Könnyítésnek egy méret: a hengerek 46 mm magasak. Nehezítésnek meg annyit, hogy a barbecue szezon szülte az igényt (nagyon félrevihet, ne agyalj túl sokat ezen :)).
]]>
Könnyítésnek egy méret: a hengerek 46 mm magasak. Nehezítésnek meg annyit, hogy a barbecue szezon szülte az igényt (nagyon félrevihet, ne agyalj túl sokat ezen :)).
]]>
Billeg a kerti asztal, ezzel lehet a lábának a magasságát beállítani.
Nagyon messze a megoldás.
A sárgát rá lehet tenni a zöldbe belehajtott nagyobb csavar fejére, a hosszú menet miatt azt gondolom, hogy itt számít a csavarhossz pontos beállítása. Ezután a másik felét felcsavarod valamire és máris van egy minimum 2x46mm hosszú, de változtatható hosszúságú távtartód, amit befeszíthetsz valahová. Bármennyire is tagadod, most Freddynek van igaza!
Ger: nononono, semmi távtartó 🙂 Amikor installált állapotában van a cucc, akkor a sárgához jár egy M6x50 meg egy M6 anya, a zöldhöz meg többek között egy M6x30, egy M3x10 és egy M3 alátét… Na? 🙂 A méret nagyon jó fogódzkodó lehet, csak nézzetek körbe otthon!
A 46mm-re a google képkereső karórákat és objektívlencséket dob ki. Véletlen lehet? A zöld rúdon lévő behasítás nem engedi, hogy a fényképező objektívre vagy lencsére a sárgával és a zölddel rögzített dolog elforduljon a normálistól. A dolog van a M3 csavarral rögzítve.
Ger: nem, se fotó, se órás téma 🙂 De ha már ennyi energiát ölsz benne itt van még egy hint: használat közben jó sok elektron rohangál át a sárga és a zöld bigyón is.
Fűtőszál csatlakozók.
Ez a ‘nem foto’ tljesen megdobott. Mar pont akartam mondani, hogy allithato hosszusagu szelfisztikk.
A zold darab oldalan van egy kivagas amitol a menet latszik. Ez fontos?
És pont ceruza elem méretűek és alakúak. Ez nem lehet véletlen.
Tibor: igen, a kivágás fontos.
Freddy: egyáltalán nem az 🙂 Na de mire való az egész cucc?
A zölddel kapcsolni lehet a résen keresztül, míg a sárga csak vezet. Gondolom valami elemes forrást alakítasz át fix tápnak és váltod ki az elemeket. A nagy csavarokból nagy áramra asszociálok automatikusan, de aztán rájöttem, hogy az inkább az elem végén lévő csatlakozó mérete miatt kell, ráadásul a M5-M3 váltás esetén még problémás is lenne.
Azt hittem, hogy a többi egyértelmű. Tehát a kifejtés: ez egy két ceruzaelemes cuccba megy tápként. A sárga csak vezet, a zöldhöz csatlakozik a vezeték konkrétan a két csavarra a bevágáson keresztül. Egy szigetelő két oldalára, megy a két vezeték és a két csavarral összefogva meg is van a cstlakoztatás.
Egyébként gratula! Nagyon ötletes.
Freddy: a sörhöz kell az explicit kifejtés, de mivel szerencsére megírtad azt is 🙂
Ger: kapcsoló nincs benne, de a lényeget látod, úgyhogy ezúttal Freddy és Ger kontójára egyformán jóváírom azt a sört, gratula!
A dolog onnan indult, hogy beszereztem egy BBQ Guru névre hallgató kütyüt, ami arra képes, hogy egy kerámia grillben a légáramlást a rajta beállított kívánt hőmérsékletnek megfelelően szabályozza.
A BBQ Gurut 4 db AA elem eteti, ám egy 12 órás low & slow marhaszegy sütés teljesen le tudja zabálni a 4 db AA elemet, ráadásul az 1.2 V-os AA akksik sokszor egy 5 órás oldalas sessiont sem bírnak ki benne. Innen jött az ötlet, hogy csinálok hozzá egy “battery eliminatort”:
Hiszitek vagy nem, van cég, aki ezt a megoldást 50+ dollárokért forgalmazza, pedig igaziból csak egy 5 dolláros tápegység, 5 darab csavar, 4 csavaranya meg úgy 40 gramm műanyag kell hozzá 😉
Ha szükséged lenne egy ilyenre, a modelleket szokás szerint viheted a youmagine.com-ról.
Várom a következő feladványt. Köszi a játékot.
Azert meg kell hozza egy $1000-os fabolfaragott 3D printer, 400 ev gyakorlas es rengeteg “szetb@sz az ideg hogy mar megint warposodik”.
Vagy egy haver aki “He Husi, nyomtass nekem egyet lecci…”
We love you!
Tibb: 🙂 hiányoztok már nagyon, hiba volt kihagyni a nyuzi nyarat!
BTW fából faragott printer: elmesélem a mostani objektek elkészítésének háttértörténetét – ilyet nem írok sokszor, pedig kellene, mert tanulságos.
Szóval az Ultimakernek most épp megint van valami dilije, ami nagyjából látszik is a dummy elemeken. Ezek 0.2 mm magas layerekkel készültek, de ennek a rétegvastagságnak is smoothabbnak kellene lennie, most viszont olyan, mintha lenne egy pici bizonytalanság a fej XY pozícionálásában, mert minimálisat csúszkálnak az egymásra pakolt layerek.
Pár napja kezdődött az, hogy a fa Ultimaker új, fura hangokat kezdett el kiadni magából, mintha valami öregasszony nyöszörögne print közben. Végignéztem a mechanikát, de nem találtam semmit: az ékszijak more or less olyanok, mint régen (persze nem, mert a zárt 50+ ℃-os térben a feszítés nélküli closed loop belt megoldás a létező legszarabb, amit csak alkalmazni lehet), a csavarok nem lazultak le sehol, megkentem Magnalube-bal az összes tengelyt, amit kell, de a nagymama továbbra is ott bujkál a printerben, ha áramot adok neki és megindul a fej.
Ezzel együtt az extruder elkezdte bedarálni a nyersanyagot, ha sok retractiont igénylő printet csináltam. Egy darabig variálgattam a retraction paramétereken, aztán elfáradtam és kikapcsoltam az egész filament visszarángatást, hogy legalább le tudja gyártani a dummy batteryket.
Ha nincs retraction, akkor annak az az eredménye, hogy amikor a fej filament extrusion nélkül pozíciót vált (=azaz megy print nélkül A-ból B-be), akkor annak valamennyi oozing lesz az eredménye. Ez az egyesével nyomtatott dummy batteryknél nem jelentett problémát, de egy minimálisan komplexebb tárgynál már fog.
Ez már a második sör amit nem fogok tudni beváltani lokációs okokból.