Monthly Archives: November 2016

A cápákról

Szomorkodunk Gyerekkoromban kaptam a szüleimtől egy tengeri állatokkal foglalkozó könyvet. Jékely Endre fordította, “A vizek óriásai” lett a magyar címe és egy elbeszéléses katalógus volt mindazokról az élőlényekről, akik a bolygó vizeiben élnek és potenciális ellenfelei lehetnek az embernek. A vizek óriásait számtalanszor olvastam, nagyon érdekelt a dolog. Gyerekként leginkább az maradt meg bennem, hogy a könyvben szereplő élőlények mind az emberre kifejezetten veszélyes állatok és óvakodni kell tőlük. Sok évvel később aztán búvár lett belőlem és így a könyvben emlegetett állatok jó része is sokkal “kézzelfoghatóbb” távolságba került. A legjobban a lábasfejűek nyűgöznek le, ma azonban inkább a félelmesztős™ cápákról lesz szó. Az emberek túlnyomó többsége nagyon keveset tud a cápákról és a tudása java részét a rohadék Cápa film adja, amit az a Steven Spielberg rendezett, aki egy Harmadik típusú találkozást tudott adni a világnak. Az 1975-ös cápamozi többet ártott szerencsétlen állatok megítélésének, mint bármilyen más média. shark-drawings Forrás: http://charneco.deviantart.com A Földön pár évtizede még közel 400 féle cápafaj élt. Pár tíz év alatt az ember ebből cirka 30 fajt kiirtott. A pusztítás oka persze messze nem a csúcsragadozóktól való páni félelemben keresendő, hanem sokkal inkább abban, hogy az ázsiai ember azt hiszi, hogy a cápák uszonyából főzött leves (amiben az egészségügyi határértéknél negyvenkétszer több a higany) majd megvédi őt a daganatos betegségek kialakulásától, és ami talán sokkal fontosabb neki: hogy majd a sok megevett cápától jól megnő a pöcse 🙂 A cápauszony leves sűrű és állítólag nem túl jó / semleges ízű (sosem kóstoltam). A rákbetegséges hiedelem abból ered, hogy a cápáknál nincs daganatos megbetegedés. A pöcsnövesztő képesség babonának őszintén szólva nem jártam utána 🙂 Az egységsugarú felhasználó a cápától való páni félelmében hajlamos arra, hogy fejben jóváhagyja a cápairtást. Pedig ha tudná, hogy mi megy! A bolygón egy évben átlagosan 100 ember elleni cápatámadást regisztrálnak, amiből ~10 a halálos kimenetelű (ezek a regisztrált támadások, ettől nyilván lehet több, de nagyságrendi mintának tökéletes a szám). 1580-2014 között kb. 2300 cápatámadást regisztráltak. A támadások jó részében a cápa fókának nézi az embert (=a szörfös hasonlít rá leginkább alulról). shark-attack-causes Forrás: http://www.upworthy.com Ezzel szemben az ember évi 80-100 millió cápát irt ki az uszonyáért. Ez másodpercenként kb. 3 cápa. shark-fins Forrás: http://www.harighotra.co.uk shark-fins2 Forrás: http://vouloirtoujourstoutsavoir.blogspot.com.au Egy adag cápauszony levesért akár 100 USD-nyi pénzt is elkér egy étterem, így ennek megfelelően gigabusiness cápauszonyt eladni. Mivel a cápákból csak az uszony termeli a pénzt, az irtásuk is ehhez igazodott: mérettől és fajtól függetlenül, válogatás nélkül halásszák le őket hosszú hálókkal, a halászhajón lecsapják az uszonyaikat, majd a megcsonkított állatokat gyakran még élve dobálják vissza a tengerbe. A csontosodott kopoltyújú cápafajoknak állandóan úszniuk kell ahhoz, hogy túléljenek (=az úszással áramoltatják át a vizet a kopoltyúkon), így ők gyakorlatilag megfulladnak. Mutatom:

Mondok magának egy érdekes adatot

  • ~400 millió éve léteznek cápák (korábban jelentek meg a bolygón, mint a fák)
  • porcoshalak: nincs bennük csont, csak az orrunkban levő porchoz hasonló struktúrájú anyag, illetve elmeszesedett állkapocs
  • a fogaik megkeményedett bőrképletek, melyekből egyszerre mindig több sornyi van a szájukban. Ha egy fog sérül és kitörik, a hátrább levő előretolódik. Egy cápa élete során átlag 30000 fogat használ el.
  • van sós és édesvízi cápa is, plusz a nagyon ügyes sósvízi bikacápa képes édesvízben is élni, ha ahhoz van kedve
  • több, mint 200 fajuk van a veszélyeztetett állatokat nyilvántartó vörös listán
  • a cápabőr a fejtől a farok felé simítva sima bársonyos, míg fordítva olyan, mint a smirgli. A cápák spéci, 3 oldalt cakkos éles mikropikkelyei tovább csökkentik a turbulenciát az amúgy is áramvonalas testükön.
  • itt nézegetheted, hogy az eddig megjelölt cápák épp merre járnak
  • a legnagyobb cápa az érdescápa, amely akár 14 méter körülire is megnő – ő speciel planktonevő, a kutyának nem árt (csak a planktonoknak, de ezt épp az előbb mondtam)
  • a cápák általában lassan, kevés energiát pazarolva úszkálnak, ez azonban támadáskor radikálisan megváltozik. A ragadozó cápafélék közül a leggyorsabb cápa a röviduszonyú mako, aki akár 50 km/h sebességgel is képes úszni, ám tömeg/sebesség arányban a brutális méretű nagy fehér a bajnok, aki 40 km/h-val csapódik neki támadáskor a fókaebédnek:
shark-speed Forrás: http://visual.ly
  • a támadások egy része úgy néz ki, hogy a mélyebben úszó cápa észreveszi a felszínen úszó prédát, bekapcsolja a turbót és lentről izomból nekiront. Vannak kutatások, amelyek alapján azt gondolják, hogy az ember ellen irányuló, nem provokált cápatámadások jó része annak köszönhető, hogy az állat fókának vagy teknősnek nézi a felszínen úszó embert, vagy a deszkán evező szörföst. Nem mindenki ért ezzel egyet, ezért nézd meg magad, mit lát a cápa alulról és dönts:
seal-vs-surfer-sihlouette Forrás: http://www.dailymail.co.uk
  • az ilyen alulról induló támadásoknál pár cápafaj elég nagyot ugrik ki a vízből:
shark-flying Forrás: http://visual.ly

A rettegett hármas-négyes-ötös-hatos, ki hogy szereti

Búvárként azt tanulod, hogy 4-5-6 emberre potenciálisan veszélyes cápa jöhet szembe a vizekben: nagy fehér, tigis, bika, makó, óceáni fehérfoltú, nagy pöröly. Én ezek közül csak az óceáni fehérfoltút láttam pár éve a déli Brothers szigetnél, amikor az egy, a merülése végénél 10 méteren lebegő dekózó búvárt kerülgetett. Ijesztő volt, de a két búvár tudta a dolgát (=alapszabály, hogy mindig párban merülünk és a dekompressziós megállót kivárni kénytelen társat sem hagyjuk egyedül a vízben). Ilyenkor egymásnak támasztjuk a hátunkat és mindig szembe fordulunk az állattal, ha ő fordul, mi is fordulunk, a szemkontaktus kötelező. A dekózó búvároknak a hirtelen jött kíváncsi látogató miatti ijedtségen túl semmi baja nem lett. Tanuljunk egy kicsit ezekről a csodálatos állatokról! shark-silhouettes Forrás: http://philiaa.tumblr.com
A nagy fehér cápa
great-white-shark Forrás: http://arabellacountryestate.co.za
  • a nagy fehér a heringcápák rendjébe tartozik
  • ő a legnagyobb ragadozó hal a Földön: ~1 méteresnek születnek, a hímek 3-4, míg a nőstények 4-5 méteresre nőnek, kifejletten 500-1000 kg tömegűek
  • akár 70 évig is élhetnének, ha a mohó ember nem vadászná le őket sokkal előbb. A hímek 26, a nőstények 33 évesen válnak ivarétetté.
  • az orkák az egyetlen potenciális ellenfeleik a vízben
  • javarészt tengeri emlősöket (fókákat) esznek, de a halakat vagy a vízimadarakat ugyanúgy megkajálják
  • a fejükön Lorenzini ampullák találhatók, amikkel képesek a mozgó élőlények által kibocsájtott elektomágneses rezgéseket észlelni. A nagy fehér egy milliomod voltnyi feszültségváltozást képes ezzel a szervvel érzékelni. A szerv annyira érzékeny, hogy az állat “hallja” a mozdulatlan zsákmányállat szívverését.
  • támadáskor rácsukják a pislogóhártyát a szemükre és a spéci Lorenzini lokátorok segítik őket a pontos célzásban.
  • a mai napig semmit nem tudunk a szaporodásáról. Korábban területvédő állatnak gondolták, ám amióta jeladókat szerelnek rájuk tudjuk, hogy nem egy állat úszik el Dél-Afrikából Ausztráliába és vissza.
  • úszóhólyagjuk nincs, helyette a májban tárolt zsír szabályozza az állat lebegőképességét
  • a májban tárolt zsírból tartják fent magukat vándorlás közben, amikor a nyílt vízen nem találnak táplálékot
  • a májuk a testtömegük kb. negyedét teszi ki
  • a fejüket a víz fölé tolva sokszor kikukucskálnak a vízből – még nem tudjuk, hogy körbenéznek, vagy csak “kiszagolnak” a felszínen
  • sokszor olyan dolgokat is megeszik, amit aztán nem képes megemészteni – ilyenkor jön neki nagyon jól az a képessége, hogy a teljes gyomrát ki tudja fordítani a vízbe, majd sérülés nélkül visszanyelni
  • az állkapcsa úgy működik, mintha egy medvecsapdát kereszteztek volna egy fűrészgéppel: harapáskor az orrhegyét felemeli, a fogsora előbújik a szájából, összezárja, majd jobbra-balra rángatva fűrészel vele.
  • szabályos háromszög alakú, fűrészes foga van
Nagy fehérrel kizárólag ketrecben lehet merülni bárhol a világon. Egy ember van, Michael “Sharkman” Rutzen, aki a nagy fehéres bulit ketrec nélkül tolja: Ez meg egy ketreces merülés, ahol a csali után vetődő szerencsétlen fehér cápa beszorul a rácsba és úgy oldja meg a szabadulást, hogy betolja saját magát a ketrecbe, majd a tetején távozik:
A tigriscápa
tiger-shark Forrás: http://www.nationalgeographic.com
  • a tigriscápa kékcápafélék családjába tartozik
  • a kifejlett példányok 3-4 méteresek, 300-600 kg tömegűek, náluk is a nőstények nőnek nagyobbra
  • a tigris nevet a testén levő sötét csíkozásról kapta, ami remek álcát jelent neki, amikor a fóka fentről nézi ő meg a mélyben krúzol. A foltok lassan elhalványodnak, ahogy öregszik az állat.
  • nem nagyon válogat: rákoktól a delfineken át a kisebb cápákig bárminek nekimegy:
  • szeret meleg, sekély vízben vadászni, a felnőtt tigriscápa simán bevisz magával akár egy lovat ebédre
  • a nagy fehérhez hasonlóan neki is csak a kardszárnyú delfin az egyetlen természetes ellensége
  • hegyes, ék alakú feje van, kígyózó mozdulatokkal úszik és elképesztően gyorsan fordul 180 fokot
  • ugyanúgy az orra körül vannak a Lorenzini ampullái, mint a nagy fehérnek, de nála még rásegít az oldalvonala, amivel az apró víznyomás-változásokat képes érzékelni
  • a szemében van a kutyák és a cicák szeméhez hasonlóan egy spéci fényvisszaverő réteg, a tapetum lucidum, aminek segítségével a szemébe érkező fényt kétszer tudja felhasználni, azaz ettől éjszaka kétszer jobban lát.
  • jellegzetesen görbülő, fűrészes fogai vannak
  • a nagy fehérhez hasonlóan ő is ál-elevenszülő, ami annyit jelent, hogy a kicsik a tojásból még anyuban kikelnek, aztán gyors megkajálják a gyengébbeket
  • harapáskor sosem fordul oldalra, ezért a tigrises merülésekhez a búvároknak egy méteres rudat adnak, amit hosszában kell a cápa elé tartani, ha úgy látod, hogy épp érted indult ebédelni a drága. Ezen felül tigrises merülésnél csurom feketébe kell öltözni és meleg víz ide vagy oda, kötelező a csukja és a kesztyű is, hogy minél kevesebb látszon ki belőled (=minden világosabb foltot kajának nézhet):
Azért nézzük meg más szemszögből is a fenevadakat: Ez pedig egy óriás malac…akarom mondani tigriscápa:
A bikacápa
bull-shark Forrás: http://www.phantomdivers.com
  • a bikacápa is kékcápaféle, csakúgy, mint a tigris
  • 1.5-3 méteresek, a hím 100 kg alatti, de a nőstény megnő háromszor ilyen nehézre is
  • robosztus teste van, rövid orral, magas háttal, sarló alakú mellúszókkal, asszimetrikus farokúszóval
  • a tigirshez hasonlóan ő is szeret a zavaros vízben vadászni
  • a bikacápák túlélnek az édesvízben is, képesek a szervezetük sókiválasztását a víz sótartalmához igazítani, így simán felúsznak a folyótorkolatokban vadászni. Bikacápát regisztráltak már a torkolattól 3000 km-re az Amazonasban, Illinois államban a Mississippiben, de felmászkálnak fürdőzőt harapni Indiában a Gangeszbe is.
  • ő sem válogatós: halakat, lábasfejűeket ugyanúgy megeszik, mint más kisebb cápákat, sőt akár kajmánokat is
  • elevenszülő és egyben kannibál is, azaz a nagyok simán rájárnak a kicsikre, ha azok nem vigyáznak
  • háromszög alakú, hosszúkás fogai vannak
  • a Spielberges cápafilm alapjául szolgáló Peter Benchley novella egy New Jersey partjainál 1916-ban történt bikacápás támadásnak köszönhető, nem pedig szegény nagy fehérnek
  • a nagy fehér és a tigris is nekimegy a bikacápának, de mivel felbóklászik a folyótorkolatokba, ott a nagy krokodilok is kajának nézik néha
Itt elvágom mára a cápás mesét. A végén még megtanulhatsz aranyos cápát rajzolni: how-to-draw-a-shark Forrás: http://www.andertoons.com]]>

AussieLand: Vic's meat market

Ha erre jársz és a tengeri cuccok nem hoznak lázba de nem vagy vega, akkor majd ez megállít. Elképesztő minőségű húskínálattal találkoztunk. Aki BBQ bolond, az a képek láttán tudni fogja, hogy miről beszélek: vics-meat-market_beef-short-ribs vics-meat-market_scotch-fillet vics-meat-market_butcher Leesett állal jártuk körbe a pultokat, közben elkezdtem magyarázni Erának, hogy ha én hentes lennék, tuti állandóan sülne a kolbász a leftover cuccokból, mert annak milyen illata van és hogy becsalja a vevőket. Aztán épp csak kiléptünk a húsboltból, máris ez a szörnyeteg állta utunkat: vics-meat-market_smoker Amiben ennek a sajtburgernek a húspogácsája sült éppen: vics-meat-market_wagyu-cheeseburger A krakkói Moaburger a saját surf’n’turf alkotásával elég magasra tette a lécet, de ennek a burgernek a húsa minden eddig kóstoltat felülmúlt. A zsemle ugyan valami generic izé, de ezt a benne levő anyag simán feledtette. A mozdony méretű smokerben persze szegyet is gyártanak ezerrel, de ahhoz már nem maradt a pocakokban elég hely. Anyway, visszajövünk még 🙂 vics-meat-market_brisket]]>

AussieLand: Sydney fish market

Sajna annyira sovány a netem, hogy bármennyire is szeretnék, nem tudok értelmes videót feltölteni, de majd pótolom valamikor. Addig is nem túl sok kommentárral íme a látvány: Lábasfejűek mindenféle méretben és minőségben: sydney-fish-market_baby-octopus sydney-fish-market_baby-squid sydney-fish-market_cephalopods sydney-fish-market_cuttlefish-ink sydney-fish-market_medium-octopus sydney-fish-market_sashimi-grade-octopus sydney-fish-market_southern-calamari Egy csomó minden, amit mi magyarok rák címszóval egy kupacba terelünk, úgy mint: Bay bug (medverák): sydney-fish-market_bay-bug Black tiger prawn: sydney-fish-market_black-tiger-prawn Blue swimmer crab: sydney-fish-market_blue-swimmer-crab Brazilian lobster: sydney-fish-market_brazilian-lobsters Tasmanian rock lobsters: sydney-fish-market_lobsters-and-scallops sydney-fish-market_lobsters Mud crabs: sydney-fish-market_mud-crab King crab legs, Scampis: sydney-fish-market_scampi King crab leg megfőzve, mellé a tenyerem viszonyítási alapnak: sydney-fish-market_king-crab-legs Kagylók, úgy mint: Green lip mussels: sydney-fish-market_green-lip-mussels Cockles, pipis, surf clams: sydney-fish-market_cockles Osztrigák (láttam 4-5-ször ekkora pacific oystereket is, annak akkora a héja, mint a tenyerem): sydney-fish-market_oysters Razor clams: sydney-fish-market_razor-clam Persze volt rengeteg érdekes hal is: Skorpióhal és kék trevalli: sydney-fish-market_scorpion-fish-and-blue-trevalli Szent Péter hal: sydney-fish-market_john-dory Whitebait (Cavtatban belőle van a “sitna riba przena”): sydney-fish-market_whitebait Repülőhal ikrája: sydney-fish-market_flying-fish-roe Sashimi alkatrészek: sydney-fish-market_sashimi Tengeri sün: sydney-fish-market_sea-urchin Tengeri fű: sydney-fish-market_seaweed Vegyes nyersanyag kilóra: sydney-fish-market_seafood-mix És persze kész kaja mindezekből: sydney-fish-market_grilled-food]]>

AussieLand: mindenféle állatok

vörös hasú fekete kígyó, de még szabadon egyet sem láttunk. Ugyanez igaz a többi itteni őshonos állatra, a madarakat leszámítva (BTW ha az úton látott elütött döglött kenguru ér, akkor nem mondtam igazat, mert azt már láttam). Papagáj és kakadu van mindenfele dögivel, hangosak és bátrak is. Ausztráliában közel egymillió állatfaj él, amiből 800 ezer ezen a földrészen őshonos – gondoltuk megnézünk párat a hétvégén, úgyhogy elvonatoztunk Sydneybe, majd átkompoztunk a Taronga állatkertbe. Az állatkert épp szemben van a városközponttal, fantasztikus kilátása van a zsiráfoknak és persze a helloTurisztoknak is: taronga-zoo-giraffe Természetesen van maci is, aki igaziból erszényes állat és sokkal inkább a kenguruk rokona, mintsem a maciké, továbbá nem azért alszik állandóan (=napi 20 órát), mert egy lusta dög, hanem mert a táplálékául szolgáló kétféle levél nagyon kevés tápanyagot tartalmaz és ezért evés után szinte azonnal low power módba kapcsolnak a “macik”: taronga-zoo-koalas A Taronga Zoo nagyon klassz hely: sok őshonos állat (főleg nagy gyíkok és madarak) mászkál a látogatók által használt útvonalon is mindenféle ijedtség nélkül – erre néhol tábla is figyelmeztet: taronga-zoo-wildlife-crossing Akiket nem muszáj távol tartani a turiszttól, azokat nem is különítik el nagyon – itt van például ez a pelikán, akit karnyújtásnyira fotóztam, amíg ő egy kis tóban ücsörgött: taronga-zoo-pelican Az egész állatkert egy fákkal borított dombon terpeszkedik. Ha van kedved, adnak rád egy mászóhevedert és sétálhatsz egyet a magasban a fák között kifeszített drótokon: taronga-zoo-tree-adventures A gondozók mellett meglepően sok, spéci zöld egyenruhába öltözött önkéntes mászkál a látogatók között. Tinikorúaktól a nyugdíjasig mindenféle önkéntessel találkoztunk. Ugyanúgy kérdezhetsz tőlük, fel vannak készülve rendesen. Mi egy nénitől tudtuk meg, hogy az emu tojása gyárilag ilyen kékeszöld: taronga-zoo-emu Az önkéntesek bemászkálhatnak az állatokat etetni a személyzet mellett. Mi a szurikátáknál láttunk ilyet: a kis blökiket kukacokkal etetik, amiket WC papír hengerekbe csomagolnak és a kerítés mellé dobálnak a gondozók, hogy még nagyobb legyen a cukiságfaktor, amikor a kis állatkák nekiállnak kipecálni a kaját: taronga-zoo-meerkat Itt láttuk, hogy az egyik pici szurikáta egy ideig nem tudta kibányászni a kukacot a kartonhengerből, majd egyszercsak felkapta a hengert, odaszaladt a gondozókhoz és az önkéntes kiscsaj kezébe adta a csomagot, hogy szedje szét neki :): taronga-zoo-meerkats Az egyik legérdekesebb placc mégis a csimpánzoké – fura érzés volt, de alig tudtunk szabadulni a helytől, egyfolytában a majmokat figyeltük: taronga-zoo-chimpanzee Végül most láttam először élőben komodói varánuszt (ez az az állat, ami az idei szingapúri Forma 1-en átment a pályán verseny közben). Egy közepes testű példány volt, de ettől még nem merészkedtem volna be mellé: taronga-zoo-komodo-dragon Ha minden igaz, a következő poszt is állatos lesz, de az már a négy nagy rettegett cápáról fog szólni – stay tuned!]]>