közvetítést. Eltettem pár screenshotot emlékbe az egész landolási folyamatról – íme:
]]>
Curiosity landolás
1 Reply
Author Archives: eFi
Curiosity touchdown!
egy fantasztikus korban élünk!
]]>
Curiosity
- Minden a NASA MSL-ről (=Mars Science Laboratory) itt.
- Erre találsz szépen összerakott, egyszerű és látványos pdf-et a küldetésről és magáról a robotról.
- A komplett Mars misszióval kapcsolatos sok-sok érdekes video erre (a fenti három is innen jött).
- A Curiosity landolásával kapcsolatos friss infók RSS-ben erre.
- Livestream.com landolási video stream erre.
- Ustream Nasa streamek erre. Én ezt a streamet ajánlom: egyfelől magyar a fejlesztő csapat, másfelől a múltkori, SpaceX – ISS összekapcsolódást közvetítő csatornájuk is messze akadásmentesebb volt, mint a NASA saját live streaming szolgáltatása.
Media Center Szent Grál: behódolunk a H264-nek
A probléma Mondjuk, hogy van egy zsák DVD-nk (tényleg van), adja Isten találtunk hozzájuk .SRT feliratokat is és mindezt cakkumpúder csinosított formában szeretnénk felajánlani az iTunes librarynknak népgazdasági hasznosításra (egy üveg fröccs már bennem van, elnézést a hablatyért).
A megoldás
A feladatot két részre bontjuk: előbb hagyjuk a computerünket tömegesen konvertálni, aztán majd szerzünk az eredményhez metaadatot is, végül megszólítjuk iTunes komát is. Csapjunk bele!1. lépés: tömeges konverzió
Szóval nagyjából úgy, ahogy a fenti bagoly rajzolós HOWTO mutatja. Igaziból persze leszedünk egy HandbrakeCLI-t, bemásoljuk a /Applications mappánkba a binárist és megírjuk az alábbi scriptet:
#!/bin/sh # # Handbrake gyipaci # lmdate 2010.07.05 # # Végigmegy rekurzívan egy könytáron és megkeresi a filmcim-hu{n}.srt, filmcim-en{g}.srt feliratfile-okat, # aztán ha igazán akarod, csinál neked soft subtitle-os m4v-ket az avi-jaidból. # # A script feltételezi, hogy ha csak egy, az avi file-lal megegyező nevű srt file-t talál, akkor abban magyar # subtitle lakik. # convert() { film="$1" base="${film%.*}" srt="$base".srt hu="$base"-hu.srt hun="$base"-hun.srt en="$base"-en.srt eng="$base"-eng.srt srthuc=0 srthu="" if [ -e "$srt" ]; then srthuc=1 srthu="$srt" elif [ -e "$hu" ]; then srthuc=1 srthu="$hu" elif [ -e "$hun" ]; then srthuc=1 srthu="$hun" fi srtenc=0 srten="" if [ -e "$en" ]; then srtenc=1 srten="$en" elif [ -e "$eng" ]; then srtenc=1 srten="$eng" fi let srtc=$srthuc+$srtenc srtfiles="" srtcodes="" srtlangs="" case $srtc in 0 ) ;; 1 ) if [ -s "$srthu" ]; then srtfiles="$srthu" srtcodes="WINDOWS-1250" srtlangs="hun" else srtfiles="$srten" srtcodes="ISO-8859-1" srtlangs="eng" fi ;; 2 ) srtfiles="$srthu","$srten" srtcodes="WINDOWS-1250,ISO-8859-1" srtlangs="hun,eng" ;; esac if [ $srtc -ne 0 ]; then echo Found $srtc subtitles: echo "$srtfiles" echo "$srtcodes" echo "$srtlangs" else echo No subtitles found. fi options="-e x264 -q 20.0 -a 1,1 -E faac,copy:ac3 -B 160,160 -6 dpl2,auto -R Auto,Auto -D 0.0,0.0 -f mp4 -4 -X 960 --loose-anamorphic -m -x cabac=0:ref=2:me=umh:b-pyramid=none:b-adapt=2:weightb=0:trellis=0:weightp=0:vbv-maxrate=9500:vbv-bufsize=9500 -C 8" case $srtc in 0 ) # ha felirat nélkül is konvertálnál echo "" | $hbcli -v -i "$film" -o "$2" $options ;; 1 ) # ha konvertálnád a home videód akkor is, ha csak a default magyar felirat van meg hozzá echo "" | $hbcli -v -i "$film" -o "$2" $options --srt-file "$srtfiles" --srt-codeset "$srtcodes" --srt-lang "$srtlangs" ;; 2 ) # ha konvertálnád a home videód mind az angol, mind a magyar felirat birtokában a kétnyelvű családod számára echo "" | $hbcli -v -i "$film" -o "$2" $options --srt-file "$srtfiles" --srt-codeset "$srtcodes" --srt-lang "$srtlangs" ;; esac return } hbcli=/Applications/HandBrakeCLI source_dir="." input_file_type="avi" output_file_type="m4v" echo "# Using HandBrakeCLI at "$hbcli echo "# Using source directory "$source_dir echo "# Converting "$input_file_type" to "$output_file_type # Convert from one file to another convert() { # The beginning part, echo "" | , is really important. Without that, HandBrake exits the while loop. echo "" | $hbcli -i "$1" -o "$2" --preset="AppleTV 2" -C 8; } # Find the files and pipe the results into the read command. The read command properly handles spaces in directories and files names. find "$source_dir" -iname "*.$input_file_type" | while read in_file do echo "Processing…" echo ">Input "$in_file # Replace the file type out_file=$(echo $in_file|sed "s/\(.*\.\)$input_file_type/\1$output_file_type/g") echo ">Output "$out_file # Convert the file convert "$in_file" "$out_file" if [ $? != 0 ] then echo "$in_file had problems" >> handbrake-errors.log fi echo ">Finished "$out_file "\n\n" done echo "DONE CONVERTING FILES"
options= kezdetű sorban a -C utáni számot kicseréljük a rendelkezésünkre álló CPU magok számára.
Egy folderbe bepakoljuk az eddig bután .avi formában tárolt filmjeinket / sorozatainkat, melléjük tesszük az .srt file-okat (ha ezt nem értjük, elolvassuk a scriptet, nem csak nyakló nélkül mentjük). Ha ez kész, nyitunk egy shellt, bemászunk a filmek könyvtárába és elindítjuk a scriptünket, majd a végén örülünk a sok szép új m4v file-nak.
2. lépés: metázunk
Az előbb lett sok szép mv4 file-unk – ezekbe kell nekünk proper metadata. Ehhez vásároljuk meg a Mac App Storeból az iDentify alkalmazást, esetleg szedjük le a trialt innen. Az iDentifybe bedobáljuk az m4v file-jainkat, ő meg szépen feltaggeli őket. Ha ezt mégsem teszi meg magától, akkor nagy eséllyel nem tudott kitalálni szerencsétlen semmi kézzelfoghatót a filenévből. Ilyenkor forduljunk az IMDB-hez bizalommal: keressük ki a film / sorozat IMDB oldalát és adjuk meg az iDentifynek az IMDB által használt azonosítót.3. lépés: iTunes etetés
A drága megalomán média alkalmazásunk minden valószínűség szerint a ~/Music/iTunes mappában tárolja a cuccait. Ebben a folderben keressük meg az iTunes Media/Automatically Add to iTunes könyvtárat és dobáljuk bele vadul az előbb legyártott, majd gondosan feltaggelt m4v állományainkat. Az iTunes észreveszi az új jövevényeket, belenéz a metaadatokba és szépen a helyére pakolja a cuccost. Innentől kezdve pedig már csak egy iTunes Home Sharing bekapcsolás és egy Apple TV dobozka kell ahhoz, hogy a nappaliban molesztáljuk a csodaszép videós médiatárunkat.]]>Krakkói séta
Torony a piactéren:
Egy ifjú férj az egyik furulyázó birka alatt:
5 sörért egy füles promóció az egyik vendéglőben:
Egy rendes emberre mért sör (1 l) egy másik vendéglőben (Pod Wawelem):
Szintén rendes emberre mért, kiló körüli csülök ugyanott:
Egy templom fürdik a golden hourban:
Wawel:
]]>
Meanwhile in tk5
]]>
Ügyfélszolgálatok
Tárgy: A Raspberry Pi-re vonatkozó kérdése Szöveg: Tisztelt Ügyfelünk! Köszönjük levelét és a Raspberry Pi iránti érdeklődését. Minden információt, mely a regisztrációra, a megrendelési folyamatra, a fizetési lehetőségekre, aktiválási kódokra, stornóra, avagy a visszaküldésre vonatkozik, a következő weboldalon talál: http://hu.rs-online.com/web/generalDisplay.html?id=raspberrypi&file=questions Ezeket az információkat rendszeresen frissítjük, így mindig naprakészek. Üdvözlettel: RS Components A válaszba linkelt URL-ből kiderül, hogy nagy eséllyel azért nem ért még ide a termék, mert 9-14 hét szállítási idővel számolnak, rendelési időtől függően. Értem én, csak épp azt nem, hogy 9-14 hétig mit csinálnak a pénzemmel. De nézzük meg a Farnell válaszát ugyanerre a kérdésre:
Kedves Gábor, Köszönjük megkeresését. A rendelésében szereplő terméket június 26-án útjára indítottuk. A raspberry pi termékeket légi postával indítjuk, így sajnos nem tudunk hozzá fuvarlevélszámot biztosítani. Az általános tapasztalat szerint 1 hét- 10nap alatt meg is érkeznek rendben a termékek. Miután az Ön esetében ez az időtartam már eltelt, még a hét végéig szeretnénk kérni türelmét. Amennyiben e hét során sem érkezik meg a termék, kérném jelezze ezt felénk, és természetesen gondoskodunk a rendelése díjmentes pótlásáról. Üdvözlettel,Summárium: kedves RS Online, ezek után ha a Farnellnél és nálatok megtalálható ugyanaz a termék, szerinted kitől rendelem majd a jövőben? ]]>
USA 2012/06 – Miami, Seaquarium
A látszat csal, azért a 30 fok feletti hőmérséklet most is megvolt, csak jött mellé nem kevés pára és megszűnt az égető napfény egy része. Ennek ellenére úgy gondoltuk, jó ötlet az egész napot a Miami Seaquariumban tölteni.
