Aki inkább csak esszenciát olvasna, az szaladjon végig a vastag piros kiemeléseken. Tegnap Handrásnál olvastam egy véleményt a CES-en frissen megjelent szuperokos televíziókról, de a biztosítékot a ma reggeli tejeskávé melletti feedolvasás során megtalált nagyarcú Samsung duma verte ki. Mivel az általam eddig látott tech sajtó csak tátott szájjal hallgatja az új készülékek csodásnál csodásabb képességeinek felsorolását ahelyett, hogy kipróbálná azokat és felhívná a figyelmet a számos hiányosságra, arra gondoltam, majd IRL tapasztalat birtokában mintegy hiánypótlásnak megteszem én, ha már az emlegetett Engadget post betolt az ereimbe némi adrenalint. Mivel a piacon ma kapható aktuális készülékek még a 2011-es modellévből kerültek ki és a CES-en prezentáltakhoz a héten Vegasba látogatókon kívül más nem fér hozzá, így a tavaly bejelentett berendezésekre húzzuk most rá a vizes lepedőt. Nyugi, nem fogunk számonkérni semmi olyan képességet, amit ne várhatnánk el joggal egy 2011-ben forgalomba helyezett modern televíziótól. Tesztalanyunk a Samsung UE55D7000 készüléke lesz – a készülék alkalmas analóg és digitális (földi és kábeles) adás vételére egyaránt, mi digitális kábeles csomaggal próbálkozunk, a készülék CI foglalatába applikált szabvány Conax adapterrel és a szolgáltatótól kapott dekóder kárytával. Nosza ugrasszuk elő a macit a bokorból:

Boot

Standby módból a POWER gomb megnyomása után az utoljára nézett digitális csatornáig 17.2 másodperc alatt jut el a televízió. Ebből bő 3 másodperc, míg a csatornával “bíbelődik”, az előtte levő 14 másodperces periódus egy koromsötét boot. Sehol egy status indikátor a displayen, hogy ő most csinál valamit. Egy darab kattanást hall az user induláskor, valamint egy piros status led kialszik – ezzel jelzi a készülék, hogy ő most tulajdonképpen csinál valamit.

1. Mi történik 17 másodpercen keresztül?
2. Miért nem lehet informálni az usert arról, hogy történik valami?

Csatorna váltás

Digitális adásnál 3.2 másodperc alatt sikerül a következő csatornára átállni hanggal, képpel együtt. Analóg adásnál ugyanezt sikerült a mérnököknek szűk 2 másodpercbe beszorítani.

1. Miért kell 3.2 másodperc 2011-ben egy digitális csatorna váltáshoz?

EPG (=műsorújság)

A műsorújság a megjelenítésekor a csatornák kb. 1/3-áról nem tud adatot szolgáltatni. Ebből az ember nyilván arra asszociál, hogy a gonosz szolgáltató nem küld minden csatornához EPG adatot, de sajnos nem így van: amennyiben a készüléket átkapcsoljuk egy olyan csatornára, amelyhez korábban nem ismert EPG infot, majd újra aktiváljuk a műsorújság funkciót, úgy a korábban ismeretlen EPG info azonnal megjelenik.

1. Miért nem képes a gyártó a 4. software update-ben sem javítani ezt a bugot?

Adás rögzítése

A készüléken 3 USB port található, ezekbe USB HDD adathordozót csatlakoztatva (pendrive-val nem megy) lehetőséget kapunk, hogy a digitális csatornák adását rögzítsük. A rögzítést kérhetjük azonnal, az adás megtekintése közben a távirányító piros REC gombjának megnyomásával. Ilyenkor azonban nem indul el azonnal a felvétel, hanem kapunk egy popup ablakot, amelyen kiválaszthatjuk, hogy az EPG-ben szereplő hosszan, vagy csak meghatározott ideig (10 perces lépésközökkel) szeretnénk adást rögzíteni. Ezt követi egy OK gomb és már huss, indul is az adás rögzítése. Ha az adás rögzítését megállítjuk, mindenképpen kapunk az arcunkba egy újabb, gombnyomásra eltűnő információs ablakot, amely közli, hogy a készülék a rögzítést befejezte. Amennyiben megnyomtuk a piros REC gombot és mégis meggondolnánk magunkat, úgy nem szabadulunk könnyen: hiába nyomkodjuk a STOP, EXIT, RETURN gombok bármelyikét, a rögzítés kíméletlenül elindul. Azt, hogy a felvétel elindult, egy INFO gomb megnyomásával ellenőrizhetjük, a Samsung software mérnökei ugyanis valami misztikus ismeretlen okból kifolyólag kizárólag csatornaváltáskor hajlandók alkalmazni a félig átlátszó, timeoutra eltűnő info dobozokat. Ha mindez nem kényeztetne eléggé, akkor ezt turbózza meg az user manualban található apróbetű: a felvételeket minden egyes készülék saját, egyedi kulccsal titkosítja. Ez lényegében annyit jelent, hogy a rögzített műsorok kizárólag a rögzítést végző készülékkel nézhetők vissza – ha a készülék elpusztul és újat vásárolsz, hiába a típusazonosság: dobhatod ki az összes rögzített adást.

1. Vajon kipróbálta-e bárki is ezt a funkciót implementálás után a Samsungnál?
2. Hogy képzelték, hogy egyedi készülékhez láncolják a rögzített adást?

DLNA

A kor szellemének megfelelően a televízió DLNA kompatibilis, azaz képes más DLNA szabványt támogató eszköz által megosztott médiatartalmat lejátszani. A támogatott formátumokkal sok probléma nincs, azonban a fejlesztők úgy gondolták, hogy elég lesz a videofile-ban úgy keresni, hogy chapter pontokra, illetve explicit időpontra ugorhat a felhasználó – 10 másodperces / 1 perces ugrásokra nincs lehetőség, az időpontra ugrás keresése közben képkockákat nem látunk, az egész csak vakon működik.

1. Vajon láttak-e már a Samsungnál ma aktuális media player software-t?

Remote control

A készülékhez a megszokott távirányító jár, de amennyiben text inputot szeretnénk, extra pénzért vásárolhatunk hozzá szuperinnovatív és dekoratív keyboard remote-ot is (figyeljük meg a precíziós kurzormozgatást a videóban): A szuperfejlett remote QWERTY keyboard oldala Bluetooth alapú, míg a hagyományos remote oldala továbbra is “célzós” infra. Fel nem foghatom, hogy miért nem lehetett a QWERTY oldalt úgy megtervezni, hogy ne legyen szükség a másik felén csillió extra gombra és rusnya infra controlra. Ezzel azonban nem érték be a mérnökök, írtak nekünk Android és iOS alkalmazást is, melyek a mobil eszközzel egy közös lokális hálózaton lógó Samsung SMART eszközök vezérlésére képesek. A natív mobil alkalmazások a standard infra távirányító mintájára készültek, semmivel nem tudnak többet, sőt! Míg az infra távirányító megadja nekünk azt a fantasztikus lehetőséget, hogy a fotelből a távirányító segítségével kapcsoljuk be a készüléket (és lőn világosság és az égből manna hull), addig a SMART Samsung mérnökök által fejlesztett mobil alkalmazások nem tudják bekapcsolni a televíziót! De hogy is kérhetnénk számon 1997 áprilisában útjára indított Wake-on-LAN szolgáltatást!

1. Ha egyszer ott a Bluetooth chip a készülékben, miért nem azon megy minden remote control?
2. Hogy képzelik, hogy a mobil alkalmazás nem képes a POWER ON műveletet végrehajtani?
3. 2011-ben hol a francban van a remote control nyílt protokoll leírása?

SMART funkciók

Végül ami “okossá” teszi a televíziónkat – az egész UI annyira “elbűvölő”, hogy muszáj volt képet keresnem hozzá: Ez nekem annyira sokkoló, hogy egyszerűen nem tudok mit hozzátenni. Az egész egy usability katasztrófa – olyan, mintha a programozóik teleszemetelték volna a SMART menüt totál értelmetlen / jelen formájukban használhatatlan alkalmazásokkal _csak azért_, mert ki kellett tölteni a displayt. A web search funkció indításakor cirka 11 másodperc telik el, mire el tudsz kezdeni gépelni a Search textboxba. A böngésző nagyjából 5 másodperc alatt indul. SMART, aha.

1. Miért kell 11 másodperc a search app indításához?
2. Minek ez a rengeteg felesleges cucc a SMART HUB-ba?

2012 – even “SMARTer”

2012-re a beszéddel és kézi gesztusokkal történő vezérlés érkezik, arcfelismeréssel turbózva, mint piacgyilkos fejlesztés – nézzük meg ezt elsőnek a Samsung tálalásában: Ezek után látogassunk el virtuálisan a CES-re, hátha találunk egy demonstrátort, aki élőben is meggyőz minket, vágás nélkül (forrás: Engadget): A TV megszólítása után jön 5 másodperc lag. Az arcfelismerő login képernyő indulása után 19 (!) másodperc telik el, mire megjelenik 3 azonosított arc – gondoljunk csak abba bele, hogy ezt egy mosolydetektáló 50000 HUF értékű kis kompakt kamera 2010-ben realtime tudta produkálni.

Escape from Alcatraz

Az advanced hackernindzsáknak és a televíziójuk “brickesítését” kockáztató őrülteknek azért van némi segítség – ez pedig a Samsung firmware-eket jó ideje hackelő SamyGO.tv közösség. A Samsung eszközök rootolása mellett számos hasznos utilityt írtak ide lelkes srácok, a remote control widgetektől kezdve a channel editorokig. De ha már barkács, akkor hadd adjak némi homeaut tippet: remote controlra a HDMI-CEC szabvány bevezetése óta van ettől sokkal szebb/értelmesebb/okosabb lehetőség.

Szummárium

A fentiek tudatában azt mondom, hogy a Samsung borzasztó rossz úton jár. A display csodálatos, szinte semmihez nem fogható, ugyanakkor a vasnak lelket adó software egy usability katasztrófa, szemétdombra való bughalmaz. Fentiek ismeretében még inkább drukkolok az Apple-nek, hogy álljanak elő minél előbb egy példát mutató szórakoztató-elektronikai UI megoldással (ami aztán beindíthatja a worldwide copy machine-t). ]]>