Merüljünk érdekes adatokba: az ámbrás cet

link, melyen egy csomó hűsítő underwater képet lehetett kukkolni a kánikulában. A sok cápás képek között ott bújt egy ámbrás cetes is, melyen egy fiatal példány néz bele a szerencsés fotós lencséjébe. Kicsit klikkelgettem tovább és egyszer csak elém került egy döbbenetes ámbrás cetes klip, Howard Hall RED 4K masinájából. Nézd meg előbb, aztán majd mesélek:

Sperm Whale Encounter from Howard Hall on Vimeo.

Szóval a fenti csodaélmény húzta be a triggert, hogy letegyem egy kis időre a kódot és írjak egy felfrissítőt ámbráscetileg. Íme tehát az állatunk:
  • Az ámbrás cet angolszász neve a sperm whale, ami magyar fordításban annyit tesz, hogy “spermabálna”. A buta nevet szegény onnan kapta, hogy az őt kezdetben elpusztítók a hatalmas fejében (egész pontosan a fejében lakó ún. spermaceti szervben) levő kocsonyás anyagot az állaga alapján spermának hitték. Valójában az állat ennek az anyagnak a segítségével merül akár 3000 méter mélyre is a kajáért (btw ezzel ő a bolygó mélymerülő rekordere): a felszínen hideg vízzel a viaszos anyagot kissé megdermeszti, annak sűrűsége megnő, így az segít neki lefele megindulni, míg a mélyben a szervezetében tárolt oxigénnel visszacsinálja a dolgot és már jön is felfele.
  • Persze nem csak a böszme feje hajtja, van neki brutális, 4 méteres farokúszója, amivel azért lehet pödörni rendesen. A kifejlett példányok 20-40 tonna körüliek, tehát nem egy kék bálna-szerű óriás, de a fogascetek között (fogascetek pl. a delfinek vagy az orca is) ő a legnagyobb.
  • Nagyon érzékeny hanglokátoruk van, mint a denevéreknek – ezzel kommunikálnak és a kedvenc kajájuknak számító óriás tintahalat is ezzel találják meg. Javarészt tintahalat esznek, de az útjukba kerülő más húst sem vetik meg, including cápa.
  • Az ámbrás cet is baromi gyorsan, akár 20 km/h sebességgel képes merülni. Akár másfél órát is kibír a mélyben, de általában inkább 30-50 perceket merülnek, csakúgy, mint a mezei emberbúvárzok. A merülések között pár perces szüneteket tartanak.
  • Az ámbrás cetek mindig rajban mászkálnak és nagyon összetartóak. A megsérült társat maximálisan védelmezi a többi egészséges csapattag (de főleg a csajok), akár úgy, hogy a mozgásképtelenné vált állat körül úsznak olyan szorosan, hogy az ne tudjon magatehetetlenül végleg elmerülve megfulladni.
  • Korábban a belében képződött illatos ámbráért vadászták. A kifejlett állatban 3-400 kg ilyen anyag van, melyet időnként kiürít.
  • A valaha élt állatok közül nekik van a legnagyobb agyuk – jó 8-10 kilót nyom.
  • Rettenet zabagépek: nagyjából saját tömegük 3%-át eszik meg naponta. A populáció becsült éves tengeri állat fogyasztása 91 millió tonna – ez több tengeri biomassza, mint amit az ember a bolygón ugyanennyi idő alatt a vizekből kieszik.
  • Senki nem tudja, miért olyan aránytalanul hatalmas a feje (amely nagyjából a testhosszának 1/3-a) az alsó álkapcsához képest. Egyes kutatók azt feltételezik, hogy az echolokátorának működéséhez kell ez a fejszerkezet.
  • Az ámbrás cetek feje tartalmaz egy “majomszáj” nevű struktúrát, melyen irgalmatlan, 230 decibeles hangnyomással képes kattogó hangot kibocsájtani (a ceteknek nincsenek hangszálaik) – a hangot a kaja megtalálására használja (valahol 120 decibel körül van a süketedési küszöb asszem). Fülük nincsen, a hallójárat nyílása parányi, a belső fülük a miénkhez hasonló felépítésű. Mindezek ellenére baromi jól hallanak – míg az ember 15kHz felett szinte nem hall, ők simán veszik az adást.
  • A kifejlett példányoknak az alsó álkapcsában kúpos fogak ülnek – a fogak kb 20 centisek és darabonként jó egy kilósok. Ezek után mindenki azt gondolná, hogy a hatalmas fogaira a nagy fincsi tintahallal való csatában van szüksége, ám valószínűleg nem: fogtak már ki 10 évnél fiatalabb ceteket, melyek szájában egyetlen fog sem volt. A fogaknak valószínűleg a párválasztásos bunyókban van szerepe, amelyek viszont a 12 méteres testhossz eléréséig nem következnek be.
  • A felnőtt ámbrásceteknek nincs szaglásuk.
  • Az emlősöktől eltérően a szemük nem gömb, hanem elöl összenyomott lencse alakú. Látni a vízben élesen látnak, víz felett azonban csak közelre látnak jól.
  • Ámbrás cetre vadászni nem életbiztosítás: a megtámadott állat azonnal visszatámad, ráadásul nem csak a rettenet erős farkát, hanem a fogazatát is használja.
  • Szerencsére a populáció mai létszámát 1 millió felettire becsülik, így ezt a cetfajt nem fenyegeti kihalás.
]]>

