A feladat a szokásos: virtuális sörért kitalálni, mit hegesztek már megint:
A méretek mm-ben vannak megadva. Nem egyszerű, de egyelőre nem segítek, lássuk mire juttok ennyiből!-)
A feladat a szokásos: virtuális sörért kitalálni, mit hegesztek már megint:
A méretek mm-ben vannak megadva. Nem egyszerű, de egyelőre nem segítek, lássuk mire juttok ennyiből!-)
Microsoft Excel VBA-ból akarok egy custom dropdown validation listát rátenni egy cellára.
Erre való a Range.Validation.Add metódus – a Formula1 paraméterének egy stringet kell átadnom, amit a VBA engine elemekre splittel (valami eszement okból kifolyólag ehhez nem lehet tömböt átadni paraméterként). A split szeparátornak az engine a dokumentáció szerint a “,” karaktert használja – vagy nem, és itt kezdődnek a bajok.
Akár a “,”, akár az Application.International(xlListSeparator) által definiált szeparátor karaktert használom a Formula1 paraméternek átadott stringben, a VBA kedve szerint válogat, hogy épp mikor mivel végzi el a splitet. Vannak esetek, amikor az egyik és vannak amikor a másik szeparátor a nyerő. A probléma az, hogy nem tudom eldönteni, hogy a VBA motor mi alapján választ.
A fura helyzet csak akkor áll fenn, ha az Excel alatti regionális beállítások nem az US Intl standard szerintiek és ezért nem a standard “,” a listaelválasztó karakter.
Hab a tortán, hogy a hibát baromi nehéz reprodukálni – egy ilyen öcsi mintakód simán működik és tökéletesen legyártja a .Validation dropdown-t:
Dim wb As Workbook, s As Worksheet Set wb = Workbooks.Add Set s = wb.Worksheets(1) Dim items As Variant items = Array("egy", "ketto", "harom") With s.Cells(1,1).Validation .Add _ Type:=xlValidateList, _ AlertStyle:=xlValidAlertStop, _ Operator:=xlEqual, _ Formula1:=Join(items, ",") End With
Tovább “szépül” a feladat, ha leteszek egy breakpointot a Validation híváshoz – ekkor ugyanis soha nem hibázik a rohadék.
Nekem egy nagy monolitikus kódban jött elő a gond – 9 órán át kerestem, hogy vajon mi a fene döntheti el, hogy a VBA motor épp melyik lista szeparátor karaktert preferálja, de nem jöttem rá.
A VBA azt ugyan nem árulja el, hogy hány elemű lett az általa a stringből felépített lista, viszont azt megmondja, hogy egy .Validation objektumot tartalmazó cella tartalma valid-e – erre való a .Validation.Value propetry. Ha tehát a gyogyós engine nem splitteli a stringünket, akkor az általa definiált Validation csak egy elemmel lesz valid, az pedig a teljes string – és már meg is fogtuk:
Dim seps As Variant, sep As Variant seps = Array(",", Application.International(xlListSeparator)) ' create list selector for target cell For Each sep In seps With tgtCell.Validation .delete .Add _ Type:=xlValidateList, _ AlertStyle:=xlValidAlertStop, _ Operator:=xlEqual, _ Formula1:=Join(items, sep) .IgnoreBlank = True .InCellDropdown = True .InputTitle = "" .ErrorTitle = "" .InputMessage = "" .ErrorMessage = "" .ShowInput = True .ShowError = True End With ' check if bloody VBA made the split properly tgtCell.value = items(LBound(items)) If tgtCell.Validation.value Then Exit For Next sep
És már megint gyorsabb voltam, mint a Microsoft hotline!-)
A 3D print közösségben rengeteg az önzetlen ember, a rohadék járvány pedig ezt csak még jobban kidomborítja. A védőfelszerelések hiánya egy csomó designerbe beletette a boogie-t és sorra jönnek elő a szükséghelyzetben a hiányzó eszközöket pótolni képes megoldások.
