Preface: kiábrándító kompúteres kálvária körülírása következik, kizárólag kockáknak! Az élet úgy hozta, hogy mostantól két SIM kártyát kell használnom egyszerre. Mindig rettegtem attól, hogy két telefont hurcolásszak magammal, de hiába, amíg a roaming aranyárban van, addig nincs más választásom. Azt találtam ki, hogy main telefonnak megmarad a mindenkori iPhone, míg a másik SIM kártya megkapja a létező legolcsóbb && legegyszerűbb független telefont, amit csak be tudok szerezni. Az új készülékkel kapcsolatban az alábbi elvárásaim voltak:

1. ha már muszáj, akkor kicsi és észrevétlen legyen
2. egy töltéssel menjen minél többet, hogy ne kelljen sokat foglalkoznom vele
3. legyen valami kommunikációs interfésze, amin rá tudom venni a jelenlegi címlistám szinkronizálására
4. azonnal kapható legyen

Fentiek alapján több keresés után jött a Symbian S40-nel szerelt, Bluetooth és USB interfésszel is ellátott Nokia C1-02. Körbenéztem, mit lehet találni ma sync ügyben és több megoldásra akadtam:

• OS X 10.8 alatt a szebb napokat megért iSync már nincs, ezt az utat felejthetem
• Létezik egy SyncMate nevű alkalmazás, amely azt ígéri, hogy az ingyenes verzióban S40 készülékekkel menni fog a Contact sync Bluetooth-on keresztül. Itt jelezném minden további kommentár nélkül, hogy HAZUDIK.
• Van a Nokia által Windows-ra írt alkalmazás, a Nokia Ovi Suite, amely még megoldást jelenthet. Ez Bluetooth és USB kapcsolaton keresztül is képes az alkotói szerint szinkronizálni.
• Feliratkozós bétában létezik egy, szintén a Nokia által fejlesztett Nokia Software Updater nevű OS X alkalmazás is, melyről valahol azt olvastam, hogy szintén sync-kelne nekem address bookot. Az alkalmazás oldala azért van annyira cserépedény, hogy csak a subscribe után közli a támogatott eszközök teljes listáját, melyben a C1-02 momentán nem szerepel.

SyncMate hiszti

A SyncMate egy süt-főz-mosogat alkalmazás – talán csak a mikrosütőddel nem hajlandó szinkronizálni -, amely településekor az alábbi szemetet kívánja feltúrni a gépedre: Ezeket ő azért szeretné nagyon, mert meg van győződve arról, hogy te minden egyes alkalommal automatikusan szinkronizálni szeretnéd a Bluetooth eszközöd vele, amint az a SynMate host gép közelébe ér. Nyilván szegénykém nincs felkészítve arra, hogy a rideg lelkű iPhone user egyszer használhatós alkalmazásnak tekinti őt. Summa summarum, nem barátkoztunk össze én és a SyncMate. A Bluetooth kapcsolattal nem volt különösebb gond, sőt látszólag maga a szinkron is pöpecül lemegy, csak miután befejeződött a contact sync, örömmel közli, hogy nulla darab contact adatot pumpált át a Mac-ről a kis szerencsétlen Nokiára. Néhányszor tíz alkalommal próbálkoztam mindenfélével (mondjuk tény, hogy ezúttal a fekete kakas áldozat teliholdkor kimaradt), majd a SyncMate ment a kukába.

Nokia Ovi Suite

Ez a bárány már valamivel segítőkészebbnek bizonyult. Első ránézésre látom rajta, hogy van pöpec VCARD import funkció. Ész nélkül rohanok az Address Bookba, exportálom a címlistát v3.0 VCARD-ba, majd vissza az Ovis programba importálni. Az eredmény siralmas: az Ovi Suite egy rohadt szót nem szól, hogy mi a baja, egyszerűen csak nem importálja a több contactot tartalmazó VCARD file-t. Nosza itt is megkezdődik a vudu, VCARD 2.1, single contact export, UTF-8-ból bárkibe (hátha az a baja neki), de semmi nem segít, az Ovi Suite nem eszi az OS X Address Book által gyártott VCARD-ot. Nota bene: a 2012-ben letölthető Ovi Suite egyesével akarja a VCARD-okat enni, azt el nem tudja képzelni, hogy több contact kerüljön ugyanabba a VCARD file-ba. Megnézem, hátha van contact sync az állatorvosi lóval (=Outlook Express). Voila, van! Most, hogy van új ellenfelünk, mehetünk ezt is kiismerni (Outlook Expresst a saját gépemen talán még soha az életben nem indítottam el). Az Outlook Express egy csomó address book formátumot támogat – az egyik ilyen az LDIF (=LDAP Data Interchange Format). Frankó, már csak OS X Address Book → LDIF konverter kell. Némi keresgélés után rátalálok a PHP-ban írt vCard to LDIF konverterre itt. Leszedem (mert ugye az embergyerek az egész Address Book-ját egy random szembejövő service-nek csak nem adja ki, ha nem muszáj), gyorsan gyártatok vele szép LDIF file-t, azt megetetem az Outlook Express-szel, az Outlook Express címlistáját az Ovi Suite-tal, majd csillogó szemekkel nézem, ahogy 2012 augusztus végén a 193 kilobyte-os állományt az USB2-es dróton az alkalmazás mintegy kettő perc leforgása alatt átrepíti a telefonba. Sync kész, ránézek: egy jó nagy kupac foshalom az egész – az ékezetek Windowsosan széjjelcsúszva, a contactoknak vagy van neve, vagy nincs – ez így nem jó. Első varázsigeként szedek a stackoverflow-ról egy Unaccent függvényt, bánja kánya az ékezeteket, csak menjen az a tetves contact sync (annyira szép megoldás, hogy ideteszem): Persze az ékezetmentesítés nem old meg mindent, a contactok így is szanaszéjjel állnak. Sebaj, legalább teleszemeteltük a kis telefont, már lehet is guglizni, hogy hogyan pucoljunk le minden contactot (tekintettel arra, hogy ezt hiába kérem az Ovi Sync-től, nem csinálja meg). A telefon manualjából kiderül, hogy egy full system setting restore lesz nekem a jó. Elindítom, a telefon egy darabig molyol, majd se kép se hang: semmilyen buttonra nem reagál, incl. power on/off. Sebaj, volt már nekem sok Nokiám, ilyenkor jön a kivesz akksi varázslat és lőn: a kis telefon újra bootol, kéri a dátumot, ahogy a pap jön ki a templomból (=mintha mise történt volna). Lassan kezdem feladni, amikor eszembe jut, hogy volt még egy csomó formátum, amit az Outlook Express támogat – nosza akkor kínozzuk meg comma delimiteddel, abból nagy baj nem lehet! Szerencsére az elején talált vCard to LDIF tool képes mezei CSV exportra, sőt, akár codepage-et is cserél nekünk, szuper! Ugyan a codepage csere és a kötelező CSV header bekapcsolása újabb két export-import próbálkozást emészt fel, de legalább végre előáll a korrekt végeredmény: az Outlook Expressben egy olvasható címlista _majdnem minden_ contacttal. Előszedem a gordiuszi stuffokhoz tartogatott keyboard shortcutot és vérsebesen szabadulok meg a fattyú contactoktól. Már csak újabb 2 perc és a kis C1-02-ben meg is jelennek a telefonszámok. CSV gyártáshoz szembe jött még az azóta kihalt Address Book Exporter, valamint a galád pénzes Export Address Book, de hála az égnek időben rátaláltam az aranyat érő PHP csomagra. Ennyi hát a vasárnapi kényszermunkám története. Nem esküdnék rá, hogy rendszert csinálok ebből a szinkronból.]]>