Erre szokták azt mondani, hogy petrencésrúdnak készült, aztán végül fogpiszkáló lett belőle. Tegnap ugyanis három sokkal érdekesebb dolgot is kiagyaltam, csak sajna a munka betömte az éjjeli szabad time slotot, így ezek csúsznak. Sebaj, előbb-utóbb ideér az érdekes adatos rovattal keresztezett következő 3D print epizód. Stay tuned!]]>

Bélukákat nyomtattam, 0.2, 0.1 és 0.05 mm rétegvastagsággal. A fotókon látható Béluka IRL magassága kb. 49 mm. A képek magukért beszélnek: 0.2 mm: 0.1 mm: 0.05 mm: Végül egy így készült az 50 mikronos Béluka shot: Summa summarum, a 0.2 és 0.1 mm rétegvastagság között szemmel jól látszik a különbség, ha igazán szép printre van szükség, akkor érdemes a kétszeres időt rászánni. Az 50 mikron is látszik, de közel sem olyan észrevehető.]]>

Mikulás minden rászorulónak egészséges mennyiségű filamentet: ]]>

Imbuszkulcs Az UltiMaker kb. egy kiló fa és fél kiló M3-as csavar ötvözete. A csavarok szerencsére mind M3 méretű imbuszcsavarok, így egyetlen szerszám elég az összeshez. A gyártó az UltiMaker mellé csoamgol egy M3-as imbusz csavarhúzót – ezt tegyük is el gondosan, mert a szervómotorok által folyamatosan cibált szerkezeten időről időre szükség lehet a csavarok utánhúzására (nálam már előfordult, hogy egy ~6 órás print utolsó perceiben vettem észre azt, hogy az alapanyag továbbítását végző szervómotor csavarjai majdnem teljesen kijárták magukat). A csavar másik oldalára kerülő M3-as anyák a legtöbb esetben egy, a részükre kimart tokba kerülnek, ahol pedig nem, oda a gyártó önzáró anyát (=itt a remek alkalom megjegyeznünk, hogy nem magyar nyelvterületen ez a nyloc nut vagy nylon insert lock nut, de semmiképp nem self closing mother) igyekezett tenni, ami nem hagyja, hogy a csavarkötést a rázkódás lelazítsa. Ettől függetlenül már a szereléshez érdemes beszereznünk egy M3-as kulcsot is. Azt se felejtsük el, hogy a tárgyasztalunkat ugyanilyen 4 imbuszcsavar tartja, melyeket rendszeresen kell a tárgyaszatal nyomtatófej síkjához állításakor molesztálnunk. Summa summarum, a szervómotorok környékén a csavarkötéseket érdemes időről időre átvizsgálni.

Tolómérő (en=caliper, pl=suwmiarka)

Csipesz

“Feszítővas”

Reszelők

értékesíteni – szám szerint 25 darabot: A fiúk az összeszerelt Ultimakert UltiControllerrel és egy tekercs, választható színű ajándék PLA-val mérik 1700 EUR nettó pénzért. Tekintve, hogy egy lapraszerelt UltiMaker 1200 EUR, egy UltiController 80 EUR, egy tekercs PLA pedig 32 EUR, így könnyen kiderül, hogy a cirka 20 óra szerelés 1700 – (1200 + 80 + 32) = 388 EUR pénzt ér, azaz cirka 20 EUR-os órabérért rakják neked össze a masinát. Az UltiControllernek én egyelőre nem érzem az észvesztő hiányát, így nem tudom, érdemes-e abba +80 EUR-t invesztálni. Ennyi a hír, most megyek karácsonyi vásározni. Stay tuned, egyszer csak visszaérek a gép elé és lesz hardveres post is.]]>

butcher__51 tweetje adta. Már nem emlékszem, hol hallottam először az asszonyfaktor szakszót. Aki hozzám hasonlóan geek, annak ezt nem kell túlmagyarázni: adott vágyaink tárgya, az épp aktuális gadget, ami sajnos mindig pénzbe kerül. A gadgetre költendő pénzt a párjaink elsöprő többsége szerint értelemszerűen egy csomó hasznosabb / értelmesebb / et cetera dologra kellene elkölteni az újabb sz@r kütyü helyett. Talán csak egy olyan csajt ismerek, akinek tágabbra nyílik a pupillája ha megtudja, hogy mondjuk kijött egy új stabil kernel, ráadásul ő valahol tőlem már jó messze ugrál ki mindenféle repülőkből. Egy szó, mint száz, az asszonyfaktor a partnerünk kütyüvásárlási engedékenységi koefficiense. Mivel ez az esetek nagy többségében a nulla felé konvergál, próbáljunk meg némi analízissel javítani a helyzeten, hátha lehetséges! Tegyük fel, hogy vágyaink tárgya egy 3D printer. Sajna a printerünk nem szép (legalábbis a női szemnek biztosan nem), nem lesz tőle simább a bőrünk, nem is igazán öltöztet. Valamit azonban mégis tud, amit a többi gadget nem: gyártani! Ha tehát abból indulunk ki, hogy az imádott nőnek olyan tárgyakat készíthetünk, amelyeknek ő is örül || hasznát veszi, akkor esetleg némi növekedésre tudjuk így bírni a fent emlegetett együtthatót. Nézzünk példákat. A háztartás körül sok olyan apró defekt létezik, amire viszonylag egyszerűen készíthetünk fixet. Lehet ez egy egyszerű fogkefetartó: vagy egy gyűrű a partvisnak, hogy ne a sarokban álljon: vagy akár egy custom méretű kis polc: Természetesen lehetünk ettől sokkal advancedebbek is. Ha körbenézünk a Thingiverse-en, ott rengeteg ötlet várja, hogy bevessük! Vázák: Szappanadagoló: Sütiformák: Muslincacsapda: …és még órákon át lehetne sorolni. Lehet folytatni az indoklást otthoni meghibásodott eszközök könnyű és olcsó javíthatóságával – mondjuk egy frissen eltört fogaskerékkel a mosogatógépben, amely a gyártótól rendelve sokezer HUF-os tétel, mi azonban örömmel legyártjuk, fillérekből. Bármi, ami műanyaggal pótolható és belefér a 20x20x20 centis dobozunkba, azt mi bizony nagy lelkesen állítjuk elő – és ezzel nem is füllentünk sokat, hisz a szemünk egy idő után automatikusan “mit hackeljek ma?” üzemmódba kapcsol majd. A mai posztot andreas által tervezett izé, Béluka zárja, köszönjetek neki szépen: Holnap hardverezünk egy kicsit, stay tuned!]]>

