Az eredeti HOWTO: Egy és negyed kiló almát megpucolsz, lereszelsz. Fél liter vízzel és 20 deka cukorral puhára főzöd. 3 deci vízzel kikeversz 3 csomag főzős vaníliapudingot, majd hozzákevered az almához és addig főzöd őket együtt, amíg sűrű masszát nem kapsz (akkor jó, ha már úgy puttyog, mint a sártavak Rotoruán :)). Egy méretes tepsi (Szilvi szerint a mennyiség egy 23×28-as tepsit ad ki, de mi több anyaggal csináltuk, így nem tudom igazolni) aljára szögletes háztartási kekszből raksz ki egy sort, erre ráöntöd az almaszószt, a tetejére még egy sor kekszet nyomkodsz, majd az egészet leöntöd egy kis gőzön felolvasztott tortabevonó csokival. Kész is vagyunk. A tuning: Era fahéjas cukrot és némi rumot is borított az almához, illetve tett bele egy adag meggyet, hadd legyenek savanykás meglepetések a hatalmas, zselésre dermedt almakrémben. A tortabevonóba kevertünk egy kis tejet, hogy krémesebb állagú csoki legyen a süti tetején. Az egész project legnehezebb része a várakozás: a sütinek egyrészt teljesen ki kell hűlnie ahhoz, hogy összeálljon, másrészt a keksznek nem árt, ha legalább egy napot érik az egész. Ezt kibírni kín-szenvedés, tekintettel a süti igen korrekt krém-tészta arányára. ]]>