AussieLand: megyünk és eszünk

Közlekedés Már lassan egy hónapja vezetek itt, teljesen jól megszoktam a szűkebb sávokat, az abban ezerrel csörtető gigakamionokat és azt is, hogy a jobb oldali bajuszkapcsolóval indexelek (azért egy hirtelen meginduló esőnél még előbb nyúl jobbra a kezem az ablaktörlőért, mint balra). Még a bérelt autót használjuk, ami nem egy kifejezett Speedy Gonzales, de ettől függetlenül is nagyon hamar beáll az ember agya arra, hogy itt járművel nem rohanunk sehova, akkor sem, ha késésben vagyunk. Ausztráliában 60 km/h a sebességkorlátozás belterületen, 100 km/h külterületen. Ezen felül autópályán 110 km/h a maximum, illetve sok helyen az előbbi határok alá korlátozzák a maximális megengedett sebességet – ilyen pl. az iskolák közelében az az időkorlátos szabályozás, ami délelőtti és a délutáni órákban (=amikor a gyerekek kiszaladhatnak eléd a sulinál) 40 km/h-ra veszi vissza a maximumot. A sebességkorlátozás betartását minden elképzelhető formában ellenőrzik:

  • lebetonozott kamerák mérik a pillanatnyi sebességed
  • a rendőrség álló helyzetből lézeres mérőpisztolyokkal és mozgó rendőrautóból ellenőriz
  • helikopterről ugyanígy mérnek
  • bizonyos útszakaszok elején és végén telepített kamerák leolvassák a rendszámod és az eltelt idő alapján kiszámolják az átlagsebességed és megy is a csekk, ha túllépted a maximumot
A pénzbüntetésen túl 12 pontos pontrendszer igyekszik elijeszteni a száguldozástól. A 10 km/h-nál kisebb sebességtúllépésért 114 AUD és egy pont levonásával lakolsz, de 45 km/h-s túllépésért már 2350 AUD pénzzel és 6 ponttal fizetsz (btw itt 108 AUD az is, ha bicajjal vagy és úgy lő le a traffipax). Ennél fogva aztán az ember nem tapossa a gázt és nem lepődik meg azon sem, hogy a navigáció másfélszer annyi perc hosszúnak mondja a tervezett utat, mint ahány km. Még csak javarészt Sydneyben és Campbelltownban közlekedtünk többet, de mintha egyik városban sem találták volna fel a zöldhullámot: a lámpák egymásról látszólag semmit nem tudva, ész nélkül állítanak meg, ha kell, ha nem.
Autópályák
Van fizetős és ingyenes szakasz is, ebben az államban sehol nem tudsz készpénzzel pályahasználatot venni, csak online fizetés van. A dolog úgy működik, hogy vagy időkorlátos használatot vásárolsz (ez a “pass”), vagy beruházol egy e-tag-re, ami egy olyan kütyü, amit a pályahasználatot ellenőrző hardverek olvasnak, amint áthaladsz alattuk. A pass 30 napra váltható, megválthatod indulás előtt is VAGY legkésőbb 3 nappal azután, hogy használtad az utat (hiszen ha mondjuk véletlenül rámentél egy fizetős szakaszra, attól még nem vagy feltétlenül egy aljas potyázó gazember, ugye “kedves” Nemzeti Útdijfizetési Szolgáltató ZRt.?!). Az e-tag egy kis elemes kütyü, amit a szélvédődre kell biggyeszteni. Ez lényegében úgy működik, mint egy feltöltős mobil: te tolod nekik a pénzt előre, ők meg vonogatják, ahogy használod a fizetős útjaikat. Mivel elektronikusan fizetsz érte, ők automatikusan elvisznek egy újabb adag zsetont, ha elfogyna az e-tagedről – persze csak akkor, ha hagyod nekik. Ha nem hagyod, akkor az e-tag másképpen csippan, amikor érzi, hogy kevés már a credited. Na de már egy csomót írtam és még egyszer sem szerepelt az, hogy “döbbenet”, szóval: valamelyik előző választáson NSW államban valamelyik párt beígérte, hogy eltörlik az autópályadíjakat. Ezt azonban valami technikai glitch miatt nem lehetett egy az egyben kivitelezni, de ígéret szép szó alapon azért a következőt tették:
  • ha NSW államban laksz
  • és magánszemély vagy
  • és e-tag-gel fizetsz a pályahasználatért
akkor negyedévente egy online form kitöltésével visszaigényelheted a pénzt, amit elautópályáztál. Annyi száraz szöveget írtam kép nélkül, hogy már alig van, aki tovább olvasna, úgyhogy beszéljünk inkább mondjuk a BBQ-ról.

Kaja

Mielőtt kijöttünk, ment az agyalás, hogy tudunk-e még hozatni Bezdanból egy pörgetős birkasütőt. Ez egy rém egyszerű szerkezet, a délszlávok ezen sütik a jagteninjat: egy hosszú rudat forgat egy ablaktörlő motorből és két fogaskerékből gyártott mechanika, a tápot meg egy sima autós akksiról kapja. Végül a birkapörgető otthon maradt (bogrács azért van a konténerben :)), de nincs nagy baj: bbq-heston-blumenthal A Heston Blumenthallal fémjelzett everdure brand persze mocsok drága, de 300 AUD magasságában már tisztességes roastereket kapni: spit-roaster Emellett általánosságban elmondható, hogy amelyik üzlet itt BBQ eszközt árul, az nem aprózza el – ezt a képet pl. egy bútorbolt konyha részlegén lőttem itt szemközt: bbq-misc-devices Alapanyag is van bőven – marhából és birkából elképesztő a kínálat. Egy kis birkahúst már sütöttem a minimálkonyhában, teljesen rendben volt: 1st-au-lamb-chop Ma egy darab marha kerül sorra, ha Erának is lesz hozzá kedve. Ami egyelőre nagy kérdőjel, az a kefír – tejföl – sajt háromszög. Kefírt megérkezéskor találtunk valahol egy üveggel, azt meg is ittuk azonnal, de azóta nem tudom megmondani, hol vettük, ugyanis sehol nincsen. Az egyetlen savanyú iható tejtermékük a buttermilk, amit viszont még nem teszteltünk. Még a tejföl is bujkál előlem, illetve az eddig megkóstolt sajtok is elég messze vannak az európaiaktól, de lehet, hogy csak ki kell ismerni a kínálatot, meglátjuk.

Egyebek

  • Igen, a víz fordítva kanyarodik be a lefolyóba, mint otthon 🙂
  • A bankok mindegyike kínál cardless cash szolgáltatást, ami azt jelenti, hogy ha egyszer regisztrálod a mobilod a bank mobil alkalmazásában és kéred ezt a szolgáltatást, akkor onnantól a mobiloddal is tudsz a bank ATM-jeiből pénzt felvenni anélkül, hogy a bankkártyád ott lenne.
  • Először csak a lakóövezetek tűntek extra rendezettnek, de mostanra már tudatosult, hogy a nagy “rend” érzés kiváltója inkább az, hogy belterületen mindenhol redszeresen rövidre nyírják a füvet. Nos, ennek az az egyszerű oka, hogy a kígyók csak a gazos területben szeretnek bóklászni 🙂
  • Az 40+ éve edzett enyhe OCD-s agyam rohadt nehezen akar átállni arra, hogy itt minden billenő villanykapcsoló fordítva van bekötve, azaz a kikapcsolt állása az, amikor a felső fele van benyomva.
  • A múltkori autóvásárlós sztorinál elfelejtettem elmesélni, hogy a kereskedő minden standard szervizt 190 AUD-ért végez el.
  • Tibitől tudom, hogy az itteni Burger Kinget Hungry Jack’s-nek hívják.
  • Erának Krakkóban 4 éven át vadásztam hiába, itt meg ekkorára nő a strelícia: big-strelicia
  • Minden délután ezt hallom mindenhonnan (délelőtt más a helyzet, bár ma épp csend van): Aussie birdz
Nemsokára jövök megint, stay tuned!]]>

1 thought on “AussieLand: megyünk és eszünk

  1. Jack

    “Az 40+ éve edzett enyhe OCD-s agyam rohadt nehezen akar átállni arra, hogy itt minden billenő villanykapcsoló fordítva van bekötve, azaz a kikapcsolt állása az, amikor a felső fele van benyomva.”
    Vagy csak az aram is forditva folyik ott, mint a viz a lefolyoba. 😀

    Reply

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *