3D nyomtatás: a kezdetek

Jack kérdezte az egyik 3dprint poszt kommentjében tőlem:

Egy kerdes, Neked hogy kezdodott ez a 3D dolog? Konkretan arra gondolok, hogy volt egy allapotod, amikor meg nem ismerted a 3D szerkesztoket, miert kezdted el, es hogy tanultad meg ilyen szinten?
A 3D mindig is érdekelt – már kamaszkölyök koromban toltuk Amigán az Imagine-t meg a Lightwave-et. Az én agyam járása azonban sokkal inkább numerikus, mint absztrakt, így jött a 3D nyomtatással együtt a CAD világa.

Vas

Az egész 3D printesdi úgy indult, hogy kitaláltuk a gyerekekkel, hogy mi lenne, ha az iPad minihez gyártanánk olyan dokkot, amivel az autós 2 DIN keretbe lehetne bepattintani és a kocsiban all-in-one eszközként használni. Azóta persze már tudom, hogy az ötletben rengeteg a buktató, de azért nekimentünk a dolognak és így lett a 1st gen fa Ultimaker, amit már szénné hackeltem, de egyelőre jobb híján jelenleg is nyüstölöm.

CAD

A CAD, illetve a szilárdtest-modellező iparág úgy indult anno, hogy Solidworks / Autodesk* és utánuk mindenki más. Se Solidworks, se Autodesk Inventor nem volt OS X alá (Solidworks most sincs), így elkezdtem más megoldások után kutatni. Ennek az eredménye lett előbb a ViaCAD, aztán az OpenSCAD, majd az Autodesk Inventor Fusion Technological Preview, amiből kinőtte magát a ma már kizárólagosan használt Autodesk Fusion 360. A Fusion nagyon szerethető és a sok bosszantó hibája miatt sokszor nagyon utálható alkalmazás egyben, viszont OS X alatt nem tudok jobb alternatívát, így nekiálltam megtanulni. A Fusion sokkal ijesztőbbnek látszik, mint amilyen valójában. Van pár sajátossága, amit borzasztó nehéz megszokni (DXF export eldugva, néha magától mászkáló timeline history, sketch-ek contrain és mozgatási problémái, etc.), de alapvetően nagyon kényelmes szoftver amit a gyártó aktívan fejleszt (2 heti / havi update-ek vannak), a community maximális bevonásával. Ha kényelmes CAD-et keresel OS X alá, mindenképp ezt ajánlom.

CL3D

Végül a vasról egy kicsit. Nekiálltunk egy cimborámmal megépíteni egy monstrum 3D printert saját használatra, időt és pénzt nem nagyon kímélve. Mivel Roli is maximalista őrült és mellesleg aktív 3D printer user, így minden általunk tapasztalt gyengeséget igyekszünk kiküszöbölni az épülő szerkezetben. Ez egyrészt eszi a pénzt, másrészt rengeteget lassít, hogy számos alkatrészt 3D nyomtatás helyett alumíniumból maratva készíttetünk el annak érdekében, hogy a mechanika minél kompromisszum-mentesebb legyen. Nagyjából ott tartunk most, hogy az XY mechanika kész, a Z in progress és még csak utána jön a hőkamra fűtése meg az elektronika (ez utóbbi kettőhöz megvan szinte minden vas, csak össze kell őket gyógyítanunk). A printerből kis eséllyel lesz kereskedelmi példány, de BOM-ot és STEP file-okat természetesen publikálunk majd róla, ha elkészülünk. Ezekről persze megállás nélkül tudnék akár napokig beszélni :)]]>

7 thoughts on “3D nyomtatás: a kezdetek

  1. Gál Gergely

    Efi, lenne egy nyomtatással kapcsolatos kérdésem.
    Tervezek csinálni egy kamera mozgató (z tengely körül forgató) adaptert, kézi digitális kamerához.
    A cél az, hogy ha felrakom egy magas kameraállványra a készüléket, akkor (szinte) átmenet nélkül tudjak vele pásztázni kb. 120-160 fokban, fél perc alatt. A mozgatás akár kézzel (bovden) akár léptető motorral történhetne. A fiamék meccseit szeretném így felvenni.
    A kérdésem az, hogy szerinted lehet-e nyomtatni olyan fogaskereket, ami ezt meg tudja valósítani? Elég kemény hozzá az anyag? Maga a kamera kb. 25dkg, ugyabár a súlyát az állvány tartja, de a kiegyensúlyozást a koszorúnak kell végeznie. Meg hozzá jön még a kábel súlya is, amivel összekötöm a laptoppal (3m USB kábel 2/3-a).
    Szerinted?
    A másik kérdésem pedig az lenne, hogy ha megterveztetem gépészmérnök kollégával a hóbelevancot, tudnál-e segíteni a kivitelezésben (ház, csigatengely, koszorú, illesztések, stb)? Jóáron, persze. 🙂
    Greg

    Reply
  2. eFi Post author

    Greg: rajzold meg és megmondom, de így első hallásra ez sima ügy.

    • Az FDM printerek átlag befoglaló mérete a 200 mm élhosszúságú kocka (az enyém valamivel kisebbet tud a sok mod miatt), ha abba beleférsz, akkor akár egy darabban kijön belőle bármi.
    • A tárgy strapabíróságát a belső kitöltöttségük sűrűsége és mintája befolyásolja. Én 35%-os méhsejtes infillnél nem használok sűrűbbet (sőt, általában 20% a default), mert már ez is brutális erős testet eredményez.
    • A nyersanyag ugyanaz az ABS, amiből az autódban levő műanyag cuccok (de legalábbis a műszerfal egész biztosan), vagy a LEGO kocka készül. Ez 90 ℃-ig bírja a meleget és nem törékeny, szóval ideális nyersanyag. Bővebb info az ABS-ről erre.
    • Ofkorsz segítek.
    Reply
  3. Gál Gergely

    Előre is köszi, megyek a héten a kollégához.
    Még egy kérdés: mi a legkisebb felbontása a nyomtatásnak?

    Reply
  4. Gál Gergely

    Hali-hallo!
    A fent vázolt problémát jól körül járva más megoldást találtam, szerintem ha minden költséget beleszámolok, fele árért, Kínából. És még távirányítható is! És fémből van.
    Úgyhogy szép gondolatkisérlet volt, de máshogyan megoldható.
    Azért köszi az előzetes segítséget is!

    Reply
  5. P.Isti

    Gál Gergely: bár én is 3D-nyomtatás fan vagyok, azért érdekelne az a kínai kütyü is! Megosztanád velem a forrását?

    Reply

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *