Preface: a postban a linkekre klikkelve esetenként véres ujjak láthatóak, illetve a szöveg sem mindenkivel kompatibilis – ha nem bírod az ilyet, akkor ne menj tovább, mert ez nem a te olvasnivalód.
Prequel
2012. május 17-e egy szép napfényes délutánnak ígérkezett. A csütörtökönként szokásos vacsoratársaságot vártam estére – szarvassült készült nekik ipari méretű hússzeletekből. Kicsivel azelőtt, hogy az előkészítésnek nekiláttam volna, egy ügyfél telefonált. Beszélgetés közben szólt, hogy pár perc türelmet kér, mindjárt visszahív. Ezzel a lendülettel kivittem a telefont a konyhába és letettem bal oldalt magam mögé a pultra – na ilyet soha ne csinálj!A baj
Mivel pár perc elteltével sem jött visszahívás, nekiláttam előkészíteni a kaját: kivettem a répákat a speizból, megmostam az újhagymát és egy jóféle kovácsolt szakácskéssel elkezdtem nagy lendülettel felaprítani – ekkor csörrent meg újra a mobil. A hagymát tovább vágva hátranéztem a bal vállam felett a telefonra. Ez pont elég volt ahhoz, hogy a kés egy fél centivel odébb húzva két korrekt darabot vigyen el a bal kéz hüvelyk- és mutatóujjából. A fájdalom jött azonnal, a vér nem – valószínűleg a sokk tartotta vissza a vérzést addig, amíg egy hercig kis fotó nem készült a “performanszról”, illetve amíg be nem rohantam a fürdőszobába kötszerért. Cirka 15-20 perc melóval sikerült némi Leukoplast segítségével olyan szorítókötést alkotni, ami elállította a vérzést – kapott még gézt és egy gumikesztyűt a két ujj, aztán mentem vissza a konyhába befejezni a melót, hiszen egyrészt még nem volt kész a hagyma, másrészt a répapucolást még el se kezdtem 😉 Miután összeállt a sütnivaló egy tepsiben, betoltam a 4 óra meleget igénylő cuccot a sütőbe, majd beültem a kocsiba és elmentem a legközelebbi gyógyszertárba Betadinért, némi kötszerért és segítségért, mivel egyedül szinte kizártnak tartottam, hogy még egyszer újrakötöm a két ujjat. Eddigre persze úgy éreztem, hogy az átlagnál harcosabban dobogó szívem a két ujjam végébe költözött.Magyarország, én így szeretlek (not)
A gyógyszertárban azzal fogadtak, hogy semmi kötszerük nincs, mert a múltkori eü. doboz hiszti lenullázta a készleteiket és azóta sem volt még proper reload, továbbá eszük ágában nincsen a kezem újrakötözni, adnak stikában ingyen lejárt kötszert meg Betadint és takarodjak el a kórházba, mert ez különben sem játék. A kórház traumatológusa indulásnak kiosztott pár bazmeget, miszerint az ilyen sebre tilos a szorítókötés, csak nyomókötni szabad. Naja, persze, egy kézzel majd nyomókötök nekik. Elláttak, tetanusz nem kell, 3 nap múlva átkötik. Összesen 4 alkalommal kötözték újra, illetve én a köztes napokon minden reggel megcsináltam saját magam is a kötözést, mondván, hogy az nem árthat. A traumás orvosok egy kivételével mind úgy indítottak, hogy letépték a kötést a sebről, amibe az az előző nap beleszáradt, így teremtve számomra 3-4 naponta beszarásközeli élményt. Első alkalommal még megkérdeztem, hogy mit szólnának, ha felvágnánk a kötést tépés előtt egy ollóval, de miután azt a választ kaptam, hogy “nincs nekünk időnk ilyesmire”, nem firtattam a dolgot tovább, mivel nekem meg ~22 éves korom óta minden hónapban volt eddig “időm” TB-t fizetni, amiből lényegében őket alkalmazza az apparát.Gyógyuling
Eddig a baleset nem túl izgi logja. Ami sokkal érdekesebb, az maga a folyamat, ahogyan az egész sebgyógyulás zajlott. Ideteszek öt dokumentált fázist:- 2012. május 17. – a dokik szerint is szép vágás
- 2012. május 21. – 4 napos élő seb
- 2012. május 29. – múlik
- 2012. május 30. – lüktet
- 2012. június 21. – már majdnem használható
After Effects
Első látásra az embernek fogalma nincs, mi lehet bonyolultabb, ha nincs meg a sutább kéz első két ujjának vége. Mondom:- Próbálj meg zoknit húzni egy kézzel.
- Mosd meg a jobb hónaljad jobb kézzel a zuhany alatt (nb., a sebeket két hétig nem érheti víz).
- Gombolj be egykézzel zippzár helyett gombolós nadrágot.
- Tisztísd meg a bal füled.
- Borotválkozz pengével.
- Moss hajat egy kézzel.
- Mosd meg a bal arcod.
- Tekerd le a fogkrémes tubus kupakját egy kézzel.
- Egyél valahogyan, vagy ha valahogyan már megy, akkor _szépen_ késsel-villával.
- Válts taskot (⌘Tab)
Igaz a poszt nem szalamiszeletelos, de azert igy utolag talan vicces:
Pasi bemegy a dokihoz:
– Doktor ur, egy ABC-ben dolgozom es ellenallhatatlan vagyat erzek, hogy belerakjam a farkam a szalamiszeletelobe.
– Itt van ez a piros tabletta, napi egyet vegyen be. Ha nem mulik el, jojjon vissza eg het mulva – mondja a doki.
Pasi egy het mulva jon vissza:
– Doktor ur, meg mindig ellenallhatatlan vagyat erzek, hogy belerakjam a farkam a szalamiszeletelobe.
– Itt van ez a sarga tabletta, napi egyet vegyen be – mondja a doki.
Pasi egy het mulva megint jon vissza:
– Doktor ur, meg mindig ellenallhatatlan vagyat erzek, hogy belerakjam a farkam a szalamiszeletelobe.
– Itt van ez a zold tabletta, napi egyet vegyen be.
Pasi egy het mulva ujra megjelenik.
– Doktor ur, nem birtam tovabb, beleraktam a farkam a szalamiszeletelobe.
– Uristen es mi tortent?
– Mindkettonket kirugtak.
Az eset egyik fő tanulsága: hegyes, éles, pörgő-forgó-mozgó tárggyal a kezünkben nem nagyon multitaskolunk.
Hú bazzzzdmeg, de kár volt rákattintanom a fotót tartalmazó linkre, ááá :SSS
Üdv, a világomban 🙂 Én évtizedek óta egy kézzel csinálok mindent, ugyanis amikor még a szocializmusban volt szerencsém születni, a családom rendszerellenes volt (kisiparosok), és nem törődtek az orvosok emiatt velem, így 100%-ban a hibájuk miatt lebénult az egyik karom.
Úgyhogy ne nyavalyogj… Mindent meg lehet mosni, fel lehet húzni, és akár egyetlen villával meg lehet enni a pekingi kacsát is 🙂
Én sem értem, hogy mi olyan nehéz egy kézzel megcsinálni ezeket a dolgokat. Nekem világ életemben pocsék kézügyességem volt, de még csomót is tudok kötni egy kézzel…
Először is: azt a kurva!
Másodszor: azt a kurva, levágod a fél ujjad, és még fotózod? eFi has just unlocked the “TRUE BLOGGER” badge. 😀
Hasonló sztori: egyszer Activity-parti volt nálunk, és az egyik csajnak előző nap volt egy pár perces rutin műtétje, anyajegyet távolítottak el. A nagy mutogatásban megsérült a seb, felszakadt, és csak fél órával később vettük észre, hogy az egész pólója véres. Felhívtuk az orvosi ügyeletet, hogy el tudják-e látni, mert semmilyen kötszerünk nem volt otthon: közölték, hogy hívjunk mentőt. És hívtunk, és frankón egy teljes mentőautó kijött egy seb bekötéséért.
Nevetség.
nekem nagy tapasztalatom van ujj levagasban , ugyhogy legkozelebb rakd vissza a levagott darabokat,persze teljesen nem no vissza de kozepen ahol vastagabb reteg van ott igen , igy gyorsabban gyogyul es a fajdalom is gyorsabban enyhul, es az ujjad sem lesz orokre deform
Nem tűnt egyik sem annyira durvának, hogy bevigyem az ügyeletre, de a kóstolós ötlet után rögtön az jött, hogy legalább etanolban nyugodnanak – szóval megvannak még 🙂
Az első kép nagyon durva (“pozitív” értelemben, vagy hogy mondjam), meg a gyógyulás is nagyon meglepett. Nem hittem volna, hogy ilyen “korrekt darabok” levágása után is így felgyógyul egy ujj. Fantasztikus 🙂
Baleset után cseteltünk, két dolgot közölt FNS:
– panaszkodott, nem is sejtette, ennyire tud fájni egy kézsérülés,
– örült, hogy milyen frankó új kése van.
A pohár félig tele van!
Nos, ezt én is kipróbáltam:
ujjam
darabja
Nagyon jó cikk, nejem majd elájult.
De baszki, a hüvelyk az ly nem pontos jé, Édes Istenem!
Az LY hibát javítottam, köszi az észrevételt. Istennel sajnos nem szolgálhatok.
A képek alapján nagyon szépen gyógyul.
Kicsit eső után köpönyeg, meg azt se mondom jó szívvel, hogy legközelebbre hasznos tanács… Mindenesetre a kötszer sebbe ragadása ellen van megoldás. Bactigras, illetve Grassolind a nevük (két különböző gyártó terméke, de tkp ugyanaz). Ezek a sima steril mull lapnál kicsit ritkásabb hálók, amik vazelinnel vannak impregnálva, így a hagyományos kötszer és a seb közé téve 1-2 napig nem ragadnak bele a sebbe. Nem csak a fájdalom szempontjából jó, hanem gyorsabban is gyógyul, ha nem szaggatják fel a sebet minden kötözésnél.
Persze ezeket TB finanszírozott intézményekben nem hinném hogy rád teszik, hanem magadnak kell megvenned (kis felületű sebeknél bagatell összeg). Asszem inkább gyógyászati segédeszközöket forgalmazó boltban lehet kapni, nem patikában.
Köszi szépen, legközelebb keresni fogom, ha szükség lesz rájuk.
Ezt a vazelines gezt en is csak isteniteni tudom. Egyszer egy doki kivagott egy kb 1cm2-nyi darabot az orrombol es nagyon be voltam sz@rva az elso kotozestol. Azonban rendkivul egyszeruen, teljesen fajdalom mentesen valt le a kotszer a sebrol.
Soha nem gondoltam, hogy igy tudok orulni annak, hogy egy masik ferfi vazelint hasznalt rajtam.
Tibor, hangosan nevetek. :DDD
Pingback: 3D nyomtatás – farsang « eFi.blog
Pingback: Még soha nem hatott ennyire rémísztően rám reklám | eFi.blog