FFF, azaz fused filament fabrication, az eljárásé pedig FDM, azaz fused deposition modelling) az esetek nagy többségében egységes kereszmetszetre húzott/nyomott, hőre olvadó műanyagszállal etetik – zömmel 1.75 vagy 3 (=2.89) mm átmérőjű PLA vagy ABS szálat használ erre az ipar.
Mese a lebomló műanyagról
A PLA (PoliLactic Acid, magyarul politejsav) egy tejsav alapú, biológiailag lebomló műanyag. Általában nádcukrot vagy kukoricakeményítőt erjesztenek bacikkal, ebből lesz a tejsav, amiből észtert varázsolnak, aminek már csak fel kell nyitni a gyűrűjét, hogy polimerizálódjon jól. Igaziból egyszerűbb, ha megveszed egy webshopban a kész drótot, mintha otthon nekiállnál bacikkal büdösíteni némi cukornádat. Amellett, hogy a textilipar PLA szálakat kever a ruhádba, hogy könnyebben vasalható legyen, valamint ebből van a mikrózható műanyag is, a biológiailag lebomló feature miatt egyre inkább használják élelmiszer csomagolóanyagnak (a tetraéder alakú Lipton teafilterek is ebből vannak), illetve ilyen szállal varrják össze a sebed, ha a TB adott pénzt a kórháznak és épp van nekik biológiailag lebomló varratcérnájuk. A biológiai úton történő lebomlása miatt a PLA megkapta a trendi bioplasztik elnevezést is. A PLA 173-178 ℃ között olvad, de egész 110 ℃-ig bírja a hőt. A műanyagipart egybefogó szervezet, az SPI által kitalált Resin ID besorolásban a PLA a 7-es recycling azonosítót kapta:
PLA-ból a standard merev mellett létezik rugalmas változat is, ám ez utóbbi az okosak szerint nem való a kocauserek kezébe: nehezebben tapad, 210 fokon érdemes vele nyomtatni, max. 19 mm/sec sebességgel (a merev PLA-val elvileg el lehet menni 160 mm/sec-ig).
PLA-t 15-128 USD/kg ártartományban rengeteg helyen kapni. Ultimakerék a maguk ~54 USD/kg + VAT árukkal nagyjából az európai árak közelében vannak.
ABS
Az ABS (Akrinitril-butadién-sztirol) már sokkal ismerősebb anyag lehet – ebből van a LEGO kocka. Ezzel el is mondtam egy csomó tulajdonságát: merev, fényes, deformációnak remekül ellenáll. Hihetetlen módon sztirol és akrinitril polimerizálásával állítják elő… na minek a jelenlétében? Hát még jó, hogy a polibutadién is ott kell, hogy legyen! Az ABS a fröccsöntőipar kedvence. A polibutadién gumi elég szívóssá teszi az amúgy jó szilárdságú akrinitril és sztirol polimereket, szóval klassz kis anyag ez. Az ABS egyedül a tartós UV sugárzást nem szereti, de nekünk nem a szoliba kell, úgyhogy ez nem probléma. Az ABS-t általában petróleumból gyártják – nagyjából 2 kg petróleumból jön össze 1 kg ABS. ABS-t a printerünk 265 ℃-on szereti enni. Sokkal nehezebben tapad, mint az előbb emlegetett PLA, ezért érdemes fűtött platformmal rendelkező nyomtatóval printelni. ABS szálból a PLA-hoz hasonlóan csillióféle szín létezik:
Az ABS Resin ID-je egy mezei ABS felirat:
WOW!!
jöhet a következő!! 🙂
Ugyan fél szemmel követem a dolgot, de bennem felmerült, hogy olyan anyag is van, amit kvázi “ki lehet öblíteni” egy formából? Korábban szóba került ugye, hogy jól kell optimalizálni a folyamatot, mert a slice-ok nem lebeghetnek a semmiben. Akad olyan megoldás, hogy két fej dolgozik, egyik viszi a végleges formát, a másik meg egyfajta köztes “támasztékot” nyomtat, amit utána ki lehet oldani.
Vagy ezt már egyszerűbb marással megcsinálni, így ilyen extruder nincs is.
Vízoldható szálat tavaly jelentett be a MakerBot. Van is náluk a store-ban, de szerintem horror 90 USD/kg pénzért. Ez PVA (PoliVinil-Alkohol), amit egyébként általában más polimerek gyártásához használnak.
Akkor jöhet ez jól, amikor a modellen belül kell a támaszték. Modellen kívül ugyanezt sokkal olcsóbban megoldja a raft, amit minden 3d print szoftver képes gyártani és nagyon egyszerűen leválik a céltárgyról, amit támaszt.
Szia eFi!
Sok kézfejet szeretnék scannelni és nyomtatni. Ki tudna ebben segíteni és kb. mennyibe kerülne?
Szabolcs: én nem foglalkozom sem scanneléssel sem bérnyomtatással. A Shapeways az egyik legnagyobb online bérnyomtató cég – scannelésre sajna nincs ugyanígy ötletem. Esetleg keresd meg a parametric-art.com-ot, hátha ők tudnak segíteni.
Szia eFI!
Én egy kerámia bögrére szeretnék nyitható fedőt nyomtatni. PLA szálból lehetséges ez? Nem káros az egészségre?
Pingback: 3D nyomtatás: ehetek belőle? | eFi.blog
Gyuri: https://fns.pappito.com/2017/01/20/3d-nyomtatas-ehetek-belole/
Köszi a gyors és részletes választ, még csak most volt időm elolvasni. Sejtettem, hogy nem ennyire egyszerű.