Mi történik akkor, ha elfogy nyomtatás közben az anyag? Az Ultimaker – és ahogy tudom a többi FFF printer – nem képes detektálni azt, hogy elfogyott a műanyag szál, ezért minden megy tovább, épp csak nyeranyag nem lesz és így normális végeredmény sem. Azért a dolog nem annyira kritikus, mint amennyire elsőre hangzik, ugyanis a slicer szoftverek mind megmondják, hogy mennyi anyagra van szükség az adott tárgy kinyomtatásához, így neked nem a végtelenre kell tervezned. Miért kell az első néhány szintnél a tárgytól távolabb is húzni vonalakat? Csak a legelső rétegnél van ez, opcionális és skirt (=szoknya) a neve. Arra való, hogy az esetleg részlegesen kiürült nyomtatófejet az új anyagáram biztosan megtöltse és ne akkor jelentkezzenek a szakadások, amikor a tárgyunkat nyomtatja. Néhány videón extra ventillátor is fel van szerelve. Most hűteni kell vagy fűteni? Hűteni kell a már lerakott rétegeket, de hűteni érdemes a nyomtatófej PEEK-hez közeli részét, hogy ne olvadhasson meg a műanyag ott, ahol nem szabad neki (ha nem a fejben olvad, az dugulást (=plug) eredményez). Találtam 20 um-es nyomtatást is. Ez az Ultimaker alkatrészeinek “műanyagosítása” után lehetséges? Szóval azután, hogy a legtöbb fa alkatrészt műanyagra cserélik? Az egész titka a precízen kalibrált nyomtató, nem pedig a nyomtató anyaga. A fejnek nagyon pontosan kell mozognia, az anyagáramlásnak nagyon precíznek és egyenletesnek kell lennie. A printer korrekt bekalibrálásával (Ultimakernél ez kb. a tárgyasztal síkjának a nyomtatófej XY síkjába igazítását, a bordás szíjak feszességének beállítását és a feeder mechanika behangolását jelenti) van némi macera, de meg kell csinálni, hogy sok örömöd legyen a gép használatában. Te nem gondolkoztál még ilyenen? Ez egy hosszabb sztori, egyszer megrágom majd itt, ígérem. A mostani fejemmel nem favázú Ultimakert vennék, holott szeretek vele dolgozni. Az elkészített felületet lehet-e valahogyan polírozni (engedi-e az anyag)? Csiszolni lehet, nem tudom, hogy milyen eredménnyel. Az ABS testeket szokták meleg acetonos gőzfürdőben áztatva utókezelni, ami fényes sima felületet ad a tárgyaknak (=az aceton oldja az ABS-t). Két (vagy több)színű kész termékeket hogyan lehet vele készíteni? Több extruder fej és több műanyagszál kell hozzá. Az általam használt Cura nem tudom, hogy képes-e ezt lekezelni, de pl. a KisSlicer fizetős verziója egész biztosan tud több extruder fejet. Festhető-e a nyomtatott termék? Igen. Laci csinált már több ilyet is, nézd meg ezeket a képeket, van köztük festett 3D printelt műanyag. A diósgyőri vár szerintem magáért beszél. A maradék (vagy selejtre sikerült) anyagot te hogyan hasznosítod újra? Egyelőre gyűlik egy IKEA műanyagkukában, illetve majd kettőben, ha ideér az ABS nyersanyag. Még nem láttam olyan házi filament gyártót, ami tetszett volna. Még mindig a ReconstructMe-t javaslod 3D szkennelésre? Ez a Kinect hogy működik? Szívesen olvasnék róla egy hosszabb posztot tőled! Nagyon kevés tapasztalatom van még róla, de egyszer lesz erről részletesebb poszt. Bárminek örülnék, ami ugyanezt tudja és nem kell hozzá natív Windows. Miért ezt a gyártót választottad? Léteznek a piacon drágább és olcsóbb szerkezetek is. Persze a paramétereit olvasva elég meggyőző, de kíváncsi lennék, mely szerkezetek szerepeltek még a versenyben és miért maradtak alul? Egy prototípus gyártásához kerestünk printert. Akkora méret kellett, amit egyedül ez a printer tudott. Ahogy az előbb írtam, ma már nem vennék Ultimakert. 2-3 típus van, ami izgatja a fantáziámat, leginkább a QU-BD printere. Ha most indulnék neki és már ismerném Lacit az arcol.hu-ról, megkeresném és nekiállnék győzködni, hogy építsen nekem egy gépet :)]]>
Köszi a sok infót!
Beleolvastam a QU-BD printerbe. Úgy látom, ott még elég erősen gondolkoznak a fiúk… Pedig a terv jól hangzik! A videón a sebesség pedig elég meggyőző!
Hát az a diósgyőri vár nem semmi!!! Tud ez a Laci!
Ha kell erősítés, szólj! Szívesen bombázom én is Lacit némi levelekkel. 🙂
Szia!
Lenne még egy bónusz kérdésem, ami lehet, kifejtősebb (esetleg újabb posztot érő) választ is jelenthet: milyen járulékos költségekkel kell számolni egy ilyen kütyü üzemeltetésénél?
Szándékosan nem azt kérdeztem, mennyibe kerülhet egy 100 mm élhosszúságú Rubik-kocka legyártása.
De biztosan van már tapasztalatod abban, hány üzemórát bír ki az extruder egy nagygenerálig?
lásd //fns.pappito.com/2013/04/08/3d-nyomtatas-takaritunk/
Vagy mennyi idő után esedékes az ékszíjak cseréje?
És nem utolsó sorban mennyire pörgeti meg az árammérőt egy 3D nyomtatás (mennyivel ugrott meg az áram költséged, miután beüzemelted a gépezetet)?
Persze lehet még egyéb eszköz is, ami fogyó cikknek számít: ragasztószalag, törlőkendő, stb., amire hasnálat során jön rá a Zember.
Na jó, az alkatrészek tervezése közben elfogyasztott pizza mennyiségét majd én megbecsülöm! 🙂
Köszi az új posztot és az újabb infókat!