Szomorkodunk Gyerekkoromban kaptam a szüleimtől egy tengeri állatokkal foglalkozó könyvet. Jékely Endre fordította, “A vizek óriásai” lett a magyar címe és egy elbeszéléses katalógus volt mindazokról az élőlényekről, akik a bolygó vizeiben élnek és potenciális ellenfelei lehetnek az embernek. A vizek óriásait számtalanszor olvastam, nagyon érdekelt a dolog. Gyerekként leginkább az maradt meg bennem, hogy a könyvben szereplő élőlények mind az emberre kifejezetten veszélyes állatok és óvakodni kell tőlük. Sok évvel később aztán búvár lett belőlem és így a könyvben emlegetett állatok jó része is sokkal “kézzelfoghatóbb” távolságba került. A legjobban a lábasfejűek nyűgöznek le, ma azonban inkább a félelmesztős™ cápákról lesz szó. Az emberek túlnyomó többsége nagyon keveset tud a cápákról és a tudása java részét a rohadék Cápa film adja, amit az a Steven Spielberg rendezett, aki egy Harmadik típusú találkozást tudott adni a világnak. Az 1975-ös cápamozi többet ártott szerencsétlen állatok megítélésének, mint bármilyen más média. Forrás: http://charneco.deviantart.com A Földön pár évtizede még közel 400 féle cápafaj élt. Pár tíz év alatt az ember ebből cirka 30 fajt kiirtott. A pusztítás oka persze messze nem a csúcsragadozóktól való páni félelemben keresendő, hanem sokkal inkább abban, hogy az ázsiai ember azt hiszi, hogy a cápák uszonyából főzött leves (amiben az egészségügyi határértéknél negyvenkétszer több a higany) majd megvédi őt a daganatos betegségek kialakulásától, és ami talán sokkal fontosabb neki: hogy majd a sok megevett cápától jól megnő a pöcse 🙂 A cápauszony leves sűrű és állítólag nem túl jó / semleges ízű (sosem kóstoltam). A rákbetegséges hiedelem abból ered, hogy a cápáknál nincs daganatos megbetegedés. A pöcsnövesztő képesség babonának őszintén szólva nem jártam utána 🙂 Az egységsugarú felhasználó a cápától való páni félelmében hajlamos arra, hogy fejben jóváhagyja a cápairtást. Pedig ha tudná, hogy mi megy! A bolygón egy évben átlagosan 100 ember elleni cápatámadást regisztrálnak, amiből ~10 a halálos kimenetelű (ezek a regisztrált támadások, ettől nyilván lehet több, de nagyságrendi mintának tökéletes a szám). 1580-2014 között kb. 2300 cápatámadást regisztráltak. A támadások jó részében a cápa fókának nézi az embert (=a szörfös hasonlít rá leginkább alulról). Forrás: http://www.upworthy.com Ezzel szemben az ember évi 80-100 millió cápát irt ki az uszonyáért. Ez másodpercenként kb. 3 cápa. Forrás: http://www.harighotra.co.uk Forrás: http://vouloirtoujourstoutsavoir.blogspot.com.au Egy adag cápauszony levesért akár 100 USD-nyi pénzt is elkér egy étterem, így ennek megfelelően gigabusiness cápauszonyt eladni. Mivel a cápákból csak az uszony termeli a pénzt, az irtásuk is ehhez igazodott: mérettől és fajtól függetlenül, válogatás nélkül halásszák le őket hosszú hálókkal, a halászhajón lecsapják az uszonyaikat, majd a megcsonkított állatokat gyakran még élve dobálják vissza a tengerbe. A csontosodott kopoltyújú cápafajoknak állandóan úszniuk kell ahhoz, hogy túléljenek (=az úszással áramoltatják át a vizet a kopoltyúkon), így ők gyakorlatilag megfulladnak. Mutatom:

Mondok magának egy érdekes adatot

• ~400 millió éve léteznek cápák (korábban jelentek meg a bolygón, mint a fák)
• porcoshalak: nincs bennük csont, csak az orrunkban levő porchoz hasonló struktúrájú anyag, illetve elmeszesedett állkapocs
• a fogaik megkeményedett bőrképletek, melyekből egyszerre mindig több sornyi van a szájukban. Ha egy fog sérül és kitörik, a hátrább levő előretolódik. Egy cápa élete során átlag 30000 fogat használ el.
• van sós és édesvízi cápa is, plusz a nagyon ügyes sósvízi bikacápa képes édesvízben is élni, ha ahhoz van kedve
• több, mint 200 fajuk van a veszélyeztetett állatokat nyilvántartó vörös listán
• a cápabőr a fejtől a farok felé simítva sima bársonyos, míg fordítva olyan, mint a smirgli. A cápák spéci, 3 oldalt cakkos éles mikropikkelyei tovább csökkentik a turbulenciát az amúgy is áramvonalas testükön.
• itt nézegetheted, hogy az eddig megjelölt cápák épp merre járnak
• a legnagyobb cápa az érdescápa, amely akár 14 méter körülire is megnő – ő speciel planktonevő, a kutyának nem árt (csak a planktonoknak, de ezt épp az előbb mondtam)
• a cápák általában lassan, kevés energiát pazarolva úszkálnak, ez azonban támadáskor radikálisan megváltozik. A ragadozó cápafélék közül a leggyorsabb cápa a röviduszonyú mako, aki akár 50 km/h sebességgel is képes úszni, ám tömeg/sebesség arányban a brutális méretű nagy fehér a bajnok, aki 40 km/h-val csapódik neki támadáskor a fókaebédnek:

Forrás: http://visual.ly

• a támadások egy része úgy néz ki, hogy a mélyebben úszó cápa észreveszi a felszínen úszó prédát, bekapcsolja a turbót és lentről izomból nekiront. Vannak kutatások, amelyek alapján azt gondolják, hogy az ember ellen irányuló, nem provokált cápatámadások jó része annak köszönhető, hogy az állat fókának vagy teknősnek nézi a felszínen úszó embert, vagy a deszkán evező szörföst. Nem mindenki ért ezzel egyet, ezért nézd meg magad, mit lát a cápa alulról és dönts:

Forrás: http://www.dailymail.co.uk

• az ilyen alulról induló támadásoknál pár cápafaj elég nagyot ugrik ki a vízből:

Forrás: http://visual.ly

A rettegett hármas-négyes-ötös-hatos, ki hogy szereti

Búvárként azt tanulod, hogy 4-5-6 emberre potenciálisan veszélyes cápa jöhet szembe a vizekben: nagy fehér, tigis, bika, makó, óceáni fehérfoltú, nagy pöröly. Én ezek közül csak az óceáni fehérfoltút láttam pár éve a déli Brothers szigetnél, amikor az egy, a merülése végénél 10 méteren lebegő dekózó búvárt kerülgetett. Ijesztő volt, de a két búvár tudta a dolgát (=alapszabály, hogy mindig párban merülünk és a dekompressziós megállót kivárni kénytelen társat sem hagyjuk egyedül a vízben). Ilyenkor egymásnak támasztjuk a hátunkat és mindig szembe fordulunk az állattal, ha ő fordul, mi is fordulunk, a szemkontaktus kötelező. A dekózó búvároknak a hirtelen jött kíváncsi látogató miatti ijedtségen túl semmi baja nem lett. Tanuljunk egy kicsit ezekről a csodálatos állatokról! Forrás: http://philiaa.tumblr.com

A nagy fehér cápa

Forrás: http://arabellacountryestate.co.za

• a nagy fehér a heringcápák rendjébe tartozik
• ő a legnagyobb ragadozó hal a Földön: ~1 méteresnek születnek, a hímek 3-4, míg a nőstények 4-5 méteresre nőnek, kifejletten 500-1000 kg tömegűek
• akár 70 évig is élhetnének, ha a mohó ember nem vadászná le őket sokkal előbb. A hímek 26, a nőstények 33 évesen válnak ivarétetté.
• az orkák az egyetlen potenciális ellenfeleik a vízben
• javarészt tengeri emlősöket (fókákat) esznek, de a halakat vagy a vízimadarakat ugyanúgy megkajálják
• a fejükön Lorenzini ampullák találhatók, amikkel képesek a mozgó élőlények által kibocsájtott elektomágneses rezgéseket észlelni. A nagy fehér egy milliomod voltnyi feszültségváltozást képes ezzel a szervvel érzékelni. A szerv annyira érzékeny, hogy az állat “hallja” a mozdulatlan zsákmányállat szívverését.
• támadáskor rácsukják a pislogóhártyát a szemükre és a spéci Lorenzini lokátorok segítik őket a pontos célzásban.
• a mai napig semmit nem tudunk a szaporodásáról. Korábban területvédő állatnak gondolták, ám amióta jeladókat szerelnek rájuk tudjuk, hogy nem egy állat úszik el Dél-Afrikából Ausztráliába és vissza.
• úszóhólyagjuk nincs, helyette a májban tárolt zsír szabályozza az állat lebegőképességét
• a májban tárolt zsírból tartják fent magukat vándorlás közben, amikor a nyílt vízen nem találnak táplálékot
• a májuk a testtömegük kb. negyedét teszi ki
• a fejüket a víz fölé tolva sokszor kikukucskálnak a vízből – még nem tudjuk, hogy körbenéznek, vagy csak “kiszagolnak” a felszínen
• sokszor olyan dolgokat is megeszik, amit aztán nem képes megemészteni – ilyenkor jön neki nagyon jól az a képessége, hogy a teljes gyomrát ki tudja fordítani a vízbe, majd sérülés nélkül visszanyelni
• az állkapcsa úgy működik, mintha egy medvecsapdát kereszteztek volna egy fűrészgéppel: harapáskor az orrhegyét felemeli, a fogsora előbújik a szájából, összezárja, majd jobbra-balra rángatva fűrészel vele.
• szabályos háromszög alakú, fűrészes foga van

Nagy fehérrel kizárólag ketrecben lehet merülni bárhol a világon. Egy ember van, Michael “Sharkman” Rutzen, aki a nagy fehéres bulit ketrec nélkül tolja: Ez meg egy ketreces merülés, ahol a csali után vetődő szerencsétlen fehér cápa beszorul a rácsba és úgy oldja meg a szabadulást, hogy betolja saját magát a ketrecbe, majd a tetején távozik:

A tigriscápa

Forrás: http://www.nationalgeographic.com

• a tigriscápa kékcápafélék családjába tartozik
• a kifejlett példányok 3-4 méteresek, 300-600 kg tömegűek, náluk is a nőstények nőnek nagyobbra
• a tigris nevet a testén levő sötét csíkozásról kapta, ami remek álcát jelent neki, amikor a fóka fentről nézi ő meg a mélyben krúzol. A foltok lassan elhalványodnak, ahogy öregszik az állat.
• nem nagyon válogat: rákoktól a delfineken át a kisebb cápákig bárminek nekimegy:

• szeret meleg, sekély vízben vadászni, a felnőtt tigriscápa simán bevisz magával akár egy lovat ebédre
• a nagy fehérhez hasonlóan neki is csak a kardszárnyú delfin az egyetlen természetes ellensége
• hegyes, ék alakú feje van, kígyózó mozdulatokkal úszik és elképesztően gyorsan fordul 180 fokot
• ugyanúgy az orra körül vannak a Lorenzini ampullái, mint a nagy fehérnek, de nála még rásegít az oldalvonala, amivel az apró víznyomás-változásokat képes érzékelni
• a szemében van a kutyák és a cicák szeméhez hasonlóan egy spéci fényvisszaverő réteg, a tapetum lucidum, aminek segítségével a szemébe érkező fényt kétszer tudja felhasználni, azaz ettől éjszaka kétszer jobban lát.
• jellegzetesen görbülő, fűrészes fogai vannak
• a nagy fehérhez hasonlóan ő is ál-elevenszülő, ami annyit jelent, hogy a kicsik a tojásból még anyuban kikelnek, aztán gyors megkajálják a gyengébbeket
• harapáskor sosem fordul oldalra, ezért a tigrises merülésekhez a búvároknak egy méteres rudat adnak, amit hosszában kell a cápa elé tartani, ha úgy látod, hogy épp érted indult ebédelni a drága. Ezen felül tigrises merülésnél csurom feketébe kell öltözni és meleg víz ide vagy oda, kötelező a csukja és a kesztyű is, hogy minél kevesebb látszon ki belőled (=minden világosabb foltot kajának nézhet):

Azért nézzük meg más szemszögből is a fenevadakat: Ez pedig egy óriás malac…akarom mondani tigriscápa:

A bikacápa

Forrás: http://www.phantomdivers.com

• a bikacápa is kékcápaféle, csakúgy, mint a tigris
• 1.5-3 méteresek, a hím 100 kg alatti, de a nőstény megnő háromszor ilyen nehézre is
• robosztus teste van, rövid orral, magas háttal, sarló alakú mellúszókkal, asszimetrikus farokúszóval
• a tigirshez hasonlóan ő is szeret a zavaros vízben vadászni
• a bikacápák túlélnek az édesvízben is, képesek a szervezetük sókiválasztását a víz sótartalmához igazítani, így simán felúsznak a folyótorkolatokban vadászni. Bikacápát regisztráltak már a torkolattól 3000 km-re az Amazonasban, Illinois államban a Mississippiben, de felmászkálnak fürdőzőt harapni Indiában a Gangeszbe is.
• ő sem válogatós: halakat, lábasfejűeket ugyanúgy megeszik, mint más kisebb cápákat, sőt akár kajmánokat is
• elevenszülő és egyben kannibál is, azaz a nagyok simán rájárnak a kicsikre, ha azok nem vigyáznak
• háromszög alakú, hosszúkás fogai vannak
• a Spielberges cápafilm alapjául szolgáló Peter Benchley novella egy New Jersey partjainál 1916-ban történt bikacápás támadásnak köszönhető, nem pedig szegény nagy fehérnek
• a nagy fehér és a tigris is nekimegy a bikacápának, de mivel felbóklászik a folyótorkolatokba, ott a nagy krokodilok is kajának nézik néha

Itt elvágom mára a cápás mesét. A végén még megtanulhatsz aranyos cápát rajzolni: Forrás: http://www.andertoons.com]]>