4 thoughts on “Merüljünk érdekes adatokba: az ámbrás cet

  1. _alesi_

    Végre kiderült, hogy a sperm whale név honnan ered, soha nem értettem.
    Meglehet rosszul emlékszem, de mintha valahol azt olvastam volna, hogy ennek az állatnak a leghosszabb a bélrendszere (azt nem tudom, hogy csak az emlősök osztályában-e).

    Reply
  2. tibor

    A kovetkezok jutottak eszembe amig olvastam a posztot:
    * az evolucio hogy a rossebbe tudott egy ilyen kinezetu allatot letrehozni. Es miert. Marmint miert ilyen.
    * Ha a capat is megeszi, akkor a buvarlenyek mitol voltak ilyen batrak.
    * Ez a balna annyit zabal, hogy irtani kellene. Nem azzal foglakozni, hogy az ember menyit halaszik. Ha elkezdjuk irtani, avval megmentjuk a halakat.
    * Ha azt az ambrat kiuriti, akkor miert nem tenyesztik akvariumban.
    * Majomszajrol meg nem hallottam. Csak majomcsapdarol.
    * Ha kattintott volna egyet, a 230dB-tol a kivancsi buvarok faszan elvizisieltek volna Chile-ig.
    * Halistennek, olvasni viz felett is tudnak. Ez azert is jo, mert a fogsagban tartott egyedek a hosszadalamas ambrafejes kozben sem unatkoznak.
    * Tessek, visszatamad. Hulye kivancsi buvar.
    * Egymillio? Ircsuk. Lesz tobb hal, ambra, meg hat sperma is.

    Reply
  3. eFi Post author

    Repliez:
    * Fejnehéz állatból több is van, itt van mindjárt az alkoholista.
    * Zabálni csak mélyben zabál, így eFibúvár is nézné sokáig a felszínen.
    * Mindenki annyit eszik, amennyi neki jólesik.
    * Az ámbrás cet igényeihez képest (=köztudottan b@szik leszokni arról, hogy a mélyben zabáljon) kicsik az akváriumok (de az is lehet, hogy csak én nem tudok 3 kilométer mélyről.
    * Legközelebb goto Kaikoura azt nézd meg az állatját, arra van sok. Majd írok HOWTO-t, hogy hogy ne keverd össze a humpbackekkel.
    * Kattintani csak akkor szokik, ha beszélget, a búvárzokkal meg szerintem nem akart épp.
    * Olvasni?
    * A búvárz nem támadni ment oda, hanem nézni. Én is ugranék azonnal mellé paskolni.
    * Amit ő megeszik (=mélytengeri tintahalz) azt halász úgyse fogja ki sose, úgyhogy nekünk nem okoz hiányt. Ráadásul van olyan tintahalfaj asszem, aminek létezéséről onnan tudunk, hogy ő megkajálta lent, azt kijött öngyilkosulni (azt szoktak, ők meg az orkák, jó sokat).
    Summa summárum, minden tiszteletem az ámbrás ceteké.

    Reply

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *