A reklámban emlegetett, Apple által készített 1984 reklám pedig: Végül a Motorola által legyőzendő versenytársnak tekintett iPad első reklámja: Jelen postnak nem az a célja, hogy elemezze, melyik reklám mennyire jó, mennyire eltalált. Az sem célja, hogy még jobban rám vasalja a “Steve-nek megtért Apple buzi” bélyeget. Egyetlen egy dolgot szeretnék megértetni ezzel a post-tal – ugyanazt, amit minden egyes alkalommal elmondok a barátaimnak is, ha a “miért Apple” kezdetű kérdést nekem szegezik. Nem érdekel a gigahertz mánia, nem érdekel a CPU magok száma, hidegen hagy a cserélhető memóriakártya opció is. Egyetlen dolgot nem lehet kapni a boltban, amire szükségem lenne – pedig ha lehetne, minden pénzem arra költeném. Ez pedig az idő. Amit jelenleg használok, az nekem időt spórol. Kivettem a dobozából és azóta hiba nélkül működik. Nem kéri, hogy konfiguráljam, nem idegesít halálba avval, hogy belassul, nem kell törődnöm vele. Amikor szükségem van rá, felveszem az asztalról és megy. Nem csak egy darab vasat, egy kis szelet időt is vásároltam vele. ]]>
Ahogy számoltam évente egy napom ment el win újrainstallal, adminisztrációval. Az utolsó alkalommal annyira felhúztam magam, hogy látatlanul beleugrottam az OSX-be. Persze előtte azért kértem tanácsot egy gurutól 😉 Egy éve használom, azóta minimális időt vett el.
Ez magyarázza egyébként az iTunes zenebolt sikerét is: sokkal egyszerűbb mint CD-t venni, rippelni, esetleg torrentet keresgélni, letölteni, áttaggelni, importálni. Egy katintás, és ott van a zene a lejátszódon. Kár, hogy a hazai zenekiadók még mindig a CD-k matricázásával vannak elfoglalva.