Két év és kilenc hónap után elhagytuk Ausztráliát és továbbáltunk Jakartába. Az előző, Lengyelországban eltöltött időszakban elkövettük azt a hibát, hol túl sokat mentünk haza és túl kevés időt töltöttünk az ország felfedezésével. Ausztráliában a 16000 km távolság és a kezdetben nulla darab ismerős kellően ösztökélt minket arra, hogy ezen változtassunk és próbáljunk meg annyit látni az új vidékből, amennyit csak lehet. Azt gondoljuk, ez meglehetősen jól sikerült – jártunk az összes ausztrál államban és megpróbáltunk minél többet felfedezni belőlük. Még bőven lett volna mit, de most úgy alakult, hogy az élet elsodort minket kicsit északabbra.

Ez a poszt egy szubjektív, kevés szöveges, rengeteg képes ajánló akar lenni két nem ausztráltól. Mivel mi Brighton Le Sandsben, Sydney egyik déli kerületében éltünk, így a város körüli területből értelemszerűen több kincset fogok megmutatni. Lépkedünk sorban, államonként az óramutató járásával ellenkező irányban haladva.

North Territory

Darwin

Uluru

Az Uluru egy böszme nagy, magas vastartalmú szikla Ausztrália közepén. Az őslakosoknak szakrális helye, ezért a közvetlen közelében egy csomó ponton tilos a sziklát fényképezni – mondjuk erre egész addig nem jössz rá, amíg oda nem mész egy talicska pénzért.

A kő annyira sok vasat tartalmaz, hogy a vörösesbarna színét a vas és a ráeső víz által képzett rozsda adja.

Lehet, hogy azt gondolod, láttál már nagy sziklát és mi lehet ebben az extra, de amikor odaérsz, a földbe gyökerezik a lábad: egyszerűen kapitális méretű és mivel körülötte nincs nagyon semmi se, lenyűgöző az egész, úgy ahogy van. Amikor mi először megláttuk, csak keringtünk a kocsival a sziklát amúgy jól elkerülő úton és videochaten hívogattunk boldog-boldogtalant, hogy megmutassuk nekik, mekkora is ez az izé. Persze se fotó, se videó nem adja vissza eléggé, ott kell lenni a közelében, a semmi közepén:

Mi körbejártuk a sziklát gyalog – te ne csináld ezt, helyette inkább bérelj egy Segwayt vagy egy bicajt és úgy tudd le a kört. Körbemenni mindenképp érdemes, mert ilyeneket láthatsz a sok fényképezni tilos tábla mellett:

Az Uluru környékén egy darab resortban van egy pár szálloda, aztán jó sokáig semmi. Illetve hazudok, mert ott van a Kata Tjuta National Park, abban meg a Valley of the Winds, ami egy baromi szeles, de csodaszép walk és ha már ott vagy, nem szabad kihagyni!

Az Ulurutól úgy 300 km-re van a Kings Canyon, mellette meg egy szálloda, ahol lakhatsz. A Kings Canyon rim walk érdekes, de az isten szerelmére nehogy ott lakj a szállodában, mert megöl az unalom! A rim walkot délelőtt 11-ig szabad megcsinálni, onnantól ugyanis olyan meleg lesz, hogy azt nehezen bírja az ember hőguta nélkül és senki nem ajánlja, hogy kint mászkálj. Ilyeneket láthatsz, ha nekimész a kalandnak:

Az Ulururól azt gondoljuk, hogy bár páratlan természeti csoda, mégis csak akkor menj oda, ha már semmi más néznivaló nem jut eszedbe Ausztráliában. A repülőjáratok és a szállodák is meglehetősen drágák, és 2-3 napnál tovább egyszerűen nincs mit csinálni ott – na jó, még ott van a Field of Light nevű installáció, ami kb. az egyetlen program azután, hogy lement a nap.

Western Australia

Broome

Broome-ban két nagyon kedves ott élő barátunk, Melinda és Laci láttak vendégül. A kisváros amennyire remote lokáció, annyira kihagyhatatlan – olyan színeket és naplementét talán sehol máshol nem láttunk még.

Perth

Ugrunk párezer km-t délre és már huss, Perth környékén járunk.

South Australia

Adelaide

Adelaide nem volt a kedvenc városunk, de a környékét annál inkább szerettük.

Kangaroo Island

A szigetre csak komp visz át és a jegyet jó előre le kell foglalni, mert a járatok gyorsan megtelnek! Véleményünk szerint a szigetre elég másfél-két nap. Menj át este, vagy a legkorábbi reggeli komppal, majd hajnalban irány a sziget nyugati oldalán az Admirals Arch:

Aztán nyomás a Remarkable Rocks-hoz:

Ha ezt kinézted, akkor go to Seal bay:

Aztán gyerünk fel északra kb. a sziget közepén keresztben valamelyik highway-nek kinevezett földúton, ahol macit lehet spottolni a vadonban:

Ha szereted a maciszpottingot, akkor érdemes bemenni a Hanson Bay wildlife sanctuaryba, ahol csillió eukaliptuszon él viszonylag sok maci:

Végül délután 5-re érj fel Kingscote-ba a napi pelican feedingre:

Végül ha ott ragadnál a szigeten, vagy mégis több naposra terveznél, kinézted a mindent és nagyon semmit nem tudsz csinálni, akkor ott van a Fidesz hullámsírja:

Great Ocean Road – Twelve Apostles

A Great Ocean Road egy 243 km-es útszakasz az Adelaide – Melbourne közötti úton. Az I. világháborúból hazatért katonák építették a háborúban meghalt társaik emlékére. Mivel az ozzik a bal oldalon vezetnek, szerintünk Melbourne → Adelaide irányban érdemes végigmenni rajta, hogy a parti oldalon vezess.