AutoDesk Inventor / SolidWorks méretű vadállatok funkcióit ismertető demo videókba, akkor egy ideig még sajnálva néztem a szépen összegyűjtött sok-sok infot a posztban, aztán nyomtam egy ⌘A-t, majd az egészet kidobtam a kukába. Hogy miért? Mert egy fogkefetartó legyártásához nem fogunk 5000 EUR-t elkölteni. Ahelyett tehát, hogy egy átfogó CAD/CAM szoftver képet festenénk, nézzünk meg inkább négyféle alkalmazást, amivel kacérkodom.

Google Sketchup

PunchCAD ViaCAD 2D3D

ThinkerCAD

OpenSCAD

//the duplo itself
// parameters are:
// width: 1 =standard 4x4 duplo with.
// length: 1= standard 4x4 duplo length
// height: 1= minimal duplo height
// nibbles: true or false
duplo(1,2,1.5,false);
module duplo(width,length,height,nibbles)
{
	//size definitions
	ns = 8.4;  //nibble start offset
	no = 6.53; //nibbleoffset
	nbo = 16; // nibble bottom offset
	duplowidth = 31.66;
	duplolength=31.66;
	duploheight=9.6;
	duplowall = 1.55;
	//the cube
	difference() {
		cube([width*duplowidth,length*duplolength,height*duploheight],true);
		translate([0,0,-duplowall])
			cube([width*duplowidth - 2*duplowall,length*duplolength-2*duplowall,height*duploheight],true);
	}
	//nibbles on top
         if  (nibbles)
     	   {
	    	for(j=[1:length])
		{
			for (i = [1:width])
			{
				translate([i*ns+(i-1)*no,j*ns+(j-1)*no,6.9+(height-1)*duploheight/2]) duplonibble();
				translate([i*-ns+(i-1)*-no,j*ns+(j-1)*no,6.9+(height-1)*duploheight/2]) duplonibble();
				translate([i*ns+(i-1)*no,j*-ns+(j-1)*-no,6.9+(height-1)*duploheight/2]) duplonibble();
				translate([i*-ns+(i-1)*-no,j*-ns+(j-1)*-no,6.9+(height-1)*duploheight/2]) duplonibble();
			}
		}
	        }
	//nibble bottom
	for(j=[1:length])
	{
		for (i = [1:width])
		{
			translate([(i-1)*nbo,(j-1)*nbo,0]) duplobottomnibble(height*duploheight);
			translate([(i-1)*-nbo,(j-1)*-nbo,0]) duplobottomnibble(height*duploheight);
			translate([(i-1)*-nbo,(j-1)*nbo,0]) duplobottomnibble(height*duploheight);
			translate([(i-1)*nbo,(j-1)*-nbo,0]) duplobottomnibble(height*duploheight);
		}
	}
	//little walls inside
	difference()
	{
		union()
	 	{
			for(j=[1:length])
			{
				for (i = [1:width])
				{
					translate([0,j*ns+(j-1)*no,0 ]) cube([width*duplowidth,1.35,height*duploheight],true);
					translate([0,j*-ns+(j-1)*-no,0 ]) cube([width*duplowidth,1.35,height*duploheight],true);
					translate([i*ns+(i-1)*no,0,0 ]) cube([1.35,length*duplolength,,height*duploheight],true);
					translate([i*-ns+(i-1)*-no,0,0 ]) cube([1.35,length*duplolength,height*duploheight],true);
				}
			}
		}
		cube([width*duplowidth - 4*duplowall,length*duplolength-4*duplowall,height*duploheight+2],true);
	}
}
module duplonibble()
{
	difference() {
		cylinder(r=4.7,h=4.5,center=true,$fs = 0.01);
		cylinder(r=3.4,h=5.5,center=true,$fs = 0.01);
	}
}
module duplobottomnibble(height)
{
	difference() {
		cylinder(r=6.6,h=height,center=true,$fs = 0.01);
		cylinder(r=5.3,h=height+1,center=true,$fs = 0.01);
	}
}