a sok bosszantó hibája miatt sokszor nagyon utálható alkalmazás egyben, viszont OS X alatt nem tudok jobb alternatívát, így nekiálltam megtanulni. A Fusion sokkal ijesztőbbnek látszik, mint amilyen valójában. Van pár sajátossága, amit borzasztó nehéz megszokni (DXF export eldugva, néha magától mászkáló timeline history, sketch-ek contrain és mozgatási problémái, etc.), de alapvetően nagyon kényelmes szoftver amit a gyártó aktívan fejleszt (2 heti / havi update-ek vannak), a community maximális bevonásával. Ha kényelmes CAD-et keresel OS X alá, mindenképp ezt ajánlom.

CL3D

Végül a vasról egy kicsit. Nekiálltunk egy cimborámmal megépíteni egy monstrum 3D printert saját használatra, időt és pénzt nem nagyon kímélve. Mivel Roli is maximalista őrült és mellesleg aktív 3D printer user, így minden általunk tapasztalt gyengeséget igyekszünk kiküszöbölni az épülő szerkezetben. Ez egyrészt eszi a pénzt, másrészt rengeteget lassít, hogy számos alkatrészt 3D nyomtatás helyett alumíniumból maratva készíttetünk el annak érdekében, hogy a mechanika minél kompromisszum-mentesebb legyen. Nagyjából ott tartunk most, hogy az XY mechanika kész, a Z in progress és még csak utána jön a hőkamra fűtése meg az elektronika (ez utóbbi kettőhöz megvan szinte minden vas, csak össze kell őket gyógyítanunk). A printerből kis eséllyel lesz kereskedelmi példány, de BOM-ot és STEP file-okat természetesen publikálunk majd róla, ha elkészülünk. Ezekről persze megállás nélkül tudnék akár napokig beszélni :)]]>