A Seaquarium a neve ellenére nem valami gigantikus akvárium (amilyen egyébként jó sok van a világ számos pontján), hanem egy állatkert-szerű show, amit én nem nagyon szívelek. Becsületükre legyen mondva, azért láttunk jópár sérült, gondozásba vett állatot is, de ez még nem billenti teljesen vissza a tegnap rossz irányba billent mérleg nyelvét.
Az állatok produkáltatása csak egy dolog. Az sokkal visszatetszőbb, amikor fogságban tartott állatok pl. ilyen akváriumban élik az életüket:
Ez a zöld trutymós víz tele van rengeteg gyönyörű, ám így szinte alig látható állattal. Ebben úszkál ez a csodás barrakuda is, akiből egy ötszázas csorda már elég tekintélyt parancsoló lenne:
Kicsit odébb három óriási tengeri tehén van bezárva egy nagyjából 20 méter átmérőjű, henger alakú akváriumba:
Egy kör alakú “halfuttatóban” ragadozók laknak egy kupacban: nővércápák és tonhalak nyüzsögnek benne – előbbieket eteti épp két néni:
Az állatok produkáltatása címszó alatt fókák és delfinek adják a műsort:
Életemben először láttam itt kardszárnyú delfint. Ez a lény élőben egyszerűen lenyűgöző:
Ő az egyik vízi show spriccelős sztárja: a közel 4 tonnás test pár méterről a sós vízbe visszazuttyanva tud meglepetést okozni bőven. Az első három sorban ülő áldozatok még nem nagyon tudják elképzelni, mi következik:
A műsorra késve érkező szerencsétlen se gondolta 10 másodperccel a kép készítése előtt, hogy mindjárt belemártják a tengerbe:
Summa summarum, a Seaquarium szerintem akkor kötelező, ha nem láttál még kardszárnyú delfint. Ha most azt mondanák, hogy menjek vissza, fizessem be megint a sok pénzt a belépőre és előtte újra megsarcolnak 8 USD parkolódíjjal, de cserébe csak egy picit közelebb kerülhetek / több időt eltölthetek ennek a fantasztikus állatnak a társaságában, nem haboznék. Ám minden mást inkább a természetes környezetében néznék meg, legyen az sanctuary vagy snorkeling / merülés.]]>
USA 2012/06 – Disney World, Cape Canaveral
Délután még bementünk másnapra guided tour jegyet váltani a Kennedy Space Centerbe, végignéztük az Astronaut’s Hall of Fame kiállítást, majd a közeli Cocoa Beach-en egy kiadós hullámzás után eltettük magunkat másnapra.
Másnap a Kennedy Space Centerben felültünk egy cirka 2 órás buszos túrára. Általában nem vagyok oda a guided túrákért, de Paul, a mi túránkat vezető fickó egyszerűen magával ragadó volt. Olyan lelkesedéssel beszélt, annyira élvezte, amit csinál és mindezt úgy adta át, hogy azt tanítani lehetne. Álljon is itt Paul egy kicsikét:
A Kennedy Space Center színültig van érdekes adattal. Az ürhajók összeszerelésére használt Vehicle Assembly Building (=VAB) pl. 80000 m² alapterületű, az ajtaja akkora, hogy 45 perc alatt nyílik ki, minden egyes nyíló ajtószegmens 3 tonna. Akkora mákunk volt, hogy ez a túra tartalmazta a VAB belsejébe látogatást is, így bele tudsz kukkantani Te is:
Paul a bejáratnál közölte, hogy van a csoportnak egy kis meglepetése. Bementünk, magyarázott az épületben üzemelő 71 darab precíziós daruról meg a többi hihetetlen ott fellelhető dologról, aztán egyszer csak sétál velünk beljebb és azt mondja: now look right!
