Kép forrása: Jeremy Banx
Mindez nem kis feladat és nem fog menni egyik pillanatról a másikra, de nem is ez a cél. A teljes folyamatot maximálisan ledokumentáljuk, egészen a beszerzési forrás(ok)ig és minden egyes fázis anyagköltségéig. A munka végeztével létrejön egy olyan printer építési leírása, amit én készítek saját magamnak, ezért bátran ajánlok bárki másnak is. Ha pedig ahhoz támad kedved, hogy csinálj egyet, könnyen meg tudod tenni, hisz nem kismillió helyről kell majd összekaparni a szükséges komponensek beszerzési forrását, mivel minden infot összegyűjtünk itt a posztokban.
Summa summarum: stay tuned, jövőre építünk!]]>
Jól hangzik!
Szuper!
Kíváncsi vagyok. Ha szíjhajtás mellett döntesz, akkor is javaslom, hogy a lineáris olvasást használd a fej pozícionáláshoz, mert a forgó mozgást nehezebb lesz feldolgozni. Már szuper lineáris (optikai) skálákat lehet kapni, amit a kódba simán beleteszel hókuszpókusz nélkül. Végállásnak (ha elkerülhetetlen), akkor tegyél induktív szenzort, mielőtt a Hall-szenzorba beleszerelmesedsz. Az felelslegesen bonyolult megoldás erre a célra, cask akkor érdemes használni, ha pozícionálsz is a jelei alapján. Így is szívni fogsz a slipppel, minek fokozni a nehézségeket! 🙂
Bárcsak azt mondhatnám, hogy segítek a projektben. De még csak néhány hete kaptam meg FABTotum-omat. Azért ha a használata közben támad néhány ötletem, elküldöm majd hasznosítási javaslatként.
Közben rájöttem, hogy a skálára vezérlés esetén nem nagyon lesz szükséged, csak ha szabályozni akarsz. Vagy?
A fejet jó lenne modulárisra csinálni, hogy csokinyomtatót (grillázsnyomtató) is tudjál készíteni
Nemsokára indulunk, majd meglátod!-) Igyekszem mindent cserélhetőre tervezni, de spec. csokinyomtatás eddig nem volt tervben 🙂
Nézz rá a liquidyn.com-ra inspirációért!
Ger: megnéztem, de szerintem első körben marad a szíjhajtás GT2 alapon.
Pingback: 3D nyomtatás: CL3D – kezdjünk el fejben építeni | eFi.blog