Az út egyik legfőbb helloTuriszt látványossága a 12 apostolnak nevezett, tengerből kiálló mészkőszikla-csoport:

Victoria

Melbourne

Melbourne pezsgő, hangos, európai hangulatú város. A folyópart csupa élet, a parkok csodaszépek, a piac fantasztikus, szóval rengeteg néznivaló van benne, én azonban most csak három dolgot mutatok:

Lakes Entrance

Sydney-ből Melbourne felé autózva találtunk egy csodaszép nyugis kis halászfalut óriási stranddal – ez volt Lakes Entrance. A tengeri kaja friss, a tenger csodaszép – mi kell még?

New South Wales

NSW mindig nagy szerelmünk lesz, benne Sydney-vel, amiről azt gondoljuk, hogy az a világ legszebb városa. Elindulok dél felől és mutatok pár szépet / érdekeset:

A Windang Islandtól északra indul a Port Kembla beach – sekély vizű, kényelmes bodyboardos hely, az északi végén rockpoollal. A Port Kembla beach északi bejáratához vezető út a Coomaditchy Lagoon nevű kistó mellett vezet el. A tavon van két apró sziget, amit imádnak a pelikánok, sokszor tucatszámra hesszolnak ott a vízen.

A Five Islands nevű szigetcsoport legkülső szigetén fókák tanyáznak. A téli időszakban az Abyss Dive Center rendszeresen tervez ide fókás merüléseket. A kíváncsi fókák olyanok, mint valami víz alatti kiskutya – ha búvár vagy, pont ebben az időszakban jársz itt és időd engedi, ki ne hagyd, hatalmas élmény:

Austinmer

A déli túrák során Austinmer nagy kedvencünk volt. Hazafelé mindig itt álltunk meg a tengerparton fish and chipset ebédelni, azonban sajna pár hónappal ezelőtt egy tulajdonosváltásnak köszönhetően nagyott romlott a seafood minősége, így már nem ajánljuk jó szívvel a korábban fantasztikus barramundit és flatheadet:

A beach továbbra is csudajó, így azért megállni még mindig érdemes:

Symbio lookout

Sydneyből délnek indulva akár a Symbio, akár a Bulli lookoutnál állsz meg, ez a látvány fogad:

A kilátón egy hegy tetejéről nézel az óceán felé, miközben egy csodálatos eukaliptusz erdő tetején állsz egy hatalmas szikla peremén:

Symbio wildlife park

Az M1-es autópálya és a partmenti scenic highway között van a Symbio wildlife park – a vadaspark, amit a legjobban szerettünk. Ebben a parkban a teljesen szelíd kenguruk hatalmas területen hesszolhatnak, te pedig szabadon mászkálhatsz közöttük és etetheted őket a bejáratnál vásárolható száraz fűvel (de ha ránk hallgatsz, lesz a zsebedben stikában csíkokra vágott sárgarépa ;)).

Ha a Scenic Highwayen mész vissza észak felé, akkor át fogsz autózni az autós reklámok egyik kedvenc lokációján, a Sea Cliff Bridge-en:

A Scenic Highwayról a Bald Hillnél lehet visszakanyarodni az M1-es pályára, hogy előbb érj fel Sydneybe, de ha ránk hallgatsz, akkor maradsz a part menti úton és végigmész a Royal National Parkon.

Royal National Park

A Royal National Park nagy szerelmünk, rengeteget túráztunk itt. A teljes coastal walk útvonal közel 40 km hosszú, 2 napos túrának javasolja a nationalparks.nsw.gov.au. A mi kedvencünk a Wattamolla – Garie beach track, főleg ebben az irányban (ugyanis a Garie beachról északra indulva egy 300 méter magasra vezető lépcsővel kezdődik az út). Mutatom, miért érdemes kipróbálni:

Figure Eight pool

Ez a rész csak apályban látogatható, a partmenti sziklákról nem látható hosszú lapos hullámok könnyen elvihetik az eszetlen helloTurisztot a nagy kékbe, úgyhogy érdemes előre tervezni, hogy mikor mehetsz ide:

Garie beach

Az állandó nagy hullámok miatt a szörfösök nagy kedvence, csodaszép hely.