És ott áll az Atlantis, aki tavaly júliusban még aktívan repült és hordta a cuccot az ISS-re! Ez volt hát Paul meglepetése.
Rengeteg érdekes dolgot mesélt a fickó, szinte alig tudok válogatni belőlük. Itt van pl. a gigantikus crawlereknek épített út, amelyen a lánctalpak részére készült kőzúzalék sáv darabja 15-15 méter széles (a jobb szélén az a fékony szürke csík a buszok számára épített 2 sávos úttest):
Ezen az úton cipeli ki a két giga nagy jármű a mobil indítóplatformra szerelt űrhajót, cirka 8-9 óra alatt az indítási platformhoz. A crawler mobil platformostól + űrhajóstól 8000 tonna.
Vagy pl. a magyarázat az űrhajók indításakor felgomolygó óriási füstfelhőre. Mielőtt elmondom, nézd meg ezt a kilövőállomást:
Látod azt a víztorony-szerű szürke magas bigyót a jobb szélen? Nos az valóban egy víztorony. Na de minek a víz a kilövéshez?
A rakétákban elhelyezett szilárd és folyékony hajtóanyag robbanóereje felér egy kisebb atombombáéval – indításkor a jármű 5 km-es körzetén belül az ember egészségkárosodást szenvedne. Az indításkor belobbanó hajtóanyag ~180 dB körüli hangnyomást indukál, ami már akkora, hogy károsíthatja a rakétákat szigetelő réteget – ennek a nyomásnak nem szabadna 140 dB fölé mennie, különben sérülhet a szigetelés. Erre jött az egyik mérnökből az ötlet, hogy közvetlenül indítás előtt a rakéták alatti teret vízzel árasztják el, amit az ilyenkor felszabaduló iszonyatos hő szinte azonnal gőzzé alakít – a gőz pedig hangelnyelő közegként viselkedve már le tudja csökkenteni az indításkor keletkező hangnyomást 140 dB körülire. Itt tesztelik az ötletet:
Most már Te is tudod, hogy mi a francnak cipeli fel a crawler az amúgy is dög nehéz rakétát mobil indítóállványostól arra a dombra: a domb közepébe fúrt lyukat árasztják el vízzel indításkor.
A túra végén a busz letesz egy, többek között a Saturn hordozórakétákat és a korábbi űrprogramokat bemutató épületben. A szétszerelt, kiállítótér fölé függesztett Saturn rakéta valami leírhatatlan látvány:
Ha körbecsodáltad és elolvastál mindent, ami téged érdekelt, akkor mehetsz megnézni a régi Apollo űrprogram parancsnoki központját, ahol eljátszanak neked egy indítást:
A szimulált kilövéskor az erre a célra épített lépcsőzetes előadó padjai ugyanúgy remegnek, mint a mögötted levő ablakok. 2004 őszén egyszer már átéltem ugyanezt, de így is beleborzongtam, hogy tudtam, mi következik.
A műsor után kihajtanak holdkőzetet taperolni és további tárlókat nézegetni, végül mehetsz IMAX mozikba Hubble teleszkóp javítást nézni – summa summarum, a Kennedy Space Center jól kitölti a napot.
KSC után irány Miami, az elkövetkező pár nap ott telik. Ellátogatunk még a Seaquariumba, úgyhogy továbbra sem maradsz szárazon, just stay tuned!]]>
USA 2012/06 – Crystal River, manatees
Ha megnézed a cég oldalán található fotókat, akkor megérted, mi nem tetszett igazán. 30 cm-es látótávolságról, 50 cm mély vízről és iszapos mederről szó nincs sehol.
A túra végén a nem túl boldog fejeket látva a két fős legénység még elnavigált minket egy megállóhoz, ahol be lehetett úszni a helybéli csatornákat tápláló három édesvízi forráshoz. A víz itt már kristálytiszta volt, sőt, iható és finom, ám errefelé manatiknak már a nyomát nem láttuk. Summa summarum: semmiképp nem ajánljuk a swimwithmanatees.com-ot.
Mindettől függetlenül vízben lenni mindig öröm, víz alatt meg még sokkal inkább, szóval jó kis nap volt a mai is. A végét lekerekítettük egy kis stranddal a motelnál, amihez egy gallonos Lipton Ice Tea dobozba kevertünk némi jeget, citromot, gint és tonikot (dacára annak, hogy a kaja nem túl olcsó, most 98 cent volt a 4 liter tonik), aztán a nem kis mennyiséget megsétáltatva a parton elbúcsúztattuk ezt a napot is.
]]>