Monthly Archives: April 2017

3D nyomtatás: "Great Escape" Tibor locsol

Tibi fél collos csepegtetőcsövet etetne fél collos Aliexpresszes mágnesszeleppel, ehhez szültük az alábbi ingyendugót: Belül így néz ki (a menet az öntözéstechnikában használt standard 1/2″ BSP): Nem egy rocket science, viszont nagyon hasznos, ha csillió zónát akarsz vezérelni az olcsó kínai mágnesszelepekkel és pont van otthon 3D printer is. A modellt szokás szerint viheted a youmagine.com-ról.]]>

AussieLand: így is lehet

Norek a minap ajánlott egy ausztrál gyártású, infra alapú távolságmérő kütyüt, amit egy ausztrál csapat gyárt és a felfüggesztését ráadásul az E3D hotendek 30 mm-es ventillátor furataihoz igazították. Írtam Roli barátomnak rögtön a friss szenzorról és a levélben kérdeztem tőle, hogy rendeljek-e neki is egy példányt játszani, hátha ez fog beválni és nem a mechanikán majd jóval több módosítást igénylő FSR megoldás. (Ha mindezt nem érted, semmi baj, majd helyreteszem egy posztban ezeket hamarosan, most nem ez a lényeg.) Roli válasza picit csúszva jött meg, így én időközben rendeltem egy IR Z szenzort. Nagy katasztrófa nincs, hisz bármikor rendelhetek újabbat, mindössze a postaköltség rakódik rá az új megrendelésre még egyszer feleslegesen. Roli válaszát olvasva ránéztem az Aus3D megrendelésre és az még “processing” státuszban volt, így gondoltam gyorsan rákérdezek a webshopra, hogy módosítható-e még a megrendelés. Chris Barr válasza fél nap késéssel érkezett meg – az egész poszt csak azért született, hogy ezt megmutathassam nektek:

Hi Gabor, My apologies for the late reply. Your order has been packed up and lodged with Australia Post, and unfortunately we’re not able to add the extra IR Z probe at this stage. I’d be happy to offer free parcel post shipping on a second order, as a thank you to you and your friend for your business – so the overall cost to you both would be the same, but you’d probably be waiting an extra day for the second package to arrive. If that sounds good, just place an order through the website using standard shipping and let me know – I will then refund the shipping charges. Sorry again that we weren’t able to combine the packages – please let me know if there’s anything else I can do for you! Regards, -Chris Barr Aus3D Printer Suppliers
Magyarul mindez kb. így hangzik:
Szia Gábor, Elnézést a késői válaszért. A megrendelésed már az Ausztrál Postánál van, így sajnos nem tudjuk az extra IR Z szenzort hozzáadni a küldeményhez. Örömmel ajánlom fel, hogy a következő rendelésed ingyen postázzuk megköszönve, hogy a barátoddal minket választottatok – így a teljes költség ugyanannyi marad, csak egy plusz napot kell várnotok a második rendelés megérkeztére. Ha ez megfelel nektek, csak add le az újabb rendelést standard postázással és tudasd velem, én pedig visszatérítem a postaköltséget. Még egyszer elnézést, hogy már nem tudtuk egyben küldeni a két rendelést és tudasd velem, ha bármi másban segíthetek! Üdvözlettel, -Chris Barr Aus3D Printer Suppliers
Nos, Chris nyert egy stabil vevőt. Innentől bármi #3dprint alkatrészigényem lenne, senki máshoz nem fordulok és mindenkit hozzájuk irányítok IR Z probe ügyben, sőt, meg fogom nézni a saját RUMBA+ tuningolt vezérlésüket csakúgy, mint a stepper driverek kihagyását kompenzálni próbáló closed loop control megoldásukat is. Így kell ezt csinálni, emelem kalapom! ]]>

3D nyomtatás: Roli prezentál

CL3D-nek keresztelt printeren. A ~15700 km távolság picit lassított a folyamaton, de azért egyáltalán nem adjuk fel!-) Ő már itt tart: Nagyon sok még a nyitott kérdés: különösen a komplett Z mechanika egy nagy talány, elsősorban azért, mert egyszerűen nem vagyunk megelégedve az eddig elképzelt auto bed leveling megoldásokkal. Szerencsére látszik már a fény az alagút végén – de ez egy majd másik poszt témája lesz valamikor 🙂 Szóval Rolit felkérték, hogy adjon elő 3D nyomtatás témában Baján. A tőle megszokott maximalista módon csinált ehhez egy átfogó ám nagyon pörgős prezenrációt – ezt szeretném most megmutatni nektek az ő hozzájárulásával: ]]>

3D nyomtatás: Laci használt printert vesz

használt 3D nyomtatót vett és megkért, hogy mondjak véleményt róla. A printer egy Prusa i3 klón, a kerete fából készült, ami a kocsit mozgató Y mechanikával együtt egy másik falaphoz van csavarozva: Az alábbi tulajdonságokat szedte össze a tulajdonosa:

  • új nozzle, a hotendhez, amit csak próbanyomtatásokhoz használt
  • új ékszíjak az X és az Y tengelyeken
  • tartalék alkatrészek
  • igény szerint a nyomató összes nyomtatott alkatrészéhez a forrásfileok mellékelve
  • edzett 8 mm-es precíziós X és Y tengelyek
  • X és Y tengelyeken bronzhenger helyett csapágyak
  • Y tengelyen a szokásosnál precízebben felfogatott ékszíjak
  • a tárgyasztalt tartó lemez 5 mm vastag, hőterhelésre nem görbülő alumínium
  • MK8 compact bovdenes extruder
  • fém hotend, ami 300 ℃-ig terhelhető
  • MK3 fűtött tárgyasztal, Pertinax tapadást segítő felülettel
  • Z tengelynél Hall szenzorok
  • Arudino mega 2560, RAMPS 1.4, DRV8825-ös léptető driverek
  • ledes világítás
Köztudott, hogy bármi 3D print related témában napokig tudok megállás nélkül untatni bárkit, de azért itt igyekeztem nem elkalandozni és a fent emlegetett nyomtatóra fókuszálni. TLDR: külsőre OK. Rángasd meg az extrudert és a tárgyasztalt oda-vissza, hogy teljesen simán csúsznak-e, nézd meg, hogy tényleg csapágyak vannak-e a rézhüvelyek helyett, valamint nyomtass majd mondjuk egy 3D Benchyt (az a kis hajó az, elég jól mutatja, hogy mire képes egy printer) és nézd meg, hogy mennyi idő, míg felfűt a tárgyasztal és a hotend, mennyire rezonál az egész cucc és milyen lesz az output. Ha a végeredmény hasonlít a fotón láthatóhoz, akkor meg is vagyunk. Bővebben:
  • A fa váz érzékeny a környezet hőmérséklet és páratartalom változására is, azt mindenképp cserélném. Szerencsére ez egy Prusa i3 RepRap klón, rém egyszerű lesz a dolog, mert csillió leírás van ezekhez – itt van pl. a cseh Rebelix. Ha átszereled a printert, mindenképpen úgy tervezz, hogy be lehessen dobozolni, mert minden printnek jó, ha nincs nyomtatás közben légmozgás körülötte és stabil a hőmérséklet, ABS-t nyomtatni pedig enélkül egyszerűen lehetetlen.
  • A fotón nem látszik jól, hogy a Z leadscrew-k milyen kuplunggal rögzülnek a NEMA17-ekhez, érdemes megnézni, hogy mekkora lötyögés van benne. Ha lazának érzed a kapcsolatot, akkor le lehet cserélni flexibilis alu kuplungra: Roli barátom sokáig egy sima szilikon csővel kötötte össze a léptetőmotor tengelyét a trapézorsóval és az ő elmondása szerint az is nagyon jól bevált.
  • Mindenképp dobozold be a printert valami zárt kamrába. Én IKEA LACK asztalokból és némi akrilból építettem egy zárt kamrát a sajátomnak, de megteszi bármi, ami a printer körüli légmozgást meggátolja (akár ráboríthatsz egy nagy átlátszó műanyag dobozt is).
  • A Pertinax felületről még nem olvastam (amit találok róla az csak német), de simán lehet jó, van többféle tapadásnövelő megoldás is. Nekem a PEI (=PoliEther-Imid) sheetek váltak be leginkább, de nem mondanám azonnal, hogy válts arra, előbb próbáld ki a meglevőt aztán ha esetleg nem válik be, mert sok lesz a warping akkor PEI sheet meg 3M 468 MP hőtűrő kétoldalas ragasztó zárt print chamberrel kombinálva és problem solved.
  • Az 5 mm-es alumínium tárgyasztal támaszték jó masszív lesz, azt szeretni fogod. Nem tudom, hogy automatikus bed leveling van-e, de nagy eséllyel igen, mert különben állítható lenne az asztal felfüggesztése itt meg fix távtartókon ül.
  • Én nem szerettem az Ultimakernél a bovdenes extrudert, a nálam levő Prusa i3 mk2-n direkt extruder van. A különbség a retraction fázisban látszik: a bovdenes verziónál az extruder-hotend közötti távolság 100+ mm, míg a direkt extruder esetén ez csak pár 10 mm, egy rövid visszarántásnál képes annyit tekeregni a bovdenben a szál, hogy az ne legyen elég, ha meg növeled a retraction távolságot a slicerben, akkor a nagyobb távolságra visszarántott forró műanyag miatt megnő az eldugulás (clogging) esélye is. Ki kell próbálni és majd látod, hogy mennyire válik be, lesz-e stringing a nyomatokon. Ha igen, akkor majd rádumállak egy E3D Titan Aero extruder/hotend kombóra (az enyém itt kavarog már valahol Sydneyben) 🙂 Ha flexibilis nyersanyaggal dolgoznál, akkor mindenképp kell a direkt extruder, mert azok még macerásabbak.
Hirtelen ennyi, ha bármi kérdés van még az jöhet a comment szekcióba! ]]>

3D nyomtatás: a folyékony gyilok

forgó fejű néma bagolyszobrokra pedig épp akkora ívben szarnak, mint a kompresszorra vagy akár a terasz többi részére. Mivel az előbb leírtak miatt sincs túl nagy kedvem galambszart sikálni hetente, ezért pár hét küzdelem után úgy döntöttem, hogy itt az ideje fegyverkezni! Ha agyonlőném, vagy felgyújtanám a dögöket, akkor a tetemükkel kellene szuttyogni, így jobb lenne, ha csak elzavarnánk mindet. Megszólalhatna egy speaker, ha észreveszem, hogy a közelben vannak, de az nem nevel eléggé: inkább spricceljük le a mocskokat, azt senki nem szereti! Persze nem kezdünk rögtön kálium-hidroxiddal, jó lesz a mezei hideg víz is… Az ötlet tehát megvolt: építeni kell egy kütyüt, amit kirakok a teraszra, az meg észreveszi, hogy jönnek a madarak és lelocsolja őket. Mindezt jó lenne minél olcsóbban megúszni… Kiborítottam hát az embedded gadget boxot és összeválogattam ezeket: Ezen túl nyakamba vettem a várost és beszereztem még egy állítható szórású locsolófejet, egy kishajókhoz gyártott 12 V-os fenékszivattyút, két 3/4″-os bilincset, egy 12V/2A DC tápegységet és egy kis műanyag dobozkát az elektronikának, továbbá printeltem a 16-os naEzMiben rejtvényként feladott műanyagdarabokat, amik majd a szórófejet és a mozgásérzékelő (=PIR, Passive InfraRed) szenzort tartják a vödör szélén, így: Összekandácsoltam az egészet a breadboardon, aztán megírtam a vérbuta kódot hozzá, ami a PIR szenzor jelére 5 másodpercig locsol, majd 3 másodpercig nem locsol (csak azért, hogy biztosan szárazon tudjam megközelíteni a cuccot):

const int pirPin = 2;
const int rlyPin = 3;
void setup() {
  pinMode(LED_BUILTIN, OUTPUT);
  digitalWrite(LED_BUILTIN, LOW);
  pinMode(rlyPin,OUTPUT);
  digitalWrite(rlyPin, LOW);
  pinMode(pirPin, INPUT);
  digitalWrite(pirPin, LOW);
}
void loop() {
  if (digitalRead(pirPin) == HIGH) {
    digitalWrite(pirPin, LOW);
    digitalWrite(rlyPin,HIGH);
    digitalWrite(LED_BUILTIN, HIGH);
    delay(5000);
    digitalWrite(rlyPin,LOW);
    delay(3000);
    digitalWrite(LED_BUILTIN, LOW);
  }
}
A köcölékkel elvonultam a kádba játszani, ahol már látszott, hogy kicsit nagyobb teljesítményű fenékszivattyú jobb lett volna, de a “galambágyúnk” így is elhord ~1.5 méterre, úgyhogy akár működhet is a dolog. Kipucoltam a teraszt, összeszereltem a szettet, kitettem a helyére és megnéztem, hogy működik: Pár napnyi tesztmenet után az alábbi tanulságok gyűltek össze:
  • Meg kell tanulnom forrasztani és a vezérlést összeépíteni egy sokkal kisebb, dedikált dobozba, mert ez így gagyi.
  • Kell rá valami külső, vízálló, központi kapcsolót raknom, hogy karbantartás / újratöltés idejére ne kelljen a dobozt nyitogatni.
  • Legalább még egy szenzort rá kellene kötnöm, hogy ne maradjon dead spot (a mocskok még mindig bejutnak valahogy a vödör alatti részre).
  • Ha már ágyúval lövünk, az Arduino be is szólhatna nekem, hogy mikor kevés a víz a vödörben.
  • A tápnak külön doboz kellene, hogy akár napelem/akksi combóról is etethessük.
Ha te hasonló cipőben jársz, de van vezetékes vized a közelben, akkor nem kell feltétlenül barkácsolnod, mert ~30 dollárokért ugyanez megvan konyhakészen erre. Az amazonon kapható ScareCrow egy mezei 9V-os elemmel megy elég sokáig. ]]>