Szomorkodunk Gyerekkoromban kaptam a szüleimtől egy tengeri állatokkal foglalkozó könyvet. Jékely Endre fordította, “A vizek óriásai” lett a magyar címe és egy elbeszéléses katalógus volt mindazokról az élőlényekről, akik a bolygó vizeiben élnek és potenciális ellenfelei lehetnek az embernek. A vizek óriásait számtalanszor olvastam, nagyon érdekelt a dolog. Gyerekként leginkább az maradt meg bennem, hogy a könyvben szereplő élőlények mind az emberre kifejezetten veszélyes állatok és óvakodni kell tőlük. Sok évvel később aztán búvár lett belőlem és így a könyvben emlegetett állatok jó része is sokkal “kézzelfoghatóbb” távolságba került. A legjobban a lábasfejűek nyűgöznek le, ma azonban inkább a félelmesztős™ cápákról lesz szó. Az emberek túlnyomó többsége nagyon keveset tud a cápákról és a tudása java részét a rohadék Cápa film adja, amit az a Steven Spielberg rendezett, aki egy Harmadik típusú találkozást tudott adni a világnak. Az 1975-ös cápamozi többet ártott szerencsétlen állatok megítélésének, mint bármilyen más média. Forrás: http://charneco.deviantart.com A Földön pár évtizede még közel 400 féle cápafaj élt. Pár tíz év alatt az ember ebből cirka 30 fajt kiirtott. A pusztítás oka persze messze nem a csúcsragadozóktól való páni félelemben keresendő, hanem sokkal inkább abban, hogy az ázsiai ember azt hiszi, hogy a cápák uszonyából főzött leves (amiben az egészségügyi határértéknél negyvenkétszer több a higany) majd megvédi őt a daganatos betegségek kialakulásától, és ami talán sokkal fontosabb neki: hogy majd a sok megevett cápától jól megnő a pöcse 🙂 A cápauszony leves sűrű és állítólag nem túl jó / semleges ízű (sosem kóstoltam). A rákbetegséges hiedelem abból ered, hogy a cápáknál nincs daganatos megbetegedés. A pöcsnövesztő képesség babonának őszintén szólva nem jártam utána 🙂 Az egységsugarú felhasználó a cápától való páni félelmében hajlamos arra, hogy fejben jóváhagyja a cápairtást. Pedig ha tudná, hogy mi megy! A bolygón egy évben átlagosan 100 ember elleni cápatámadást regisztrálnak, amiből ~10 a halálos kimenetelű (ezek a regisztrált támadások, ettől nyilván lehet több, de nagyságrendi mintának tökéletes a szám). 1580-2014 között kb. 2300 cápatámadást regisztráltak. A támadások jó részében a cápa fókának nézi az embert (=a szörfös hasonlít rá leginkább alulról). Forrás: http://www.upworthy.com Ezzel szemben az ember évi 80-100 millió cápát irt ki az uszonyáért. Ez másodpercenként kb. 3 cápa. Forrás: http://www.harighotra.co.uk Forrás: http://vouloirtoujourstoutsavoir.blogspot.com.au Egy adag cápauszony levesért akár 100 USD-nyi pénzt is elkér egy étterem, így ennek megfelelően gigabusiness cápauszonyt eladni. Mivel a cápákból csak az uszony termeli a pénzt, az irtásuk is ehhez igazodott: mérettől és fajtól függetlenül, válogatás nélkül halásszák le őket hosszú hálókkal, a halászhajón lecsapják az uszonyaikat, majd a megcsonkított állatokat gyakran még élve dobálják vissza a tengerbe. A csontosodott kopoltyújú cápafajoknak állandóan úszniuk kell ahhoz, hogy túléljenek (=az úszással áramoltatják át a vizet a kopoltyúkon), így ők gyakorlatilag megfulladnak. Mutatom:
Mondok magának egy érdekes adatot
- ~400 millió éve léteznek cápák (korábban jelentek meg a bolygón, mint a fák)
- porcoshalak: nincs bennük csont, csak az orrunkban levő porchoz hasonló struktúrájú anyag, illetve elmeszesedett állkapocs
- a fogaik megkeményedett bőrképletek, melyekből egyszerre mindig több sornyi van a szájukban. Ha egy fog sérül és kitörik, a hátrább levő előretolódik. Egy cápa élete során átlag 30000 fogat használ el.
- van sós és édesvízi cápa is, plusz a nagyon ügyes sósvízi bikacápa képes édesvízben is élni, ha ahhoz van kedve
- több, mint 200 fajuk van a veszélyeztetett állatokat nyilvántartó vörös listán
- a cápabőr a fejtől a farok felé simítva sima bársonyos, míg fordítva olyan, mint a smirgli. A cápák spéci, 3 oldalt cakkos éles mikropikkelyei tovább csökkentik a turbulenciát az amúgy is áramvonalas testükön.
- itt nézegetheted, hogy az eddig megjelölt cápák épp merre járnak
- a legnagyobb cápa az érdescápa, amely akár 14 méter körülire is megnő – ő speciel planktonevő, a kutyának nem árt (csak a planktonoknak, de ezt épp az előbb mondtam)
- a cápák általában lassan, kevés energiát pazarolva úszkálnak, ez azonban támadáskor radikálisan megváltozik. A ragadozó cápafélék közül a leggyorsabb cápa a röviduszonyú mako, aki akár 50 km/h sebességgel is képes úszni, ám tömeg/sebesség arányban a brutális méretű nagy fehér a bajnok, aki 40 km/h-val csapódik neki támadáskor a fókaebédnek:
- a támadások egy része úgy néz ki, hogy a mélyebben úszó cápa észreveszi a felszínen úszó prédát, bekapcsolja a turbót és lentről izomból nekiront. Vannak kutatások, amelyek alapján azt gondolják, hogy az ember ellen irányuló, nem provokált cápatámadások jó része annak köszönhető, hogy az állat fókának vagy teknősnek nézi a felszínen úszó embert, vagy a deszkán evező szörföst. Nem mindenki ért ezzel egyet, ezért nézd meg magad, mit lát a cápa alulról és dönts:
- az ilyen alulról induló támadásoknál pár cápafaj elég nagyot ugrik ki a vízből:
A rettegett hármas-négyes-ötös-hatos, ki hogy szereti
Búvárként azt tanulod, hogy 4-5-6 emberre potenciálisan veszélyes cápa jöhet szembe a vizekben: nagy fehér, tigis, bika, makó, óceáni fehérfoltú, nagy pöröly. Én ezek közül csak az óceáni fehérfoltút láttam pár éve a déli Brothers szigetnél, amikor az egy, a merülése végénél 10 méteren lebegő dekózó búvárt kerülgetett. Ijesztő volt, de a két búvár tudta a dolgát (=alapszabály, hogy mindig párban merülünk és a dekompressziós megállót kivárni kénytelen társat sem hagyjuk egyedül a vízben). Ilyenkor egymásnak támasztjuk a hátunkat és mindig szembe fordulunk az állattal, ha ő fordul, mi is fordulunk, a szemkontaktus kötelező. A dekózó búvároknak a hirtelen jött kíváncsi látogató miatti ijedtségen túl semmi baja nem lett. Tanuljunk egy kicsit ezekről a csodálatos állatokról! Forrás: http://philiaa.tumblr.comA nagy fehér cápa
Forrás: http://arabellacountryestate.co.za- a nagy fehér a heringcápák rendjébe tartozik
- ő a legnagyobb ragadozó hal a Földön: ~1 méteresnek születnek, a hímek 3-4, míg a nőstények 4-5 méteresre nőnek, kifejletten 500-1000 kg tömegűek
- akár 70 évig is élhetnének, ha a mohó ember nem vadászná le őket sokkal előbb. A hímek 26, a nőstények 33 évesen válnak ivarétetté.
- az orkák az egyetlen potenciális ellenfeleik a vízben
- javarészt tengeri emlősöket (fókákat) esznek, de a halakat vagy a vízimadarakat ugyanúgy megkajálják
- a fejükön Lorenzini ampullák találhatók, amikkel képesek a mozgó élőlények által kibocsájtott elektomágneses rezgéseket észlelni. A nagy fehér egy milliomod voltnyi feszültségváltozást képes ezzel a szervvel érzékelni. A szerv annyira érzékeny, hogy az állat “hallja” a mozdulatlan zsákmányállat szívverését.
- támadáskor rácsukják a pislogóhártyát a szemükre és a spéci Lorenzini lokátorok segítik őket a pontos célzásban.
- a mai napig semmit nem tudunk a szaporodásáról. Korábban területvédő állatnak gondolták, ám amióta jeladókat szerelnek rájuk tudjuk, hogy nem egy állat úszik el Dél-Afrikából Ausztráliába és vissza.
- úszóhólyagjuk nincs, helyette a májban tárolt zsír szabályozza az állat lebegőképességét
- a májban tárolt zsírból tartják fent magukat vándorlás közben, amikor a nyílt vízen nem találnak táplálékot
- a májuk a testtömegük kb. negyedét teszi ki
- a fejüket a víz fölé tolva sokszor kikukucskálnak a vízből – még nem tudjuk, hogy körbenéznek, vagy csak “kiszagolnak” a felszínen
- sokszor olyan dolgokat is megeszik, amit aztán nem képes megemészteni – ilyenkor jön neki nagyon jól az a képessége, hogy a teljes gyomrát ki tudja fordítani a vízbe, majd sérülés nélkül visszanyelni
- az állkapcsa úgy működik, mintha egy medvecsapdát kereszteztek volna egy fűrészgéppel: harapáskor az orrhegyét felemeli, a fogsora előbújik a szájából, összezárja, majd jobbra-balra rángatva fűrészel vele.
- szabályos háromszög alakú, fűrészes foga van
A tigriscápa
Forrás: http://www.nationalgeographic.com- a tigriscápa kékcápafélék családjába tartozik
- a kifejlett példányok 3-4 méteresek, 300-600 kg tömegűek, náluk is a nőstények nőnek nagyobbra
- a tigris nevet a testén levő sötét csíkozásról kapta, ami remek álcát jelent neki, amikor a fóka fentről nézi ő meg a mélyben krúzol. A foltok lassan elhalványodnak, ahogy öregszik az állat.
- nem nagyon válogat: rákoktól a delfineken át a kisebb cápákig bárminek nekimegy:
- szeret meleg, sekély vízben vadászni, a felnőtt tigriscápa simán bevisz magával akár egy lovat ebédre
- a nagy fehérhez hasonlóan neki is csak a kardszárnyú delfin az egyetlen természetes ellensége
- hegyes, ék alakú feje van, kígyózó mozdulatokkal úszik és elképesztően gyorsan fordul 180 fokot
- ugyanúgy az orra körül vannak a Lorenzini ampullái, mint a nagy fehérnek, de nála még rásegít az oldalvonala, amivel az apró víznyomás-változásokat képes érzékelni
- a szemében van a kutyák és a cicák szeméhez hasonlóan egy spéci fényvisszaverő réteg, a tapetum lucidum, aminek segítségével a szemébe érkező fényt kétszer tudja felhasználni, azaz ettől éjszaka kétszer jobban lát.
- jellegzetesen görbülő, fűrészes fogai vannak
- a nagy fehérhez hasonlóan ő is ál-elevenszülő, ami annyit jelent, hogy a kicsik a tojásból még anyuban kikelnek, aztán gyors megkajálják a gyengébbeket
- harapáskor sosem fordul oldalra, ezért a tigrises merülésekhez a búvároknak egy méteres rudat adnak, amit hosszában kell a cápa elé tartani, ha úgy látod, hogy épp érted indult ebédelni a drága. Ezen felül tigrises merülésnél csurom feketébe kell öltözni és meleg víz ide vagy oda, kötelező a csukja és a kesztyű is, hogy minél kevesebb látszon ki belőled (=minden világosabb foltot kajának nézhet):
A bikacápa
Forrás: http://www.phantomdivers.com- a bikacápa is kékcápaféle, csakúgy, mint a tigris
- 1.5-3 méteresek, a hím 100 kg alatti, de a nőstény megnő háromszor ilyen nehézre is
- robosztus teste van, rövid orral, magas háttal, sarló alakú mellúszókkal, asszimetrikus farokúszóval
- a tigirshez hasonlóan ő is szeret a zavaros vízben vadászni
- a bikacápák túlélnek az édesvízben is, képesek a szervezetük sókiválasztását a víz sótartalmához igazítani, így simán felúsznak a folyótorkolatokban vadászni. Bikacápát regisztráltak már a torkolattól 3000 km-re az Amazonasban, Illinois államban a Mississippiben, de felmászkálnak fürdőzőt harapni Indiában a Gangeszbe is.
- ő sem válogatós: halakat, lábasfejűeket ugyanúgy megeszik, mint más kisebb cápákat, sőt akár kajmánokat is
- elevenszülő és egyben kannibál is, azaz a nagyok simán rájárnak a kicsikre, ha azok nem vigyáznak
- háromszög alakú, hosszúkás fogai vannak
- a Spielberges cápafilm alapjául szolgáló Peter Benchley novella egy New Jersey partjainál 1916-ban történt bikacápás támadásnak köszönhető, nem pedig szegény nagy fehérnek
- a nagy fehér és a tigris is nekimegy a bikacápának, de mivel felbóklászik a folyótorkolatokba, ott a nagy krokodilok is kajának nézik néha
Klassz cikk! Még én is sok újat olvastam benne.
A Jékely-könyv az ++, mert már a fiam is olvassa… Persze, nem az én egykori példányomat…
A rajz meg priceless!
U.i.: megvan az otthoni internet?
Ha magas lesz a tetszési index, akkor megcsinálom majd a következőt pár másik érdekes cápafajjal.
Otthoni net még semmi, december elején költözünk, akkor talán lesz valami ASDL2 (nem hiszed el, de már az hihetetlen extra, hogy ne legyen havi data limit a csomagon).
<3
Méghogy a cápa nem rákos?
daganatos-capa httpavilagtitkai.comarticlesviewdaganatok-burjanzanak-a-tengeri-elolenyekben-igy-kerulnek-a-konzervbe