Innen már csak még 19 iteráció volt, hogy elkészüljön a picit masszívabb, sorolható változat:
Élőben ilyen:
Ha tetszik, az STL file-okat viheted a youmagine-ről. 55 mm/s sebességgel, 30% infillel nyomtatva ~10 óra a teljes print.
]]>
TaoTronics TT-BR03 Bluetooth controllernek, amit most az amazon 22 EUR-ért elad neked, ha ilyenre vágynál:
A kis kütyü egyszerű, mint a faék és a controllere pont azt tudja, amit én akartam:
Mivel a TT-BR03 egy ragasztható foglalattal érkezik, amibe egy mágnes tapasztja bele, azt gondoltam jó ötlet lesz majd úgy rögzíteni, hogy a foglalatot elhagyom és teszek egy mágnest az új érmetartó modellbe, ami majd a helyén tartja a kis kütyüt. Ezt úgy képzeltem, hogy majd egy menetes hengerbe szerelem az egészet, valahogy így:
Közben persze szivatott a printer is, előbb layer bondinggal:
Aztán meg layer warpinggal:
Rengeteget kísérleteztem ezzel a mágneses megoldással, de nem bizonyult tartósnak – azt pedig semmiképp nem szerettem volna, ha mondjuk menet közben elmozdul a helyéről a controller, úgyhogy jött a B terv.
Leszedtem az alsó fedelet:
Kivettem belőle a mágnest:
Kicsit méricskéltem majd csináltam egy ellendarabot a fedélhez a közepén egy 3 mm-es lyukkal:
Bepattintottam az ellendarabba a fedelet és a vezetőlyukon át kifúrtam azt is:
Kicseréltem az új érmetartóban a lyukat az új maszkra és belepróbáltam a fedelet – tökéletes:
Összecsavaroztam őket, rákerült a controller a felélre:
Rögzítettem a kábelt:
Ment vissza az új érmetartó a középkonzol takaróelembe:
Megcsodáltam egy takarón:
Végül visszakerült a helyére az autóba:
Summa summarum: imádom, baromi jó lett! Ha 2009-es Legacyd van és csak erre vártál idáig, a youmagine-ről szedheted az STL file-okat. Ha másik autóba rögzítenéd ezt a controllert, akkor ott van a pakkban a drill mask is.]]>
Well done, boyz!]]>
Backblaze nyílt forráskódúvá tette az általuk használt saját RAID tömbjeiket védő Reed-Solomon implementáció Java forráskódját. A Reed-Solomon algoritmus egy hibajavító eljárás, amelyet Irvin S. Reed és Gustave Solomon bácsik dolgoztak ki 1960-ban. A módszert a Backblaze a RAID adattömbjei védelmére használja, de ugyanez az algoritmus “óvja” az optikai lemezeinken tárolt adatokat csakúgy, mint az (A|S)DSL átviteli technológiákban mozgatott adatcsomagokat, vagy épp a QR kódokat, sőt, a Voyager 2 űrszonda is egyfajta Reed-Solomon származékot használt! A világban rengeteg adaton alkalmaznak hibafelismerő módszereket és valamivel kevesebbszer hibajavító algoritmusokat. Hibafelismerés szinte mindenben van: a személyi számodtól kezdve a számlaszámodon át a TAJ azonosítódig minden hivatalos adat tartalmaz ilyet. Míg a hibát csak felismerni képes algoritmusok arra jók, hogy az adathibát detektáljuk, addig a hibajavító algoritmusok az adathibát akár korrigálni is képesek. Hibafelismerő algoritmus a mezei ismétlő módszer, a paritásteszte, a leggyakrabban használt CRC és a különböző hash algoritmusok is, de ezeket hagyjuk most, mert minket a Reed-Solomon cucc hozott lázba! A Reed-Solomon algoritmus úgynevezett “előremutató hibajavító” (=FEC, Forward Error Correction) algoritmus. Az “előremutató” jelzőt azzal érdemelte ki, hogy a hibajavításhoz nem kell a hibásan érkezett adatcsomagot újraküldeni. Az egész posztot az indukálta, hogy végigolvastam a fent már linkelt Backblaze bejegyzést, amiben Brian Beach baromi közérthetően el is magyarázza, hogy néz ki a hibajavító implementációjuk belül. Arra buzdítalak, hogy ezt te is tedd meg – ám ahhoz, hogy értsd is amit Brian magyaráz, nem baj ha fejben van, amit középsuliban a mátrixokkal kapcsolatban próbáltak meg beletömni. Mivel mint említettem, engem anno nem hozott kifejezetten lázba a lineáris algebra, Sipi minden igyekezetének ellenére sem (ellentétben pl. a jód-aziddal), így nekem is kutakodnom kellett, hogy megértsem a magyarázatot. Így találtam rá Horváth Dániel remek mátrixos előadásaira. Ebből nekünk mindenekelőtt a mátrixok szorzására lesz szükségünk: Majd kelleni fog a mátrix inverzének kiszámítása is, ahhoz viszont előbb fel kell fogni a determinánst (ahhoz meg a kifejtési tételt, de ezek egy videóban lesznek): Végül a mátrix inverzének számítása: Végignéztem a videókat és a determináns számításnál azért csak beugrott, hogy az a jó az endusernek, ha a legtöbb nullát tartalmazó sorral|oszloppal kezdi a kifejtést, szóval Sipi, csak megmaradt valami!-) Ha neked is megvolt a fenti 3 videó (vagy kened-vágod a mátrixműveleteket amúgy is), akkor most nyomás a Backblaze posztot olvasni! ]]>
Annyit segítek, hogy ha a gyerekeknek készül (ergo ők nem játszhatnak). Nem túl sok segítség, de elsőnek legyen csak jó nehéz!
Sörre fel!
Update #1: nem vagytok nagyon találgatós kedvetekben, ezért segítek egy kicsit.
Ern0 barátom igazi dataflow evangélista. Ez olyannyira igaz, hogy a jelenleg prototípus fázisban leledző épületautomatizálási serverünkhöz ő írta a komplett dataflow nyelvi interpretert – ha ez a téma érdekel, ern0 rekordsebességű meetup előadását megnézheted itt. Az előbb jött szembe egy gyönyörű, dataflow komponens elvű CAD fejlesztés, ami mellett a fent említett okokból kifolyólag képtelen lennék csak úgy elmenni és valószínűleg ern0t is lázba hozza majd. Matt Keeter a Formlabs-nál dolgozó fejlesztő – az ő műve a brutálisan gyors fstl névre hallgató .STL viewer is és ő kezdett neki ennek a nagyon érdekes CAD alkalmazásnak:
Antimony screencast from Matt Keeter on Vimeo.
A szoftver jelenleg béta – ha izgulsz rá, Matt itt ír róla bővebben.]]>