Preface: a fotókat eFi búvár barátai követték el, amelyek közléséért ezúton küldenék nekik később élesre váltható, ám jelenleg még virtuális seritalt. Feleim, “Elhúzok egy hétre víz alá” – mindig ezt mondom, ha merülni megyek. Több kolegám szokott rácsodálkozni erre – ott csillog a szemükben a “de mi abban a jó?” kérdés, amit csak ritkán fogalmaznak meg. Ezért gondoltam arra, hogy mielőtt elmegyek, hat példán keresztül megmutatom, nekem mi ebben a jó – íme:
1. Relax
Amint a hajó kiér a nyílt vízre, a térerőnek annyi, garantáltan nem jönnek a support request hívások. A legfontosabb “dolgod” az, hogy csendben nézz, megfigyeld a víz alatti világot.
2. Más a fény
A vízalatti világban teljesen mások a fények. A felszín hullámzása a széltől függő intenzitással lengeti a Nap fénykardjait a mélykék felé. Ez valami olyan csoda, amit minden fotósnak látnia kellene élőben.
A víztömeg fokozatosan nyeli el a különböző hullámhosszú fényt – ~10 métertől nincs vörös, ~30-tól sárga sem, ~50-től minden kék. Van valami nyugtató az egyre kékülő mélyben.
3. A csend
Amint a füled is a vízbe ér, megszűnik a külső zajok nagy része és csak a kék marad, a fények, és benne a csend. Az egyetlen maradandó hangélményed a saját és társaid légzésének morgósan buborékoló zaja, mely merülésről merülésre szép lassan sztereotíp reflexszé alakul és azonnal kiváltja belőled a lassabb légzés – lassabb mozgás, nyugodt szemlélés viselkedésmintát, amint meghallod. Ez kell a búvárembernek, én mondom.
4. Zegzugok
A kíváncsi búvár mindenhova bekukkant a víz alatt. Na jó, kezdetben még nem, mert visszatartja a default félsz az ismeretlentől, de ahogy nő a gyakorlata, ez egyre inkább felszínre tör benne. Aki nem fél az üregektől, az előbb-utóbb bujkálós-merülés fanatikus lesz, legyen szó akár sziklaüreges merülőhelyről, akár egy belül is bejárható roncsról – mindegy, csak bujkálni lehessen egy kicsit.
Az én személyes kedvencem bujkálós merülés témában a Claudia reef – megnézed a tavaly ősszel készült klipet és megérzed, hogy milyen:
Egypt 2009/11 – Claudia from Gabor Penoff on Vimeo.
5. Nyugalom
Szinte teljesen mindegy, hogy a hajnalban felkelni készülő napot nézed, a víz fodrát bámulod, vagy a naplementében figyeled a hazainduló halászokat – az egész túrát átjárja egy máshol általam nem tapasztalt nyugalom. Testestől-lelkestől valóban pihensz: szabadnak érzed magad, friss levegőn vagy, a családod / barátaid között.
6. Fun faktor
Végül, de nem utolsó sorban a dilis búvárok sok olyan dologra képesek a víz alatt, amit nem kifejezetten a tanfolyamon oktatnak nekik. Az utolsó búcsúzós merülés még csak rátesz az egész túrára egy lapáttal.
Summa summarum, megyek, kipihenem az eddigi 2010-et egy kicsit, aztán jövök vissza friss élményekkel megpakolva. Stay tuned! ]]>
Találó írás, nagyon jól visszaadja a dolog hangulatát. Várunk vissza teli memóriakártyákkal!
Mi is most megyünk, igaz, nem pont búvárkodni, hanem “csak” nyaralni, családostól, de azért egy kis snorkelling még ebbe is belefér… 🙂
(most vettem magamnak egy look2-es szemüveget, kíváncsi vagyok, milyen lesz… 🙂
Galgogergo: a Technisub Look sok búvár szerint a világ legjobb maszkja. Nekem is az van tartalékként a jacketzsebben.
Már megint csak sóhajtozom 🙂
+1 dolog amit én mindig megéltem (amit talán mindabból adódik amit te megírtál): Egy dimenzió váltás illetve ugrás a térben és időben minden egyes merülés. Lehet, hogy hülyén hangzik de én mindig úgy éreztem, hogy magába ölel a végtelen és ettől mindig valami mély nyugalom és boldogság szállt meg. (és nem a nitrogén narkózistól 🙂 )
Jó merülést!
A buvarkodas a legkozelebbi dolog az ursetahoz.
Ha eljutok odaig, leteszem a vizsgat es beallok a kvazi-urhajosok soraba en is.
Az en toplistam, hogy miert lehet jo a buvarkodas:
Sulytalansag erzes
breathing apparatus hangok
nem termeszetes kozegben lebegni
Ha annyira jó, akkor miért csak tartalékban van? 😀
(egyébként akkor mi a “rendes” szemüveged?)
Takoca: dettó!
trn: a súlytalanság a legnagyobb titok és az valóban kimaradt. Cserébe az augusztusi bulira ígérem lesz tele palack bôven 🙂
Galgogergo: mert már nagyon meg van kopva és amikor ugradáltam, akkor pont egy Cressi Big Eyes jött szembe, ami szintén jó kis maszk.
Ja, nekünk is van egy Cressi. Kb 6-8 éve vettük, meg van sárgulva, és a műanyag kerete el van törve, de még mindig az a legjobb maszkunk az összes közül… 🙂
Nagyon jo pihenest kivanok Gabor! Aztan ne feledd, 35 f1.4 is the name of the game!
Zsolti, azért a holnapi videóból majd meglátod, hogy egy 70-200 f4 IS még minimum elfért volna 😉