Monthly Archives: December 2018

Átmennél a Japán hegyeken, télen, egyedül, keresztben?

  • Kezdetnek mindjárt ott van az, hogy Japán nem az a kifejezett Alföld – csupa hegy minden. Ráadásul most Shikokuról fogunk beszélgetni, ami ennyire púpos e:
  • A sziget keresztben 225 km-nyi hegy – a 225 az gombócból is rengeteg, nem hogy km-ben, hegyből! A legmagasabb majd 2 km.
  • Egyedül. Gyalogoltál már mondjuk egy napnál többet egyedül? Eléggé meg tudja tekerni az ember agyát.
  • Anyway, Orosz Péter barátom a 4300 km-es “menjünk át Japánon hosszában” projektje után most Shikoku szigetén menne végig, keresztben, egyedül, ráadásul télen. Az úthoz 11000 USD pénzt kell összeszednie, aminek a 42%-a jelen pillanatban már meg is van és még két hétig gyűlhet a zseton. A pénzt egy indiegogo-n indított crowdfuning kampányban gyűjtik. A gyaloglást egy útleírás és fotók formájában meg is örökíti. Ha Péter eléri a célját és nekiindulhat, abból egy minden tekintetben csodálatos útinapló fog születni. Olvasd végig a kampányt és ha teheted, dobj a perselybe te is!]]>

    AussieLand: Tasmánia

    Mi Launcestonban szálltunk le – ha te is innen kezdenéd a kört, akkor az általunk javasolt útvonal: Stanley – Penguin – Devonport – Launceston – Bay of Fires – Coles Bay – Hobart – Mt Field – Strahan.

    • Launcestonra egy nap elég, túrázz egyet a Cataract Gorge Reserve folyópartján, aztán nyomás tovább:
    • Északnyugaton a Crown reserve-ben van egy csodaszép vízesés, ahol szinte nem jár ember:
    • A Cradle Mountains környékén mindenképp nézd meg a Devils Gullet nevű szurdokot és a Liffey falls vízesést, de a Great Lakes simán kihagyható, felesleges kör:
    • Bay of Fires partját ki ne hagyd:
    • Port Arthurba csak akkor menj, ha izgat a régi börtön és a legnagyobb ausztrál mészárlás története
    • A Coles Bay túraútjai is mind kötelezőek, a Wineglass Bay lookout lenyűgözően szép:
    • A Coles baynél hihetetlen szállást találtunk, ahonnan ezt látod az ágyban fekve: Két személyes stúdiókból van 8 darab egymás mellett a hegy tetején, a vadon közepén, egy 12000 hektáros terület szívében. Az egyetlen dolog, ami zavarhat, az állandóan nevető kookaburrák zaja 🙂
    • Hobartot úgy időzítsd, hogy szombat délelőtt el tudj menni a Salamanca marketre. Én nem vagyok egy piacbolond, de ez nekem is kifejezetten tetszett: tisztaság, nagyon kellemes utcazene, rengeteg minőségi kézműves cucc – ja, és jumbo Tassie osztrigák!:
    • A Hobart – Strahan út baromi fárasztó és kell rá közel egy egész nap, de Strahan nagyon megéri
    • Hobartból még a Hobart – Strahan út előtt menj el a Mt Field National parkba és gyalogolj végig az összes lehetséges túraúton – minket ez az erdő nyűgözött le leginkább:
    • Strahanben mindenképp menj el a folyós vízi túrára és sétálj a vadonban, ahol csak lehet
    • Strahan beach side is kihagyhatatlan: a szemben levő következő földdarab Argentína :):
    • északon kevés helyen kapsz normális seafoodot és osztriga árus sem nagyon lesz, de nem kell izgulni, mert a Coles baytől beindul a dolog és csak győzd gyomorral 😉
    • bármit mond a meteorológia, készülj rossz időre – a hegyekben elég zord világ tud lenni
    • Ausztráliában általában rengeteg az elütött állat, de Tasmániában ennek a sokszorosát láttuk (ettől durvább talán csak Kangaroo Island volt). Napnyugta után ezért ésszel vezess, nem viccből vannak a figyelmeztető táblák:
    Minden további szöveg helyet ideteszek egy 7 perces kedvcsináló videót, amit meg is tudsz nézni, ha a YouTube nem tiltja le az országodban a benne levő copyrightos audio track miatt: ]]>