Prusáék a szemet és az arcot védő PET pajzsot terveztek:
Az alsó és felső Prusa-narancs csík a nyomtatott elem, az átlátszó rész egy 0.5-1.0 mm vastagságú műanyag film. Ők a 0.5 mm vastag Covestro Vivak PETG lemezt használták, amit lézervágóval vágnak ki, de a merevítő kerethez passzoló lyukakat eleve úgy tervezték, hogy azok a mezei irodai lyukasztóval is előállíthatóak legyenek. Sőt, átlátszó lapnak egy kiterített 2 literes PET palack is megteszi!
Józsiék designja az RC3 kiadásnál jár – van belőle archoz közelibb és attól távolabb álló változat is. Josef 1000+ printerből álló gyára folyamatosan készíti a kereteket – már 12000 leadott példánynál járnak és még 90000 darabra kaptak igényt.
Az arcmaszk design komplett dedikált weboldalt kapott, összeszerelési és sterilizálási útmutatóval. A gyártás mellé komplett sterilizáló kamrát terveztek és gyártottak:
Erre aztán rámozdult a közösség és Máltától az USÁ-ig mindenhol orrba-szájba gyártják az arcmaszkokat:
Az SLA printereiről híres magyar Formlabs amerikai oldala is gyorsan beszállt a csatába, mintavevő pálcikákat, lélegeztető gépek T elosztóit, arcmaszkokat és lélegeztető maszkokat próbálnak meg a több, mint 1500 önkéntesből összeverbuvált printfarmmal gyártatni.
Gui Calavanti osztotta meg március 11-én a Facebookon az általuk tervezett, 3D nyomtatható, nyílt forrású lélegeztetőgép prototípusát, melyet az Ír Egészségügyi Hatósággal vizsgáltatnak be.
Dr. Dusty Richardson, Dr. Spencer Zaugg és Colton Zaugg álltak elő a 3D nyomtatható, cserélhető filterbetétes maszk ötletével. A maszkba való betét kompatibilis a standard N95 szűrőbetéttel, illetve egy hagyományos sebészmaszkot 6 darabba vágva ugyanúgy készíthető hozzá filter. A maszk nem helyettesíti a standard N95-ös eszközöket, de szükségmegoldásként a semminél sokkal jobb.
A dokik maszkjából azóta több iteráció is készült.
Az ajtónyitást karral lehetővé tevő segédeszközökből is csilliót iterált már a közösség – csak a Thingiverse-en több, mint 20 féle design van fent.
Az olcsó egész arcos búvármaszkhoz tervezett az olasz ISINNOVA egy adaptert, ami C-PAP (Continuous Positive Airway Pressure) lélegeztető eszközökkel kompatibilis maszkokká alakítja azokat:
Az ISINNOVA designereinek köszönhető az a lélegeztetőgéphez való Venturi szelep replikája, amely úgy készült, hogy az eredeti gyártó nem tudott eleget szállítani, mire a tervezőik csináltak egy klónt, hogy a kórházaik minél előbb kaphassanak belőle:
A Hewlett Packard is beszállt a saját 3D printer flottájával a küzdelembe: kéz nélküli ajtónyitókat, maszkokat és egyéb, 3D nyomtatható kiegészítők gyárásának álltak neki.
Az SLS printereket gyártó vállalat lélegeztető gépek venturi szelepeit gyártja.
És ez csak az, ami szembejött a napokban. Egész biztosan van még egy csomó hasonló kezdeményezés. Így talán már nem is látszik annyira játekszernek az egész 3D nyomtatás.
Az Indonéziában élésről régóta nem írtam semmit. Ennek nem a lustaság vagy az időhiány az oka – egyszerűen csak gyűjtöm a mesélnivalót, aztán majd egyszerre megkapjátok ömlesztve.
A mai bejegyzés a koronavírus következtében kialakult helyi állapotokról próbál tájékoztatni. Előre szólok, hogy van benne pár részlet, ami bármennyire tárgyilagos is, mégis sokkolóan hat.
Indonézia ~260 millió lakosával a világ 4. legnépesebb országa, Java pedig az 1117 fő / km² népsűrűségével a bolygó legsűrűbben lakott szigete. Jakartában, a fővárosban több, mint 10 millióan élnek, valamint >+20 millió ember az azt körülvevő agglomerációban – ezzel a város Tokió után a második legsűrűbben lakott település. Ha belenagyítasz a Google Maps műholdas nézetében Java szigetébe, megdöbbenve látod majd, hogy a meredek heggyoldalak és a vulkáni kráterek kivételével szinte minden talpalatnyi földön utak és házak vannak. Na ebbe képzeld bele a koronavírust.
Indonéziában a mai adatok alapján 893 regisztrált pozitív eset van, amiből 515 jut Jakartára – a pozitívak ~9%-a már elhunyt. Arról sehol semmi adat nincs, hogy az ország mennyit tesztel. Nagy eséllyel több tízezer fertőzöttnél járthatnak már.
A kormányzat nem titkolja a pozitív tesztek lokációját – a jakartai állapotot részletes térkép mutatja, valamint publikálják az azonosított pozitív esetek visszakövetett mozgását is.
A városban még nincs kijárási tilalom. Az iskolák 2 hete zárva és home office-ra buzdítás itt is van. Ennek következményeképp az egyetlen óriási közlekedési dugóból álló város levegője hihetetlen mértékben tisztult, ráadásul az esős évszak végére csak egyre több eső érkezett/érkezik, ami tovább csökkenti a légszennyezést.
A városban számos dedikált karantén kórház létesült, az egészségügyi dolgozóknak a város által üzemeltetett hotelek adnak a kórházakhoz közeli szálláslehetőséget, hogy könnyítsék az életüket valamelyest.
A napokban Jakartában 1000 darab utcai fertőtlenítő kamrát installáltak. Ez lényegében egy átlátszó kamra, ami 360 fokban körbepermetezi a benne állót egy olyan fertőtlenítőszerrel, ami nem irritálja sem a bőrt, sem a szemet (Jakartában minden nap ugyanolyan idő van: éjjel 27 ℃, nappal 34 ℃, így itt az, hogy a ruhád nedves lesz, nem igazán probléma).
Ezen próbálj meg nem sírni: a szociális ügyek minisztériuma a több, mint 15 millió (!) szegényszégben élő indonéz család élelmiszersegélyét augusztusig havi (!) 12 USD-val (!) emelte meg, valamint rizst oszt a rászorulóknak.
A Jakartában elhunytakat 4 órán belül eltemetik. A holttestet légmentesen záró fóliába csomagolják, így kerül egy fakoporsóba, majd a koporsót is fóliázzák és a külső fóliaréteget fertőtlenítőszerrel körbepermerezik. Az elhunytakat két dedikált temetőbe temetik.
Indonézia muszlim ország, az emberek rendszeresen imádkoznak együtt mecsetekben. Az indonéz muszlim tanács kiadott egy fatwát, ameny értelmében a péntek déli közös mecsetben imádkozást mostantól otthon kell elvégezni. Ennek ellenére persze számos hívő nem törődik ezzel és egy kupacba gyűlik a tiltás ellenére.
Minderre jön április 23-ától a Ramadan, majd május 24-25-én az Idul Fitri, amikor mindenki hazatér a szülőföldjére. A kormány igyekszik erre előre készülni.
Hirtelen ennyi. Mi jól vagyunk, Era két hete, én 20 éve home office-ból nyomjuk a melót (persze az a 20 év nem pont ugyanígy nézett ki, mint az elmúlt két hét).
TL;DR: a címben emlegetett emu egy böszme nagy madár, ami így néz ki:
Ez a csodálatos állat egy csomó érdekes dolgot tud – sorolom:
Pappitoval beszélgettünk reggel. Mutattam neki az új Dyson lámpát:
Csini mi? Dysonék sajna aranyárban mérik – de most nem ez a lényeg, ugorgyunk!