Wattamolla

Wattamolla beach jó időben nagyon gyorsan tele lesz, a Sydneysiderek elárasztják, amint kisüt a nap. A Royal National Parkból befolyó édesvíz és az óceán csinál egy nagy kevert vizű öblöt, védett partszakasszal:

Wedding cake rock

A wedding cake rock egy eléggé instabil fehér szikla a parton, a turisztok általában a Bundeena-i ponttól támadják be, ahonnan csak egy ~3 km-es sétára van. A szikla körül kerítés és csillió figyelmeztető tábla mondja, hogy légyszi ne mássz rá, mert kurva sokba kerül a mentésed veszélyes, de persze ez a legtöbb eszetlent nem hatja meg:

Ezeket a Bélákat a Royal National Park központjában fotóztuk, de a keleti parton bárhol találkozhatsz velük. A becsületes nevük sulphur-crested cockatoo és a világ legmókásabb madarai:

Helensburgh glowworm tunnel

Szintén a Royal National Park területén van Helensburgh, benne egy használaton kívüli vasúti alagúttal, aminek a tetején glowworm-ök laknak. Sajna a glowworm nagyon kevés fényt bocsájt ki, plusz ebben az alagútban elég kevés is van belőle, így csak a bejáratot tudom megmutatni:

Sydney

Sydney óriási, 5 milliós metropolisz, a két legtávolabbi végpontja egymástól 164 km-re van. Itt kötött ki 1788-ban James Cook, innen indult a ma ismert angolszász Ausztrália története. A város csupa öböl, csupa zöld, csupa park – nagyon szerethető, nagyon élhető és nagyon a szívünkhöz nőtt. Mutatom:

Royal Botanic Garden

Woolloomoolootól a következő látnivaló a pár perces sétányira levő Royal Botanic Garden egy több, mint 30 hektáros, ingyen látogatható park Sydney szívében, az operaház mellett. Így néz ki:

Blue Mountains

Sydneytől pár óra vonatra nyugatra van egy sajátos mikroklímájú, csodaszép hegylánc, a Blue Mountains. A hely helloTuriszt centruma Katoomba, de a bátrabbak nyomulhatnak beljebb is. A mi kedvencünk ott a Furber Steps, ami vagy 1000 lépcső lefelé a völgybe. Menj le ezen és gyere majd fel a meredek Scenic Railwayjel!

Bouddi

Newcastle

A Central Coaston felfelé haladva jön szembe Newcastle:

Queensland

Brisbane

Brisbaneből nem láttunk nagyon sokat, de még bírtuk volna nézni párszor. A folyóparti városrész és a Lone Pine Koala sanctuary is nagyon megfogott.

Cairns

Cairns az a város Ausztráliában, ahol Sydney után a legtöbbször jártunk. Első alkalommal nem értettem az egészet, nem fogott meg egyáltalán. Aztán ahogy hazaértünk, valahogy elkezdett hiányozni, most pedig ott tartunk, hogy bármikor odaköltöznénk, ha úgy hozná az élet. Persze a sandflyokról, a kockamedúzáról, a sósvízű krokodilokról lemondanék, de akár maradhatnak is, majd hozzászokunk 🙂

Cairnsről rengeteg mesélnivaló lenne még. Daintreeből visszafelé nézd meg Port Douglast, autózz fel Kurandába a hegyi szerpentinen, menj el fürdeni a Freshwater creekben Crystal Cascadesnél, menjetek ki a Trinity beachre napnyugtakor húst sütni (ehhez legjobb a Trinity Beach Club Holiday Apartmentsben lakni, fantasztikus jó szállás), este sétálj Cairnsben az Esplanade-on és csodáld meg a napnyugtától tízezrével rajzó flying foxokat (akik egyébként a világ legtisztább állatai, csak 16 perc alatt megy át rajtuk a kaja, így viszonylag gyorsan és sokat szarnak), mássz fel Fitzroy Island tetejére és áztasd magad a strandjain, vagy akár menj ki napi hajóval egy 3 merüléses próbára a Great Barrier Reefre.

Tasmania

Nekünk Tasmániára 10 nap jutott tavaly decemberben – picit más időbeosztással pont elég lett volna, de simán maradhatsz akár két hetet is. Ausztrália legnagyobb szigete pár fokkal hűvösebb, mint a mainland, így melegebb ruhával / esőkabáttal érdemes készülni.

Hirtelen ennyi lett volna az ízelítő Ausztráliából.

Még írok egy pro/kontra posztot, aztán egy búcsúvideóval elengedjük ezt a csodálatos országot, amitől annyian rettegnek a “jaj itt minden meg akar ölni” mottónak felülve. Tény, hogy a fauna 30%-a teljesen egyedi, hogy szinte minden kígyó mérges, hogy az összes emberre veszélyes cápa itt köröz, hogy Sydneyben őshonos a baromira veszélyes tölcsérespók, hogy Queenslandben az ausztrál téllel jönnek a kockamedúzák és portugál gályát is hoz a partra mindenhol egy nagyobb széllel járó eső – mi mégis életben maradtunk. És ugyanígy életben maradt minden itt élő barátunk és minden nálunk járt vendég, pedig minden erőnkkel hurcoltuk őket ki az anyatermészetbe, amikor csak lehetett. Szóval csak azért, mert a média elültette az agyadban a félelmet, ki ne hagyd ezt a csodás vidéket, ha teheted! Remélem sikerült kedvet csinálni hozzá.