Ez nem zörög, nem mocorog: két darab M5-ös csavar meg anya kell hozzá és pár 5 mm belső átmérőjű O gyűrű. Youmagine.com-ról viheted.]]>

NaEzMi: Lassan kezdem utolérni magam, ez is felkerült a youmagine.com-ra, have fun, ha kell!]]>

commentben, hogy ártalmas-e az egészségre, ha a kerámia bögrén PLA-ból printelt fedőt használna. A válasz picit túllóg egy commenten, ezért rittyentettem belőle egy postot. Nem elég a nyersanyagot vizsgálni ahhoz, hogy eldöntsd, káros-e az egészségre egy printelt darab. Nézzük!

Bacilakás

Az FDM technológiával készült printeknél óhatatlanul sok apró rés keletkezik, amelyekben könnyen megtelepszenek a baktériumok. Ezt megelőzendő lehetne monduk poliuretán alapú tömítő anyaggal bevonni a kész printet, ami eltömi a nyomtatott mikroréseket. A masterbond.com forgalmaz többféle ilyet.

Print nyersanyag

A PLA-t kukoricakeményítőből készítik zömmel – ez még önmagában “food safe” lenne, ám meg kell nézni, hogy a gyártó milyen adalékokat kever a szálba, mert azok lehet, hogy nem “food safe” kategóriájúak. A nem abszolút noname nyersanyagokhoz a gyártó mellékel vagy letölthetővé tesz egy “material safety data sheet” (=MSDS) dokumentumot, amiben specifikálja a pontos összetételt és azt is feltünteti, hogy az amerikai FDA food safe-nek minősítette-e. Ha egy nyersanyag FDS food safe, az valószínűleg reklámként ott virít a csomagolásán Általában food safe-nek tekintik

• a kerámiákat
• az adalékok nélkül készült PLA-t
• a polietilént és annak kopolimerét a PETG-t
• a 9085-ös ULTEM-et (ami az a poliéterimid, amit az FDM nyomtatók tárgyasztalán is használunk)
• a polipropilént (=PP)
• az adalékolatlan nylont
• a poliéter-éter-ketont (PEEK)

Egészségre potenciálisan ártalmasnak dedikált nyersanyagok:

• ABS
• adalékolt PLA
• adalékolt nylon
• polikarbonát (=PC)

A makergeeks.com forgalmaz egy csomó jól kinéző FDA food safe minősítésű PLA-t, van nekik 1.75 mm-es és 2.85 mm-es száluk is.

Printer komponensek, amiken áthalad a nyersanyag

Itt elsősorban a szálat olvasztó hotendről van szó, amiből szintén kerülhet szennyeződés a készülő ojjektumra. BTW olyat is láttam már, hogy a kisebb súrlódás miatt varrógép-olajat adagol valaki a műanyagszálat vezető teflon bovdenbe – abból sem ennénk szívesen, ugye? A hotendek fejét általában rézből készítik, ami ólomszennyezést tartalmazhat. Prusának van egy 303-as rozsdamentes “food safe” acélból készült hotendje, bár a saját printerén ő is inkább az E3D fejeket használja :). A holland 123-3D forgalmaz E3D kompatibilis, szintén 303-as rozsdamentes acélból készült kifejezetten food safe hotend nozzle-t.

Hőállóság

Nem elég, hogy food safe lesz a műanyag tárgyad, nem árt, ha kibírja a mosogatást. A PLA 50-55 ℃-on lágyul, egy mosogatógép simán szétszedi, ezért azt pl. kézmeleg vízben mondjuk antibakteriális szappannal lehet csak elmosogatni.

Edény vagy kés?

Egy sütivágó valószínűleg nem “bomlik bele” az élelmiszerbe, ám más a helyzet, ha a printelt objektumban élelmiszert tárolnál. ]]>

Preface: Régóta vagyok 3D printer nélkül, így sajna nincs is ilyen jellegű poszt mostanában. Azonban eszembe jutott, hogy írhatnék valamiről, ami a témába vág, nagyon is érint és alig várom, hogy kipróbáljam.

1. rész, amiben csak megrendelek egy printert

Még szeptember közepén sikerült megrendelnem egy Prusa i3 MK2 printert. Egy kivétellel minden kritériumomnak megfelelt:

• fém kerete van, aminek nem számít a levegő hőmérsékletének és páratartalmának ingadozása
• direkt extruder hajtja, azaz nincs a nyersanyagtovábbító teflon cső miatt extra pontatlanság
• proximity szenzorral 9 ponton elvégzett Z level kalibráció segít kiküszöbölni a nem teljesen vízszintes tárgyasztal okozta problémákat
• a tárgyasztal felülete poliether-imid (=PEI) fólia, aminél jobb tapadást senki nem tud vegyszerek, ABS juice és egyéb hókuszpókusz nélkül (BTW Josef ebben a korai tesztek során egy tweetje alapján még nem nagyon hitt, de szerencsére egyszercsak meggyőzte valami :))
• E3D v6 hotenddel szerelik, ami az általam próbált megoldások közül eddig a legjobbnak bizonyult (Sanjay-ék is elég őrülten maximalisták ahhoz, hogy tetszen, amit csinálnak – egy utolsó példának itt van a hotendjükhöz tervezett szilikon zokni, amit én is legyártottam anno az Ultimakerhez magamnak autóipari nagy hőtűrésű szilikonból, sokkal durungabb kivitelben)
• computertől függetlenül képes működni

Az egyetlen negatívumként csak azt tudtam felróni a printernek, hogy nem zárt térben nyomtat, viszont ezen viszonylag egyszerű lesz segíteni (építek is neki majd egy dobozt openbeam keretből). Amikor rászántam magam a rendelésre, már majdnem túl késő volt: pár hét volt hátra a költözésünkig, viszont az új Prusa i3 MK2 printerre akkora volt a kereslet, hogy a website 4-5 hét backordert mutatott. Írtam nekik egy mailt, elmeséltem, hogy nagyon szívesen vinnék magammal egy gépet, de félek, hogy már nem ér ide. Pár perc múlva jött a válasz, hogy rendeljek csak, írjam le ezt a rendelés commentjébe és oda fognak figyelni, hogy időben megkapjam a printert:

Hello Gabor, Yes we can make sure that printer will be shipped in one week. (You can also make a note for us in order section) You can also add the nozzle and all the accessories that you need. We do not have heatbed on e-shop because we use all of them for orders. We only offer them as a warranty replacement if needed. If you have more questions, please do not hesitate to ask. Have a nice day. Monika Customer Support

Nagyon megörültem a segítőkész customer supportnak és a problémámon segítő Monikat a köszönőlevélben meghívtam egy sörre, ha Sydney-ben jár. Januárban jön errefelé, szóval sörözünk!) A printer az ígérteknek megfelelően megérkezett egy hét alatt. Kit-ben rendeltem, nagy volt a kísértés, hogy még indulás előtt összerakjam és játsszak vele, de végül ellenáltam és a gyári zacskókba csomagolva indult el Ausztráliába a 20 lábas containerben.

