Ha már magas, akkor nekiindulunk legyűrni New York legmagasabb látogatható kilátóját, az Empire State Buildinget is. Megnézzük fentről, majd térképről is – egész közelinek tűnik, úgyhogy menjünk gyalog! Na ha erre jársz, ezt Te jobban gondold át. New Yorkban ugyanis a hatalmas méretek miatt szinte minden “közelinek” hat, ám valójában a távolságok jóval nagyobbak, mint ahogy azt neked az érzékeid saccolják. Ezzel persze nem azt mondom, hogy mindenhova tömegközlekedni kell, hanem csak azt, hogy a hozzánk hasonló, amúgy is napi minimum 20-30 km-t gyalogló mérgezett egerek vegyék ezt számításba. Summa summarum, ez az view is rendben van: Ezek után irány a Times Square. Na ez az a hely, ahol a reklámok az egyébként tech cuccokhoz szokott kockafejűeket is megdöbbentik. Elképesztő méretű felületeken mozog mindenhol minden: A Times square-től nincs messze a város tüdeje, a Central Park – nosza kezdetnek bejárjuk a felét. A parkban a füves placcokon rengeteg ember, nagy többségük csak úgy fekszik a tűző napon, mint egy darab fa. Sosem értettem, hogy ez miért jó, de biztosan megvan a víz nélkül napon égésnek is a maga szépsége. Persze sokan futnak/bringáznak/fociznak is, szóval nem mindenkit sütött meg túlságosan a nap. A park egyszerűen óriási, dimbes-dombos, füves-sziklás, tavas, utas, állatos zöld. Rengeteg a kacsa, mókus, teknős: A fél parkot legyűrve irány a világ egyetlen 24 órán át nyitva tartó Apple Store-ja a Fifth Avenue-n. A bolt teteje egy nagy üvegkocka, ami csak maga a bejárat – az eladótér a föld alá épült. Itt akkora a tömeg, hogy az már nekem kicsit sok, pedig nem vagyok az a kifejezett klausztrofób alkat. Retina MacBook Pro nincs, legnagyobb eséllyel 4 hetes szállításra kapható, csak online rendelés esetén. Demo példányokból van az asztalokon vagy egy tucat, meg is nyomkodom az egyiket. A display gyönyörű, a gép borzasztó gyorsnak tűnik, nagy súlykülönbséget nem érzek a 2011-es MBP-hoz képest. Innen relatíve közel van a másik nagy Apple Store-t befogadó Grand Central Station, még letudjuk azt is. Mint eddig minden, ez az épület is óriásira sikerült. A csarnok teteje hatalmas zöld kupola, mesélni nemigen lehet róla – ha egyszer erre jársz gyere el és nézd meg! Befejezésként még elmetrózunk a Brooklyn Bridge-hez megnézni a hidat simogató naplementét: Ennyi fért az első teljes napba. Közel ehetőre puhult talpakkal tesszük el magunkat másnapra. ]]>