Mi Launcestonban szálltunk le – ha te is innen kezdenéd a kört, akkor az általunk javasolt útvonal: Stanley – Penguin – Devonport – Launceston – Bay of Fires – Coles Bay – Hobart – Mt Field – Strahan.
- Launcestonra egy nap elég, túrázz egyet a Cataract Gorge Reserve folyópartján, aztán nyomás tovább:
- Északnyugaton a Crown reserve-ben van egy csodaszép vízesés, ahol szinte nem jár ember:
- A Cradle Mountains környékén mindenképp nézd meg a Devils Gullet nevű szurdokot és a Liffey falls vízesést, de a Great Lakes simán kihagyható, felesleges kör:
- Bay of Fires partját ki ne hagyd:
- Port Arthurba csak akkor menj, ha izgat a régi börtön és a legnagyobb ausztrál mészárlás története
- A Coles Bay túraútjai is mind kötelezőek, a Wineglass Bay lookout lenyűgözően szép:
- A Coles baynél hihetetlen szállást találtunk, ahonnan ezt látod az ágyban fekve: Két személyes stúdiókból van 8 darab egymás mellett a hegy tetején, a vadon közepén, egy 12000 hektáros terület szívében. Az egyetlen dolog, ami zavarhat, az állandóan nevető kookaburrák zaja 🙂
- Hobartot úgy időzítsd, hogy szombat délelőtt el tudj menni a Salamanca marketre. Én nem vagyok egy piacbolond, de ez nekem is kifejezetten tetszett: tisztaság, nagyon kellemes utcazene, rengeteg minőségi kézműves cucc – ja, és jumbo Tassie osztrigák!:
- A Hobart – Strahan út baromi fárasztó és kell rá közel egy egész nap, de Strahan nagyon megéri
- Hobartból még a Hobart – Strahan út előtt menj el a Mt Field National parkba és gyalogolj végig az összes lehetséges túraúton – minket ez az erdő nyűgözött le leginkább:
- Strahanben mindenképp menj el a folyós vízi túrára és sétálj a vadonban, ahol csak lehet
- Strahan beach side is kihagyhatatlan: a szemben levő következő földdarab Argentína :):
- északon kevés helyen kapsz normális seafoodot és osztriga árus sem nagyon lesz, de nem kell izgulni, mert a Coles baytől beindul a dolog és csak győzd gyomorral 😉
- bármit mond a meteorológia, készülj rossz időre – a hegyekben elég zord világ tud lenni
- Ausztráliában általában rengeteg az elütött állat, de Tasmániában ennek a sokszorosát láttuk (ettől durvább talán csak Kangaroo Island volt). Napnyugta után ezért ésszel vezess, nem viccből vannak a figyelmeztető táblák:
Efi,
Azon kívül, hogy megint klasszak a képek és a táj csodálatos, két megjegyzés:
– Strahan Beach-nél hol is van Argentina? Ez a poén nekem nem jött át…
– Ott alul nem birodalmi mértékeket használnak? Ez nekem új volt, de a tábla feketén sárgán kiadja…
Argentína nem vicc: fogj egy földgömböt és tekerd meg: tudsz olyan irányba állni Straham beachen, hogy szemben Argentína legyen.
Az ausztrálok 1960 óta SI-t használnak, de ennek ellenére kapsz a boltban mindenhol imperial méretezésű csavart is (nagy kánaán ez a DIY fotósnak, aki orrba-szájba veszi az 1/4-es UNC anyákat és apákat :))
Az argentín dolog szöget vert a fejembe. Vagy egy nagyon szűk sávon át látható csak Argi-föld Strahan-ból, vagy az Antarktisz nem számolódott bele… Legalábbis a Google Maps más lehetőséget nem adott.
Vagy én nem látok valamit?
Ne komplikáld túl – egyszer kisgyerekként (igen, én is voltam kicsi :)) végighúztam az ujjam egy nagy földgömbön Tasmániától Argentínáig úgy, hogy nem akadt bele szárazföld – that’s all.
hát, na. csak a linket teszem ide 🙂
http://kereso.napirajz.hu/sticker/engedjemeg.jpg
brutál helyek, és nem sok ember 😉
üdv,
SPS
SPS: Launcestonban laktunk 3 napig, délután 5 után úgy sétáltunk a belváros közepén a többsávos utakon keresztbe-kasul, hogy egy lélekkel nem találkoztunk. Olyan volt, mintha miattunk elmenekült volna még jóval napnyugta előtt mindenki 🙂