előadáson látott utolsó táblázatban szerepelt David is, a jelenleg is Kickstarter kampányát futó 3D printer. Nézzük meg őt közelről munka közben: Davidnek hatalmas előnye minden filament based printerrel szemben, hogy pelletből (sőt, akár háztartási műanyaghulladékból) képes nyomtatni. Ez azonban nem az egyetlen jó tulajdonsága, így összeszedem ide mégegyszer mindazt, amit jelenleg tudok róla:

• Mivel pelletből dolgozik, teljesen más az extruder mechanika. A Kickstarter project commentjeiből az derül ki, hogy egy csavarorsó továbbítja a nyersanyagot – ez viszont kérdésessé teszi, hogy a nyomtatás nélküli fejmozgatás esetén alkalmazott retraction hogy valósul meg. Persze még mindig lehet a fejben egy, a nyílást elzáró tűszelep, mint a brit CEL ROBOX esetében…
• Extrém hőmérsékletekre méretezték: a hotend 330 ℃-ig, a tárgyasztal 200 ℃-ig melegíthető (az átlag hotendek 260 ℃-t, a tárgyasztalok 120 ℃-t tudnak).
• A CNC-kben megszokott vonóorsós mozgatásnak köszönhetően a backlash egész biztosan kizárt, a mozgatás precizitása pedig soha nem látott extrém: XY tengelyeknél 8 μm, míg a Z tengelynél 3 μm!
• A nyomtatott rétegek 0.1 mm precizitásúak, ami házi felhasználáshoz pont elég.
• A printer váza anodizált alumínium, minden oldalról polikarbonátból készült ablakokkal zárt kamrát képezve.
• A fej egy helyben áll, a srácok a teljes tárgyasztalt mozgatják XYZ irányban.
• A tárgyasztal fejhez szintezése automatikus.
• Arduino helyett ARM alapú az elektronika, amiben van tartalék bőven.
• A tárgyasztal kivehető.
• A nyomtatható térfogat 200*220*185 mm (h*sz*m), szintén kellemes.

Mielőtt rohannál ~4000 USD pénzzel a pénztárba, feltettem pár kérdést még a srácoknak – remélem kapok mindre megnyugtató választ. A nem ismert részletek (update: megjött a válasz, pirossal szedve amit megtudtam):

• Van-e PEEK a hotendben? Nincs, all metal hotend lakik benne!
• Mennyire egyszerű a hotend karbantartása? A srácok azt mondják: “The extrusion system should not require additional cleaning with the proper flushing and usage. With that, it is very easy to remove and clean the nozzle and flush out any contaminants.” – vagyis nem kell karbantartani a fejet (LOL), ha meg mégis, akkor könnyű kiszerelni és pucolni.
• A nyomtatókamra temperált? Nem temperált, de zárt tér, ami már fél siker.
• Teljesen computer független-e a nyomtatás? Jelenleg még nem, de dolgoznak rajta.

Amint jön válasz, update-elem a posztot, mert David az első 3D printer, ami így első látásra is már komoly figyelmet érdemel. Update #2: jelen pillanatban 37 óra van még hátra, szűk 7000 USD hiányzik nekik a sikeres kampányhoz, ami nagyjából még 3 printer megrendelését jelenti. Sajnos elég magas az indulóár még így a kampányban is: USÁ-n kívüli backerek (3345 USD + postaköltség) * vám * (1+ÁFA%) pénzekért rendelhetik elő a legkorábban 2015 májusban szállított printert. Fogalmam nincs, mi egy 3d printer vámtarifája, de talán pár %-ban megáll a sarc (amit ne feledjük, hogy a postaköltség után IS meg kell fizetni, ami a nem könnyű nyomtatónál valószínűleg jelentős tétel lesz).]]>

ígértem, házi 3D printer Szent Grált kutattunk. A meetupos előadás slide-jait pdf-ben innen szedheted, ez pedig az eseményre készített “plan B” biztonsági videó, ami connection problémák kivédéséhez készült: ]]>

meetup-on részt veszek én is virtuális előadóként. A téma a házi 3D nyomtatás szent Gráljának megtalálása lesz: megpróbáljuk körbejárni, hogy mi hiányzik még a tökéletes otthoni FFF 3D printerhez. Ha az egészet sikerül rögzíteni, akkor természetesen kiteszem majd ide, de ha van kedved és időd is, menj el a Corvin Áruházba és hallgasd meg ott – zúzós 2×5 perc lesz, azt garantálom! ]]>

vagy még rosszabb esetben használat közben egyszercsak annál a rétegnél törik ketté a test: Célszerűnek látszik ezért a nyomtatási területet egy zárt kamrába helyezni. Sajna a zárt kamra 2021-ig még szabadalmi oltalom alatt áll, ennek megfelelően csak kevés merész 3D printer gyártó van a jogtulajdonos Stratasys-en kívül, aki zárt hőkamrát ajánlgatna a saját printerei mellé. Ha egyszer komolyan nekiállnánk hőkamrát építeni, akkor már nem csak a zártsággal kellene foglalkozni: érdemes lenne mindjárt olyat csinálni, ami temperálja a belső hőfokot (az ABS pl. 70-75 ℃ környezetben érzi a legjobban magát). Itt sem kell valami őrült bonyolult dolgora gondolni: elég egy fűtőelem (ami lehet a hajszárítótól az infralámpán át a kerámia fűtőelemig bármi), egy megfelelő méretű, levegőt keringtető ventillátor, meg egy kontroller, ami az egészet emberi beavatkozás nélkül szabályozza és már meg is vagyunk. Ígérem egyszer eljön ennek is az ideje, de mi most a “no time to loose” megoldásra koncentrálunk, azaz kamrát csinálunk, fűtés nélkül – majd fűt nekünk valamennyit a forró tárgyasztal tetejéről szökni próbáló hő! Szóval a recept: veszünk két sültcsirkés zacskót, némi festők által használt élvédő ragasztószalagot, egy darab furnér lemezt és egy alul nyitott akril dobozt, aztán már kész is a csiribí: Én még próbaképpen előhoztam a konyhából a pecsenyesütő maghőmérőt is és bedugtam az akril box sarkánál a légtérbe, hogy lássam, mennyit számít az egész MekkElek cucc. Amint az a felső kép jobb alsó sarkában látszik, elég sokat: 54 ℃ a hőmérséklet így, hogy csak a tárgyasztal és a hotend maradék hője van csapdába ejtve, gyakorlatilag minimális szigeteléssel. Már csak ha az akril dobozt kibélelném egy hővisszaverő fóliával, az sok elfogott plusz maradék hőt jelenthetne. Na de mennyit számít ez az egész? Mutatom – a bal oldali fehér test kamra nélkül, a jobb oldali kamrával készült, teljesen ugyanazokkal a beállításokkal, ugyanabból a nyersanyagból (a test tetején álló tüske 14 mm hosszú és 5 mm átmérőjű): Summa summarum, párszáz forint befektetéssel elég nagyot dobhatunk a printek minőségén. ]]>