2. rész, amelyben fejet hajtok az alkotók előtt

Ha itt abbahagynám, akkor csak arról szólna az egész poszt, hogy rendeltem egy printert, amit még nem tudtam kipróbálni. Persze nem erről szerettem volna regélni, hanem sokkal inkább arról, hogy miért emelem a kalapom Josef Prusa és csapata előtt. Cirka egy hónapja dobozoltam be a zsír új printert és azóta két elképesztő újdonsággal álltak elő a srácok. Az első egy teljes XYZ kalibrációs megoldás, ami arról szól, hogy hiába vagy béna és rakod össze ferdén a printeredet, az új XY kalibráció észreveszi a torzulást és a printet ehhez igazítja, így nem lesznek elferdültek a készülő ojjektumok. Ettől persze sokkal plasztikusabban elmagyarázza a cég videoja: Az egész megoldásnak mindössze egy ingyenes firmware update az ára. Fülig ér a szám a remek ötlettől A másik újítás új hardverelemeket igénylő, és ennek megfelelően fizetős extra – ez pedig a többféle (2, 3, vagy 4) nyersanyagszálból egyszerre történő nyomtatás lehetősége. Ezt eddig szinte minden gyártó úgy kezelte, hogy minden nyersanyagszál dedikált hotendet kapott. Prusáék csavartak egyet a dolgon és egyetlen egy “mixer” hotenddel nyomtatnak az összes szálból. Az ötletből több előny származik:

• több hotend értelemszerűen több helyet foglal el az őket cipelő tengelyen, csökkentve ezzel a tárgyasztal hasznos méretét
• ha több hotended van, akkor mindegyikhez hozzá kell a tárgyasztalt kalibrálni, ráadásul ez egy nem csak egy irányban görbülő asztalnál kvázi lehetetlen feladat

Így néz ki a dolog: A megoldásnak egyetlen hátulütője van csupán: mivel a hotend egy hőfokot tart, csak közel azonos olvadáspontú anyagokat lehet egyszerre használni, azaz pl. nem lehet vízoldható PVA a support struktúra nyomtatásához az egyik és ABS a másik. Ettől függetlenül az azonos anyagból történő FFF multicolor nyomtatásra ez az eddigi legjobb megoldás, amit valaha láttam. Ha minden jól megy, akkor december közepén nekiállhatok összerakni a printert és jön tapasztalat bőven ide a 3D print posztok közé. Addig is itt van az általam szintén nagyra tartott Thomas Sanladerer tesztje az új Prusa printerről, amely 700 USD nettó induló árával elég magasra tette a lécet a többi gyártónak: ]]>

]]>

Image source: fabbaloo.com Ezzel szemben az indirekt extrudereknél az extruder és a hotend között egy teflon bovdenben halad a műanyagszál, így a továbbító mechanika és a nyomtatófej között 50-70 cm-nyi távolság van: Image source: fabbaloo.com Az indirekt extrudereknek az az értelme, hogy az extruder tömegét leválasztják a hotendről és így a nyomtatófejet gyorsabban lehet mozgatni, némi sebességnövekedést elérve ezáltal. Ez egész addig hangzik jól, amíg megveszed az indirekt extruderes printert, elkezded használni, majd minden filament tekercs végén tapasztalod, hogy az indirekt extruder miatt 50-70 centi műanyagszál megy a kukába, mert ezt az utolsó 50-70 centit már nem tudja betolni a fejbe az indirekt extrudered. Ez a kupac a nálam keletkezett filament hulladék egy része: Emellett az indirekt extruderes megoldásnál jóval kevésbé lehet precízen visszarántani a fejből a nyersanyagot nyomtatás közben (=retraction), ami aztán külön extra kalibrációs macerát jelent csak. Summa summarum, ~4 év 3D print tapasztalatával mondhatom, hogy az FDM nyomtatóknál nem érdemes a sebességet hajszolni, mert az a minőség rovására mehet. Inkább spórolj nyersanyagot és válassz egy direkt extruderes nyomtatót.]]>

G1WH dashcamet. Most jutottam el odáig, hogy a kamera saját, undorító mountja helyett gyártsak egy megfelelőbbet a két autóba – a Legacyban így néz ki: Erről a dashcamről van szó: Éles szemű olvasóink már megfigyelhették az ojjektumo(ka)t a 12-es naEzMi posztban, amiért Petinek lógok egy sörrel. Csináltam hozzá szexi assembly HOWTO videót is: A modelleket most is viheted a youmagine-ről.]]>