A struktúra annyira bonyolult, hogy a szűk 8 cm3 térfogatú test kinyomtatása majd 20 percet vett igénybe.
Gergő sokat mesélt a gyógyászatban használatos háromféle 3 dimenziós scannelési eljárásról (ultrahang, CT, MRI) – az agy modellje az MRI (=Magnetic Resonance Imaging) technológia segítségével készült el. Jövő héten jövök és tanulunk egy kicsit erről a fantasztikus technikáról, valamint ha minden jól megy, gyártunk egy sokkal nagyobb agyat is.
Stay tuned!]]>
Author Archives: eFi
Azt az egy métert lerakjuk holnap
Azt az egy métert majd lerakjuk holnap! from Gabor Penoff on Vimeo.
]]>Paleo
Paleo from Gabor Penoff on Vimeo.
]]>DIY Brocken lidérc
Orosz Péternek dedikálva, szeretettel (egyszer Péter tanított meg arra, hogy a Nap által a felhőzetre vetített ember hatalmas árnyékát így hívják):
Gran Canaria, 2006.01.02 19:42]]>
XBMC library update script
JSON-RPC APIt használjuk a curl fedőnév alatt futó szamurájkarddal:
curl -X POST -H "Content-Type: application/json" -d '{"jsonrpc": "2.0", "method": "VideoLibrary.Scan", "id": 1}' http://IPOfMyXBMCMachine:8080/jsonrpc > /dev/null 2>&1
3D nyomtatás: nyakig szerves anyagban
Nemsokára fantasztikusan izgalmas posztok jönnek – stay tuned!]]>
Miért nem használok Raspberry Pi-n futó XBMC alapú media centert?
Summa summarum, a Raspberry Pi-n a PLAY command kiadása után több, mint 10 másodpercig tart, mire elindul a mozi.]]>
Krakkó a középkorban
…majd az utóbbit javasolta. E bölcs döntésének eredménye a mai poszt. Járjunk utána, hogy nézett ki a város párszáz évvel ezelőtt! Valahogy így nézhetett ki a kora középkori Krakkó:
A jobb alsó sarokban, azon a kitüremkedésen áll a fallal körbevett Wawel-kezdemény, ami mára csodás kastély-katedrális kombóvá nőtte ki magát. Ha Google Earth kompatibilis a böngésződ, akkor körbe is tudod nézni 3D-ben:
Nagyobb térképre váltás
Itt van ugyanez egy maketten, valamikor a középkor derekán:
A kereskedővárosnak már párszáz éve egész komoly vízvezetékrendszere volt:
Na de sétáljunk be a múzeumhoz a főtérre! A tér közepét uraló Posztóházról egy januári képet tudok mutatni (a fotó bal oldalán levő torony a régi városháza része, ő is megér egy misét, de majd sort kerítek rá külön):
Posztóháznak hívják azt a sok boltíves épületet középen, amely a világ egyik legrégebbi “plázája” volt. A posztóház innen nem épp látható, távolabbi sarkában van a múzeum bejárata, ahova igyekeztem.
Már korábban olvastam róla, hogy az itteni népek valami egész high-tech múzeumot gyártottak a föld alá. Van is benne minden, mint Karácsonykor! A bejáratban vízpárára vetített középkori mozi:
A belépőhöz mellékelt prospektusra nyomtatott taggel augmented reality:
A korabeli híres épületek forgó, körbejárható hologrammos modellje:
Na de miért pont a föld alatt? Nos, Krakkó főterének talajszintje a középkorban úgy 5-6 méterrel volt a jelenlegi szint alatt. Már 1899-ben ástak errefelé és találtak ezt-azt, de az igazi hatalmas bumm csak pár éve történt. Nézd meg a főtér körül zajlott ásatások időrendi térképét:
A zöld 1930, a piros 1950, a zöldek 1960-1970, a sárgák 2003, a barna 2004, a világoskék 2005-2007, a rózsaszín 2007-2009, a világosszürkék 2009-2010 periódusokban feltárt területeket jelölnek. 3 évvel ezelőtt túrták itt a földet – izgi, mi?
A föld alatt valóban a többszáz éves falak között mászkálsz:
Nézd csak meg, mekkora rumlit csináltak a téren az utolsó 5 éves ásatási ciklusban:
Én minden belépőjegyre rányomtatnám ezt az utolsó fotót, hogy a lent ámuldozó helloTurisztnak leessen, hogy mekkora területet jár be épp és nagyjából merre bolyonghat a tér alatt. Így néz ki a múzum területe (a szines részek látogathatóak):
A főtér körüli ásatások eredményeként nem kevés temetkezési hely is előkerült – ezeket jelölik a narancs foltok az alábbi képen (a kék az csak valami színhiba, esetleg lens flare, szóval ne törődj vele):
A foltok helyzetéből ítélve bőven lenne még mit ásni.
Mutatok még valamit. Látod ott a főtéren a virágárusok rikító sárga napernyőitől balra azt a szabályos négyzetet?:
Nagyobb térképre váltás
Kicsit ügyetlenül, de azért rámaszkoltam az ásatásos fotóra:
Pont a feltárt részek közepén terpeszkedik! És tudod mi az? Egy nagy szökőkút. Szökőkút bizony, csak az alja épp akrilból készült és átlátszik. A térről ugyan nem látsz le, de a múzeumból látod és hallod a benne levő víz csobogását. Maga a szökőkút az egyetlen természetes fényforrás az egész múzeumban:
Summa summarum, Krakkó tartogat még meglepetéseket. ]]>
GeoGuessr
GeoGuessr egy egyszerű játék – 5 darab helyszínt dob fel a bolygón bejárható Google Street View formájában, neked meg a jobb felső sarokban levő térképen meg kell tippelned, hogy hova tett le az algoritmus. Vigyázni kell vele, baromi nehéz abbahagyni, főleg akkor, ha használod a challenge módot és a cimboráknak küldözgeted az általad lenyomott 5 kört.
Az utolsó, @kiramitsa-val vívott csatában elvéreztem ugyan, ám mégis tanulságos screenshotok születtek az öt körről, legalábbis ami a GeoGuessr pontozási rendszerét illeti:
14 méteres körben 6 méter tévedés = 0 pont
50 méteres körben 14 méter tévedés = 1 pont
Ez itt túl szorosra sikeredett 🙂
729775 méteres körben 729386 méteres tévedés = 4153 pont. Ezt csak tippelni tudtam, hosszú kilométereken keresztül csak az USÁban látott, platójukon zárható acéldobozzal közlekedő terepjárók jöttek szembe, meg rengeteg, Street View által be nem járt földút.
181 méteres körben 180 méter tévedés = 15 pont (my personal best!-)
Summa summarum, egy ~28000 pont feletti challenge-nél eléggé fel kell kötni a nadrágot!
Dr. Watson]]>
Peti ♥ Red Sea
Peti ♥ Red Sea from Gabor Penoff on Vimeo.
]]>