Elkezdjük nézni a “Getting started” videót. Érdemes, nézd meg te is:
Ugye neked is feltűntek az alábbiak:
…és akkor el is érkeztünk a britek által kreált brutális méretű villásdugóig. Ahogy Pappito mondja:
egy ötös hosszabító akkora mint egy pianínó
Kétségtelenül a briteké a legeslegnagyobb vadállat villásdugó – de nem ok nélkül. Mutatom:
Szóval Tom Scott videójából az alábbiakat tudhatjuk meg a brit dugóról:
Végül Tomtól megtudjuk azt is, hogy a tepsi méretű dugóban van azért egy borzalmas tervezési hiba: minden alkalommal tüskékkel felfele esik a talajra és nem annyira jó rálépni. És ebből már gurult is tovább a chat.
Egy csomó cég nekiállt ugyanis a brutál méretű brit dugón mindenféle innovatív megoldásokkal segíteni.
A Mu One pl. elforgatva összehajtja a dugót – viszont a föld tüskéből kispórolják a fémet:
A Flip nevű crowdfunding cucc ugyanezt csinálta – ők másképp hajtogattak, de a fém föld tüske itt is kimaradt:
Az Apple is gondolkodott a problémán és úgy tűnik, anno nekik sikerült megoldani, hogy a dugó összehajtható legyen és a földtüske is megmaradjon fémnek:
Sajnos ez a fajta innovatív szemlélet kihalni látszik az Apple-ből és velük együtt számos más vállalatból is.
A poszt címét adó “can’t innovate anymore my ass!” mondat Phil Schillertől, az Apple marketing igazgatójától származik az Apple 2013 szeptember 8-án tartott keynote-járól, amikor a cég bemutatta az új “kiskuka” Mac Pro-t:
A kis kompakt vadállat tényleg csodálatos szerkezet – leszámítva, hogy
Szóval tényleg, hova lett ez a minden részlettel törődés, Apple?
Szerencsére néha jön egy Min-Kyu Choi és megmutatja, hogy hogyan is lehetne másképpen:
A dolog úgy kezdődött, hogy felszereltem egy Raspberry Pi-t a Prusa MINI 30×30-as alumínium profilból készült Z oszlopára. Ha nem tudod, mi az a 30 mm-es aluprofil, mutatom:
A RPi-t és a Prusa MINIt egy mikro-USB kábel köti össze, ami persze nem pont akkora, mint amekkorára szükség van, így csak útban van belőle a maradék. Persze foghattam volna egy gyorskötözőt és a feltekert vezetéket 3 másodperc alatt összekötegelhettem volna vele – de akkor miből lett volna ez a post?-)
A probléma ezt a megoldást szülte:
Ezt a racsnit már elég rég csináltam, most csak hozzájött az ötlet, hogy mi lenne, ha ráapplikálnék a talpára egy olyan T anyát, ami egyúttal befogja a profil hornyába. Ebből az ötletből aztán három verzió is kerekedett:
Az alsó T anya nélküli verzió azoknak készült, akik mégis inkább fém T anyával rögzítenék a racsnit. Mivel a 30 mm-es aluprofilba való anyák M4-es furattal készülnek, így ebben a változatban M4-es csavarhoz való lyuk van.
A kis nyomi racsnikat látva joggal merülhet fel, hogy mi a rákért kellett ebből ötvenkettőt iterálni. Első ránézésre talán nem látszik rajtuk, de az alábbi dolgokra kellett odafigyelni:
Ezen felül került bele még menet közben pár apróság:
Ha szükséged van a cuccra, az egészet szokás szerint szedheted a youmagine.com-ról.
A feladat a szokásos: virtuális sörért kitalálni, mit hegesztek már megint:
A méretek mm-ben vannak ezúttal is: