Kedvcsináló: építs lightboxot Te is!

írásából kiindulva építettem én is egy lightboxot. Az eladó fickó az IKEÁban kicsit furán nézett ugyan, mikor a FAS márkájú csíptetős lámpákat kerestem, de a segítségére siető koleganője azonnal tudta, mi kell nekem és mosolyogva kísért a keresett polcig 🙂 Összeraktam a dobozt, bekapcsoltam a lámpákat (én 23 Wattos hideg fényű enegriatakarékos izzókat használtam a leírásban említett 15 Wattosakkal szemben, mert kipróbálva kevésnek láttam a 15-ösök fényét), beletettem az első ojjektumot és lőttem egy képet: Aztaqrva! Semmi vaku, csak a két oldalról a lepedőn át beszűrődő izzó fénye segített formálni a képet. Tapasztalt fotósok persze jót mosolyognak most, de én, a “koca” nagyon ledöbbentem, hogy mindössze ennyi befektetéssel ilyen minőséget lehet előállítani. Persze elkapott a gépszíj és egyre-másra pakoltam be a dobozkába az ojjektumokat, de aztán csak megállítottam magam, mert még dolgozni kell az idő ma :)]]>

Shareware junkies: Quix

Quix egy okos kis Javascript bookmarklet, ami a sokféle search engine-t (és egy köbméter más JavaScript alapú toolt) fog össze egy kupacba, hogy azokat prefix keyword segítségével használhasd azonnal. Ugyanezt adta korábban Input Manager hack-ként a KeywURL, illetve ezt tudja (sok egyéb extra mellett) a system wide proxyként települő GlimmerBlocker is. A különbség ez esetben annyi, hogy a Quinx kliens oldali JS bookmarklet a kereső kifejezésedből a saját server oldalát megszólítva állítja elő az adekvát URL-t. A Quinx nem települ sehova, csak az egy szem bookmarklet foglal 956 byte-ot a gépeden. Egy próbát megér: [vimeo 8540763 500×356] ]]>

Bögrés meggyes [restored post]

Józsi evett a minap nálam ilyen sütit, jó adag nem túl édes birslekvárral nyakonöntve. Annyira megtetszett neki a recept egyszerűsége, hogy elhatározta: a hétvégén retry lesz belőle otthon. Hajrá, fátter! A hugomnál kaptam tegnap ilyet. Gusztustalan fények voltak a konyhában, amiért ezúton kérek elnézést – Józsi képe a linkelt rokonpostban rendben van (update: Rivera mester húzott egy kicsit a fotón, ki is cseréltem)): HOWTO: Keresel egy nem túl nagy bögrét (én olyat találtam, amibe 30 deka liszt fért), aztán go mix ezt össze: 4 bögre liszt 2 bögre tej 2 bögre cukor 1 bögre olaj (én olívát használtam) 2 tojás 2 csomag sütőpor Ezt összekevered, aztán kiolajozol egy 4-5 centi magas tepsit, öntesz bele morzsát, amit körbeforgatsz benne, beleöntöd a tésztát és a tetejére tolod a _rengeteg_ gyümölcsöt (hugi ott rontotta el, ahol majdnem én is: a tészta túl sok lett a gyümölcshöz képest). Az egészet be egy 170 fokos sütőbe, aztán sütöd 30-40 percig, amíg a közepébe beleszúrt spéktűre már nem ragad cucc _és_ a teteje is szép barnás. A 30 deka lisztre kalibrált bögrével nekem két emberes tepsi lett belőle. Szilvát és meggyet tettem a tészta tetejébe. A v1.1 release már tuti olyan lesz, hogy nem csak a tetejét ijesztjük meg a gyümölccsel, hanem keverek a tésztába is bőven. Még két jó tanács az eddigi bögrés meggyesek által szerzett tapasztalatból:

  1. A meggy levétől minél jobban meg kell szabadulni, mivel a sütibe diffundáló szaft könnyen “szalonnássá” teheti a tésztát. Ez persze lassabb tűzön (~150 fokon) tovább sütéssel elmúlasztható (=szikkad a süti még egy kicsit anélkül, hogy elégne).
  2. A tésztát célszerű vékony rétegben a tepsibe önteni. Így egyfelől megfelelő marad a meggy/tészta arány, másfelől gyorsabban készülhet el a süti és kisebb az esélye a szalonnásodásnak is.
]]>

Suffolk accent

Puma marketingesei követtek el. A videot nem kell ennél tovább magyarázni, hallani fogod benne Te is a suffolkit! Nézd meg százszor, ahogy én is tettem: A dal egyébként a Savage Garden: Truly, Madly, Deeply c. száma. Ha rákaptál volna, itt a nagy alkalom, hogy túlüvöltsd a fiúkat: ]]>

Requiem for a sandwich

Preface: úgy lesz jó a mozi a post alján, ha feltekered a volumét rendesen. Az előző görbe úgy akadt be a fejembe, hogy rátaláltam a Requiem for a Dream c. film zenéjére, egész pontosan annak egy remixére. A track olyan “lovagosan katartikusra” van felépítve (nincs rá jobb szavam) és nagyon megfogott – szólt egy fél napig non-stop. Hallgatás közben aztán nagyjából ki is rajzolódott, hogy klipet fogok csinálni belőle – ehhez rajzoltam meg előző postban látható görbét, ami nagyjából a zene dinamikáját próbálja meg leírni egy százalékos skálán. A klippel picit más terveim voltak eredetileg (=több alkotóra számítottam), de sajna amit elképzeltem ahhoz kevés az egyszemélyes szakács-operatőr csávó, így egyszerűsítettem egy kicsit és ez lett belőle:

Valami készül…

A fenti Excelnek látszó tárgy alapján commentben lehet találgatni, hogy mire készülök (nyugi, nem táblázatkezelés lesz belőle :)). Stay tuned!]]>